Euróövezet: beinduló növekedés, csökkenő kamatok?

Az euróövezet növekedése élénkül, de egyelőre igen szerény ütemben. Az első negyedévben mindössze 0,3 százalékkal bővült negyedéves alapon a GDP, és az év hátralévő részére is hasonlóan visszafogott az optimizmus, a piac 2025 végéig további 0,3-0,4 százalék körüli növekedési ütemre számít, miközben a kockázatok lassan oszlanak. A hozzájárulási oldalon a szolgáltatási szektor továbbra is a fellendülés jeleit mutatja. A feldolgozóipar még nem indult be igazán. A munkaerőpiac sziklaszilárd, így a bérkiáramlás üteme a vártnál lassabban mérséklődik (miután az első negyedévben ismét felgyorsult), ami továbbra is kockázatot jelent a dezinflációra, bár mind a piac, mind az EKB bízik abban, hogy a 2 százalékos középtávú cél fenntartható módon elérhető legkésőbb 2026-ig. Ez persze csak nagyon óvatos további kamatvágásokat tesz lehetővé a múlt havi első 25 bázispontos után: a piac legfeljebb 100-125 bázispontos kamatcsökkentésre számít a következő 1,5–2,5 évben, mielőtt az irányadó ráta nyugvópontra érne.

Önmagában az első negyedévben a várakozásoknak megfelelően minden javult egy kicsit a régióban, de ezek nagyon kis eredmények a sok évvel ezelőtti mintához képest. A GDP egészére vonatkozó konszenzus is emelkedett az utóbbi időben, a 2024-es GDP talán 0,5 százalék helyett közelebb van az 1 százalékhoz, ami még mindig messze elmarad a hosszú távú potenciáltól, ami inkább 2 százalék körül valószínűsíthető.

A hozzájárulási oldalon az ipar továbbra is gyengén teljesít. Nem segítette a növekedést sem az első negyedévben, sem feltehetően a második negyedévben, legalábbis a BMI-k alapján mérve. Az euróövezet egészét tekintve a feldolgozóipari termelés már az ötödik egymást követő negyedévben csökken. A csökkenés üteme az elmúlt negyedévekben némileg mérséklődött, de júniusban az index tavaly december óta nem látott mélypontra esett. A szolgáltatási ágazat teljesítménye, valamint a magánszektor egészének aktivitása is lanyhult kicsit a hónapban, ami meglepte a piacot. Mindkét BMI 3 havi mélypontra esett, bár még mindig 50 fölött vannak. A második negyedévre vonatkozó kompozit BMI-átlag azonban még egy kicsi emelkedett, meghaladva az első negyedév átlagát, és elérve az egy éve legmagasabb szintjét. Ez mindenképpen jó hír a második negyedéves GDP-növekedési kilátások szempontjából.

A júniusi fordulat elsősorban az európai választásoknak és a francia belpolitikai fejleményeknek volt köszönhető, legalábbis a BMI-k előállításában érintett 300-300 gyártó és szolgáltató vállalat ezt támasztotta alá. Az üzleti bizalom, bár csökkent, még mindig magas szinten van, így a júniusi gyengülés valószínűleg átmeneti.

 A fogyasztói bizalom javul. A munkaerőpiac továbbra is szűkös, bár időközben az üres álláshelyek aránya fokozatosan csökken, a legfrissebb statisztikák szerint márciusban 2,8 százalékra esett vissza, szemben a 2022 közepén mért 3,2 százalékkal, illetve a tavaly év végi 2,9 százalékkal, bár ez még mindig jóval a járvány előtti hosszú távú átlag felett van, ami inkább 1-2 százalék. Összességében a fogyasztói bázis növekedésének még jelentős mozgástere van, miközben a bérkiáramlás erőteljes üteme is csak nagyon lassan tér vissza a korábbi alacsonyabb szintekre. Ez reálértéken előbb-utóbb egyre stabilabb, széles körben megfigyelhető fogyasztói kereslethez kellene, hogy vezessen, ami aztán a hozzájárulási oldalon elkezdené ösztönözni a hazai piacról a feldolgozóipart, a fogyasztási oldalon pedig idővel a beruházásokat. Ez jelenleg nem nagyon látszik, bár csak idő kérdése, hogy mikor indul be.

A külső környezet élénkülésére is szükség van valamennyi szegmens fellendüléséhez. E tekintetben kedvezőek az IMF által áprilisban a fejlett és fejlődő gazdaságokra és a globális GDP-növekedésre vonatkozó alapforgatókönyvének felfelé történő felülvizsgálata, és ezt az EKB is megerősítette júniusban a külső keresletre vonatkozó alapforgatókönyvének minimális felfelé történő revíziójával.

A piac tehát bízik abban, hogy a fogyasztás élénkülni fog, és lassan minden mást is magával húz, ha nem is feltétlenül idén, de jövőre mindenképpen, megközelítve legalább a hosszú távú, jóval 1 százalék feletti növekedési potenciált.

Az infláció júniusban 2,5 százalék. A maginfláció 2,9 százalék. A legnagyobb kockázatot továbbra is a szolgáltatások inflációja jelenti, amely ismét eléggé emelkedik, legutóbb 4,1 százalék volt. A visszamenőleges bérstatisztikák nagyrészt ezt magyarázzák, mivel azt mutatják, hogy az első negyedévben ismét felgyorsult a bérkiáramlás a régióban (a negyedik negyedévi 3,4 százalékról 5,1 százalékra), főként a szolgáltatási szektorban, amelyet az utóbbi időben különösen nagy fogyasztói rugalmatlanság jellemzett. Bár várható volt, hogy a bérinfláció tavasszal egy nagy bérkorrekciós hullám formájában visszapattan, és a szolgáltatási szektor eleve nagyobb munkaerőhiánnyal szembesül, a tényadatok mégis meglepőek voltak.

Az EKB nem véletlenül óvatos: júniusban 25 bázisponttal csökkentette rekordmagas irányadó kamatlábát, miközben az idei és a jövő évi inflációs várakozását 0,2 százalékponttal 2,5 százalékra, illetve 2,2 százalékra emelte, és jelezte, hogy 2026-ban csak 1,9 százalékos inflációra számít. A piac az év elején négy-hat kamatcsökkentést várt 2024-re, de ez mostanra háromra csökkent, és az egyiket már júniusban meg is hozta a szabályozó. Természetesen minden a beérkező adatoktól függ. 

Ezek az elemzői várakozások. A swappiac egy kicsit messzebbre tekint, de még ott is, többéves időtávlatban a határidős sáv alja nagyjából 2,6-2,7 százalék. Tehát összességében nincs sok vágás a csőben. A következő 1,5-2,5 évben legfeljebb 100-125 bázispont.