A szabályok betartása idén már nem teher, hanem versenyelőny
Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásainak hatására a globális üzleti környezet egyre bonyolultabbá és értelemszerűen ellenőrzöttebbé vált, ahogy a jogalkotók igyekeznek igazodni a megváltozott feltételekhez. Ennek eredményeként a regulatory compliance, más néven szabályozási megfelelőség fokozott szerepet kap a vállalatok életében. A cégeknek számtalan helyi, nemzeti és nemzetközi előírásnak kell megfelelniük, amelyek célja a piaci integritás, a fogyasztóvédelem, az adatvédelem és a pénzügyi stabilitás biztosítása.
A digitalizáció és a technológiai fejlődés is számos új kihívást és lehetőségeket hozott magával, amelyekhez a jogszabályoknak is alkalmazkodniuk kellett. Ezek közé tartozik az adatvédelmi (pl. GDPR), a pénzügyi (pl. MIFID II), valamint az antikorrupciós és pénzmosás elleni intézkedések (pl. AML). Emellett a fenntarthatósági és környezetvédelmi elvárások is szigorodtak, különösen az ESG, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási jelentési kötelezettségek terén.
Míg az adatvédelem és kiberbiztonság területén bekövetkezett változások különösen az IT- és a pénzügyi szektort érintették – hiszen ezek az iparágak nagy mennyiségű érzékeny adatot kezelnek –, addig az ESG-szabályozások a pénzügyi mellett elsősorban az energiaiparra és a gyártóiparra fókuszáltak, mivel ezek működése jelentős környezeti és társadalmi hatással jár.
Aki lemarad, kimarad
Az említett trendek egymást erősítve járultak hozzá a regulatory compliance súlyának erősödéséhez. A szabályozási megfelelőség elhanyagolása súlyos pénzügyi és jogi következményekkel járhat, beleértve a bírságokat és az eljárásokat. Emellett a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy mindez nemcsak kötelezettség, de versenyelőnyt is biztosíthat, mivel sikeresen alkalmazva növeli a cég jó hírnevét, az etikus légkör pedig produktívabbá teszi a munkatársakat, és javítja a dolgozói elkötelezettséget is. A terület elhanyagolása viszont a fogyasztók és partnerek bizalmának látványos csökkenésével és ezáltal a bevétel elpárolgásával járhat.
A megfelelés azonban elképesztően komplex feladat.
A vállalatoknak eddig is számos kihívással kellett szembenézniük, beleértve az új funkcióknak való megfeleléshez szükséges belső folyamatok és rendszerek átalakítását, a munkavállalók képzését, valamint a megfelelő technológiai megoldások bevezetését.
Az adatvédelem és kiberbiztonság terén különösen nagy feladat az új előírások betartása, mivel ezek gyakran jelentős beruházásokat igényeltek.
Idén sem lesz könnyebb a helyzet
A társaságok további szigorításokra számíthatnak 2025-ben is az adatvédelem és a kiberbiztonság területén, valamint az ESG-jelentési kötelezettségek bővülésére is fel kell készülniük. Emellett a pénzügyi szektorban új, antikorrupciós és pénzmosás elleni intézkedések léphetnek életbe. Az Európai Unió új adatvédelmi irányelve, a Digital Services Act (DSA) és a Digital Markets Act (DMA) kiemelt figyelmet igényel a szervezetek részéről, mivel ezek jelentős hatással lesznek az online szolgáltatások és a digitális piacok működésére. Ez utóbbiak leginkább az IT- és a telekommunikációs szektor, valamint az online kereskedelem és a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos iparágak szereplőit fogják próbára tenni.
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése ugyancsak jelentős hatással van a szabályozási megfelelőség területére. Az MI elterjedésével az automatizált, személyre szabott csalások korszakát éljük, amire folyamatosan reagálniuk kell a szervezeteknek. A technológia pozitív oldala viszont, hogy az automatizált compliance-megoldások alkalmazása is egyre népszerűbbé válik, mivel ezek a megoldások gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a folyamatokat.
Az MI-alapú rendszerek képesek nagy mennyiségű adatot elemezni, azonosítani a kockázatokat és javaslatokat tenni a megfelelés biztosítására. Ennek pedig költséghatékonyság, pontosság és a megfelelési folyamatok egyszerűsítése az eredménye a nap végén.
A vállalatoknak érdemes tehát proaktívan felkészülniük az idei változásokra, beleértve a belső folyamatok és rendszerek felülvizsgálatát, a munkavállalók képzését, valamint a megfelelő technológiai megoldások bevezetését. Emellett fontos a folyamatos monitoring- és a kockázatkezelési rendszerek fejlesztése, amihez a regulatory compliance szoftverek és az automatizált jelentési alkalmazások is hathatós segítséget nyújthatnak.
Az átmenetet nagyban megkönnyíthetik, ha nemzetközi tudással és tapasztalattal rendelkező külsős tanácsadókat is bevonnak a folyamatban. Kulcsfontosságú azonban, hogy elkötelezetté tegyük a felső vezetést a megfelelésben, mivel a jó példa már önmagában fél siker.
