Mivel a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 30 százalékáért az ipar felel, a csökkentés érdekében világméretű, összehangolt lépésekre van szükség. Az idő ráadásul sürget: ahogy „How to Avoid a Climate Disaster” című könyvében Bill Gates fogalmaz: soha nem látott mértékű erőfeszítéseket kell tennünk, és gyorsabban, mint azt hasonló helyzetekben bármikor tettük.
A közös cselekvés jelentős akadálya a probléma komplexitása. Ez mostani tudásunk szerint egyetlen módon küzdhető le: ha a mesterséges intelligenciát (MI) is mozgósítjuk. Az MI már számos területen bizonyított, a legfőbb ideje, hogy a fenntarthatóság terén is szerepet vállaljon – ez a legfontosabb üzenete a Reuters Events és a Siemens „A New Pace of Change: Industrial AI + Sustainability, 2024” című közös kutatásának, amelynek során több mint 200 cégvezetőt kérdeztek arról, mit értek el és mit terveznek elérni a fenntarthatóság érdekében.
A kutatást bemutató tanulmány szerint a mesterséges intelligencia „természetes közege” az ipar, itt fejtheti ki a legnagyobb hatást, itt érheti el a leglátványosabb eredményeket: az adattudomány és a digitális technológia vívmányai (például a digitális ikrek) támogatásával a fenntarthatósági fordulat katalizátora lehet, legyen szó akár a dekarbonizációról, akár az energiahatékonyságról, a körkörös gazdaság támogatásáról, vagy olyan, a társadalom egészét érintő „ügyekről”, mint az élelmiszer-ellátás, a mobilitás, valamint a biztonságos és kényelmes épített környezet.
De mi is az ipari MI? Ahogy a nevéből kiderül: az ipar világában alkalmazott mesterséges intelligencia.
Az „ipar világában” fordulat persze a lehetőségek rendkívül széles körét öleli fel. Lássunk néhány példát!
Az adatközpontok, amelyek a globális gazdaságban mind nagyobb jelentőségre tesznek szert, rendkívül sok energiát fogyasztanak, amit döntően a rendszerek hűtése során használnak fel. Az MI által vezérelt dinamikus hűtőrendszerek segítségével jelentős energia-megtakarítás érhető el. A Greenergy Data Centers vezetői például arról számoltak be, hogy az MI és a gépi tanulás alapján működő hűtőrendszer bevezetésével „egy gombnyomásra” nagyjából 30 százalékos energiamegtakarítást értek el.
Az ipari MI egyik leggyakoribb alkalmazási területe a prediktív karbantartás, amelynek lényege, hogy a működést felügyelő rendszer a meghibásodásokat előre képes jelezni, az időben elvégzett javítások pedig úgy csökkentik a leállási időt, hogy közben a berendezések élettartamát is megnövelik. A Titan Cement, amely a Time magazin „The World’s Most Sustainable Companies” listájára is felkerült, amerikai telephelyein többek között ennek a technológiának az alkalmazásával csökkentette 5–10 százalékkal az energiafelhasználását. A cég más MI-megoldásokat is alkalmaz, kereslet-előrejelzést támogató rendszere például a logisztika és a disztribúció hatékonyságát növeli.
A gyártó cégek mérnökeinek sokszor okoz nehézséget, hogy utasításaik csak késéssel jelennek meg a tényleges működésben, hiszen a berendezéseket irányító programok átírása – esetenként felettébb hosszú – időbe telik. Az ipari MI azonban képes arra, hogy az utasításokat azonnal kódolja, a program hibáit pedig sokkal gyorsabban megtalálja és kijavítja, mint informatikus „kollégái”. Az MI-megoldások működési sebességét illusztrálja az is, hogy (digitális ikreken elvégezve) egyetlen nap alatt akár 10 millió motor-szimulációt képesek lefuttatni, 200-szor annyit, amennyi manapság standardnak tekinthető.
Az utóbbi példa fényében nem meglepő, hogy az ipari MI a tervezés során is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Nemcsak a környezetbarát alapanyagok (vagy a legközelebbi helyettesítők) kiválasztását segíti, de képes meghatározni mindazokat a paraméterértékeket, amelyek mellett a karbonlábnyom és a költségek optimális szintre csökkenthetők.
De számos más területen is aktívan használják az MI-t. Legyen az a vízvezetékekből elszivárgó vizek azonosítása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követése, az épületek energiafelhasználásának csökkentése a komfortszint megtartása mellett, az energiahálózatok kapacitásnövelése, az általa nyújtott lehetőségek még nagy részben kihasználatlanok.
Ez annak a fényében is elgondolkoztató, hogy a Reuters Events – Siemens felmérésben megkérdezett cégvezetők 46 százaléka arról számolt be, hogy nem sikerült elérniük a kitűzött dekarbonizációs célértékeket. Hasonló eredményt hozott a Siemens Infrastructure Transition Monitor felmérése is, amely szerint a cégeknek csupán 44 százaléka reméli elérni a 2030-ra kitűzött zöld célokat.
Az ipari MI-megoldások bevezetésének útjában számos akadály áll, amelyek közül a három legnagyobb: a pénzügyi források szűkössége, a megfelelő partnerek hiánya, valamint az, hogy cégen belül nem áll rendelkezésre a megfelelő szaktudás.
Ezeknek a leküzdése azonban döntően „fejben dől el”. Ha a cégek az MI-re nem mint afféle divatos „hype-ra”, hanem a technológiai fejlődés kulcsfontosságú tényezőjére tekintenek, akkor döntéseiket már nem csupán a rövid távú megtérülési mutatók fogják befolyásolni. A partnerek megjelenéséhez is „csupán” szemléletváltásra van szükség: az ökoszisztéma szintű gondolkodás térnyerésére, a nyitott platformok létrehozására. Az MI ezen a téren különösen „elemében van”, hiszen a skálázható megoldások akár a legnagyobb és a legkisebb cégek közötti közvetlen együttműködést is lehetővé teszik. Hasonló mondható el a cégen belüli szaktudásról is: ma már egy vállalat sem engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen MI-„affinitással”, -szakemberrel – de maga az MI képes arra, hogy a komplex ismereteket is egyszerű, „fogyasztható” formába öntve támogassa a képzéseket.
A paradigmaváltás nem kerülhető el, és ezzel a cégvezetők is tisztában vannak. A Reuters Events – Siemens kutatásában megkérdezettek 70 százaléka vélekedett úgy, hogy az ipari MI a fenntarthatóság terén az innováció motorjaként fog működni, 91 százalékuk pedig meg van győződve arról, hogy a következő 3 évben az energiatranszformációt is szignifikánsan fel fogja gyorsítani. A megfelelő következtetést akár MI nélkül is levonhatjuk…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.