Pengeélen a veszélyes termékek piaca

Dübörög az online kereskedelem, melynek keretében gyakran bár nagyon messziről érkezik, mégis eljut a fogyasztókhoz a veszélyes termék is. Ami jellemzően igen olcsó, de jól tudjuk, a fogyasztó meg pont kifejezetten árérzékeny. Különösen kis hazánkban. Áll a pálya, főleg online, a kedvező árú és egyúttal nem éppen biztonságos termékeknek. 

Az európai uniós és a hazai fogyasztóvédelem egyes területei közül ugyanakkor a termékbiztonsági szabályozás az, amely egyrészt markáns szigorításon esett át a közelmúltban, másrészt amely célirányosan a fogyasztók testi épségét, egészségét, életét hivatott megvédeni a veszélyes termékektől. Azoktól, amelyek az utóbbi években igencsak elözönlötték az uniós, így a magyar állampolgárok otthonait, háztartásait is, hiszen online szinte bármit bárhonnan megvehet a fogyasztó, és sajnos gyakran meg is vesz. Hazai példával élve legyen szó pár száz vagy pár ezer forintos lámpatestről, játékról, kozmetikumról, textiltermékről stb. Szerencsés esetben az említett filléres portékák csupán silány minőségűek, más esetekben konkrétan életveszélyesek, mert kigyulladnak, ráznak, mérgeznek stb. 

Az európai uniós jogalkotónak köszönhetően azonban már a közeljövőben változásra számíthatunk. Olyanra, ami kedvező a fogyasztóknak és a biztonságos termékeket gyártóknak, forgalmazóknak is. Talán nem is olyan merész gondolati kísérlettel élve beköszönthet az az időszak, amikor nem vagy csak elvétve vásárolhatunk online vagy boltban áramütés-veszélyes hajszárítót, tűzveszélyes vízforralót, fulladásveszélyes játékot, allergiát okozó ruházatot stb. 

Amennyiben tehát az alkalmazandó jogszabályi előírások mellé még tagállami szinteken is összehangolt ellenőrzések is társulnak – márpedig ezek is kilátásban vannak –, nem fogja megérni az ellátási láncolat szereplőinek, hogy veszélyes termékeket gyártsanak, importáljanak, forgalmazzanak. Nagykereskedőként, online piactérként, webáruházként, kiskereskedőként sem fog úgy kijönni a matek, mint a korábbi években, mert megéri a termékkínálatot a veszélyes áruktól megtisztítani, és ha ennek hatására az átlagfogyasztó számára már nem lesz elérhető oly sok igen olcsó veszélyes termék, akkor elképzelhető, hogy nem lesz annyi online vásárlás sem, és futárból és csomagautomatából sem kell a közeljövőben feltétlenül több itthon. Főleg, mert a vásárlók továbbra is árérzékenyek maradnak, ahogyan a hazai termékbiztonsági hatósági fellépés pedig ambiciózus. Sőt, ambiciózusabb, mert a 2025-re irányadó hivatalos fogyasztóvédelmi ellenőrzési tervben szerepelnek például „a veszélyes termékek keresése a hagyományos és online kereskedelmi forgalomban”, valamint az „eseti jelleggel vámudvarokra történő kitelepülés keretében végzett ellenőrzés” című célvizsgálatok is, és termékbiztonságra fókuszáló laboratóriumi vizsgálatokra számíthatnak többek között a játékok, kozmemtikumok, textiltermékek, lítiumos lámpatestek forgalmazói. 

Vessünk emellett is egy pillantást a kapcsolatos bírságkockázatokra. Már 2024. március elsejétől irányadó, hogy ha kis-, illetve középvállalkozás kategóriába eső cég követ el a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető fogyasztóvédelmi jogsértést, akkor 6,5 millió forint összegig, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó cégek 3 milliárd forintig bírságolhatók, sőt, ha ilyen vállalkozás három éven belül ismételten elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggő, a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét veszélyeztető jogsértést követ el, akár 5 milliárd forint bírsággal sújtható. Emellett ráadásul honlapblokkolás, elkobzás, a termék megsemmisítése, a forgalmazás megtiltása is bevethető szankciók, amelyek igenis fájnak, és az érintett cég reputációjának se tesznek jót.  

Az olyan logisztikai szolgáltató, amely szerint mindegy, mi van a konténerben, valamint az olyan online piacteret üzemeltető, aki úgy véli, neki nincs felelőssége annak kapcsán, hogy a kereskedői esetleg veszélyes termékeket értékesítenek, jobban teszi, ha szemléletet vált. A termékbiztonsági felelősség képlete ugyanis ennél drámaibb, az EU 2021. július 16. napjától alkalmazandó piacfelügyeleti rendelete és 2024. december 13. napjától alkalmazandó általános termékbiztonsági rendelete révén olyan termékbiztonsági szabályozási rezsim született, amelyben az említett entitásoknak is kijut termékbiztonsági felelősségből. Objektív alapon ráadásul. 

Vegyük például, hogy ha a veszélyes termék gyártója nem európai uniós székhelyű, és az importőr sem az EU-ban letelepedett entitás, sőt, nincs uniós székhelyű gyártói meghatalmazott képviselő, akkor bizony számos termékbiztonsági feladattal kell az EU-ban letelepedett logisztikai szolgáltatónak számolnia. Nem feltétlenül mindegy, mi van a konténerben, és kopogtathatnak a piacfelügyeleti hatóságok. Az online piacteret üzemeltetőknek pedig azon túlmenően, hogy belső termékbiztonsági eljárásokkal kell rendelkezniük, többek között képesnek kell lenni arra, hogy akár két munkanapon belül teljesítsék termékbiztonsági probléma esetében a hatóságoktól érkező elvárásokat. Az olyanokat is, amelyek előírják, hogy tiltsanak le fogyasztói hozzáférést veszélyes termékhez. Sőt, jogszabályi elvárás, hogy függesszék fel szolgáltatásaik nyújtását az olyan kereskedőik számára, amelyek gyakran kínálnak nem biztonságos termékeket. 

Nagykereskedőkkel, raktárakkal, logisztikai szolgáltatókkal, gyártókkal szemben is ellenőrzést indíthatnak, beléphetnek a területükre, díjmentesen termékmintát vehetnek tőlük. Sőt, kiemelten súlyos közérdekből akár lezárt területen – ingatlanban, üzlethelyiségben, üzemi egységben stb. –  is ellenőrizhet a fogyasztóvédelmi hatóság az ügyész előzetes engedélyével. 

Záró gondolatként annyit, hogy a jogi szabályozás miatt 2025-ben már minden cégnek elemi érdeke pontosan tudnia, hogy az ellátási láncban betöltött alanyi pozíciója és az adott termék(ek) klasszifikációja miatt milyen termékbiztonsági feladatai és felelőssége van, és nem árt üzleti partnereivel meglévő szerződéseit is, sőt weboldalait, ügyfélhűség programjait is ezeket figyelembe véve aktualizálni. A megfelelés elmaradása pusztán a potenciális bírságok miatt is nagy pénzügyi kockázatot jelent, miközben a hatályos jogszabályi keretek, valamint az előirányzott hazai és európai uniós szintű hatósági ellenőrzések árnyékában csak idő kérdése, kinek mikor és mennyibe fáj egy-egy termékbiztonsági mulasztás.