BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
ipari dimenzióváltás

MI lesz a fenntarthatóság kulcsa?

Az MI már számos területen bizonyított, a legfőbb ideje, hogy a fenntarthatóság terén is szerepet vállaljon – ez a legfontosabb üzenete a Reuters Events és a Siemens „A New Pace of Change: Industrial AI + Sustainability, 2024” című közös kutatásának, amelynek során több mint 200 cégvezetőt kérdeztek arról, mit értek el és mit terveznek elérni a fenntarthatóság érdekében.
Szerző képe
VG Páholy: Jeránek Tamás
a Siemens Zrt. vezérigazgatója
2025.01.15., szerda 10:00

Mivel a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 százalékáért az ipar felel, a csökkentés érdekében világméretű, összehangolt lépésekre van szükség. Az idő ráadásul sürget: ahogy „How to Avoid a Climate Disaster” című könyvében Bill Gates fogalmaz: soha nem látott mértékű erőfeszítéseket kell tennünk, és gyorsabban, mint azt hasonló helyzetekben bármikor tettük.

Sustainable,Development,Goals.,Sdgs.,Ai,Intelligent,System,Business,Management,And
MI lesz a fenntarthatóság kulcsa? / Fotó: BOY ANTHONY

A közös cselekvés jelentős akadálya a probléma komplexitása. Ez mostani tudásunk szerint egyetlen módon küzdhető le: ha a mesterséges intelligenciát (MI) is mozgósítjuk. Az MI már számos területen bizonyított, a legfőbb ideje, hogy a fenntarthatóság terén is szerepet vállaljon – ez a legfontosabb üzenete a Reuters Events és a Siemens „A New Pace of Change: Industrial AI + Sustainability, 2024” című közös kutatásának, amelynek során több mint 200 cégvezetőt kérdeztek arról, mit értek el és mit terveznek elérni a fenntarthatóság érdekében. 

A kutatást bemutató tanulmány szerint a mesterséges intelligencia „természetes közege” az ipar, itt fejtheti ki a legnagyobb hatást, itt érheti el a leglátványosabb eredményeket: az adattudomány és a digitális technológia vívmányai (például a digitális ikrek) támogatásával a fenntarthatósági fordulat katalizátora lehet, legyen szó akár a dekarbonizációról, akár az energiahatékonyságról, a körkörös gazdaság támogatásáról, vagy olyan, a társadalom egészét érintő „ügyekről”, mint az élelmiszer-ellátás, a mobilitás, valamint a biztonságos és kényelmes épített környezet.

De mi is az ipari MI? Ahogy a nevéből kiderül: az ipar világában alkalmazott mesterséges intelligencia. 

Az „ipar világában” fordulat persze a lehetőségek rendkívül széles körét öleli fel. Lássunk néhány példát!

Az adatközpontok, amelyek a globális gazdaságban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert, rendkívül sok energiát fogyasztanak, amit döntően a rendszerek hűtése során használnak fel. Az MI által vezérelt dinamikus hűtőrendszerek segítségével jelentős energia-megtakarítás érhető el. A Greenergy Data Centers vezetői például arról számoltak be, hogy az MI és a gépi tanulás alapján működő hűtőrendszer bevezetésével „egy gombnyomásra” nagyjából 30 százalékos energiamegtakarítást értek el.

Az ipari MI egyik leggyakoribb alkalmazási területe a prediktív karbantartás, amelynek lényege, hogy a működést felügyelő rendszer a meghibásodásokat előre képes jelezni, az időben elvégzett javítások pedig úgy csökkentik a leállási időt, hogy közben a berendezések élettartamát is megnövelik. A Titan Cement, amely a Time magazin „The World’s Most Sustainable Companies” listájára is felkerült, amerikai telephelyein többek között ennek a technológiának az alkalmazásával csökkentette 5–10 százalékkal az energiafelhasználását. A cég más MI-megoldásokat is alkalmaz, kereslet-előrejelzést támogató rendszere például a logisztika és a disztribúció hatékonyságát növeli.

A gyártó cégek mérnökeinek sokszor okoz nehézséget, hogy utasításaik csak késéssel jelennek meg a tényleges működésben, hiszen a berendezéseket irányító programok átírása – esetenként felettébb hosszú – időbe telik. Az ipari MI azonban képes arra, hogy az utasításokat azonnal kódolja, a program hibáit pedig sokkal gyorsabban megtalálja és kijavítja, mint informatikus „kollégái”. Az MI-megoldások működési sebességét illusztrálja az is, hogy (digitális ikreken elvégezve) egyetlen nap alatt akár 10 millió motor-szimulációt képesek lefuttatni, 200-szor annyit, amennyi manapság standardnak tekinthető.

Az utóbbi példa fényében nem meglepő, hogy az ipari MI a tervezés során is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Nemcsak a környezetbarát alapanyagok (vagy a legközelebbi helyettesítők) kiválasztását segíti, de képes meghatározni mindazokat a paraméterértékeket, amelyek mellett a karbonlábnyom és a költségek optimális szintre csökkenthetők.

De számos más területen is aktívan használják az MI-t. Legyen az a vízvezetékekből elszivárgó vizek azonosítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követése, az épületek energiafelhasználásának csökkentése a komfortszint megtartása mellett, az energiahálózatok kapacitásnövelése, az általa nyújtott lehetőségek még nagy részben kihasználatlanok. 

Ez annak a fényében is elgondolkoztató, hogy a Reuters Events – Siemens felmérésben megkérdezett cégvezetők 46 százaléka arról számolt be, hogy nem sikerült elérniük a kitűzött dekarbonizációs célértékeket. Hasonló eredményt hozott a Siemens Infrastructure Transition Monitor felmérése is, amely szerint a cégeknek csupán 44 százaléka reméli elérni a 2030-ra kitűzött zöld célokat.

Az ipari MI-megoldások bevezetésének útjában számos akadály áll, amelyek közül a három legnagyobb: a pénzügyi források szűkössége, a megfelelő partnerek hiánya, valamint az, hogy cégen belül nem áll rendelkezésre a megfelelő szaktudás.

Ezeknek a leküzdése azonban döntően „fejben dől el”. Ha a cégek az MI-re nem mint afféle divatos „hype-ra”, hanem a technológiai fejlődés kulcsfontosságú tényezőjére tekintenek, akkor döntéseiket már nem csupán a rövid távú megtérülési mutatók fogják befolyásolni. A partnerek megjelenéséhez is „csupán” szemléletváltásra van szükség: az ökoszisztéma szintű gondolkodás térnyerésére, a nyitott platformok létrehozására. Az MI ezen a téren különösen „elemében van”, hiszen a skálázható megoldások akár a legnagyobb és a legkisebb cégek közötti közvetlen együttműködést is lehetővé teszik. Hasonló mondható el a cégen belüli szaktudásról is: ma már egy vállalat sem engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen MI-„affinitással”, -szakemberrel – de maga az MI képes arra, hogy a komplex ismereteket is egyszerű, „fogyasztható” formába öntve támogassa a képzéseket.

A paradigmaváltás nem kerülhető el, és ezzel a cégvezetők is tisztában vannak. A Reuters Events – Siemens kutatásában megkérdezettek 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az ipari MI a fenntarthatóság terén az innováció motorjaként fog működni, 91 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy a következő 3 évben az energiatranszformációt is szignifikánsan fel fogja gyorsítani. A megfelelő következtetést akár MI nélkül is levonhatjuk…

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.