A munkaerőpiac még köszöni, jól van, de az ukrán csatlakozás veszélyezteti

Magyarországon a foglalkoztatás szempontjából már egy évtizede nagyobb probléma a munkaerőhiány, mint a munkanélküliség. A munkanélküliségi rátánk 2017 óta alacsonyabb 5 százaléknál, amit a szakirodalom teljes foglalkoztatottságként tart számon. 

A magyar foglalkoztatási mutatók évek óta az unió élbolyában találhatók, a Covid óta tartó polikrízises időszakban nem romlottak, hanem tovább javultak. Míg 2010-ben a tagállamok között sereghajtók voltunk, addig tavaly már Németország szintjére, a 7. helyre léptünk előre.

Többen dolgoznak mint bármikor

Hazánkban soha nem látott mértékben bővült a foglalkoztatás tizenöt év alatt. A 2010-es mélypontról folyamatosan csúcsokat döntve javult a munkaerőpiacunk szinte minden területe. 2024-ben éves átlagban már 4 millió 699 ezren dolgoztak hazánkban, 2,2 millió nő és 2,5 millió férfi, és 220 ezer munkanélküli volt csupán. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 81,1 százalékra emelkedett. 

Sosem dolgoztak még ennyien Magyarországon, a rendszerváltás előtti legmagasabb foglalkoztatási rátát is túlszárnyaltuk már. Magyarországon 1989-ig büntetőjogi tényállás volt, közveszélyes munkakerülőnek hívták azt, akinek nem volt hivatalos munkahelye. Nálunk emiatt már 1960-ban a 15–64 éves korosztály 67,5 százaléka dolgozott, köztük a korcsoportbeli nőknek is már a harmada, míg a tőlünk nyugatabbra levő országokban csak a nyolcvanas években léptek be a nők nagy arányban a munkaerőpiacra, a mediterrán országokban a legkésőbb. 

Foglalkoztatásbővítés ellenszélben

A 2010-ben hivatalba lépő nemzeti kormány legfontosabb célkitűzése volt egymillió fővel növelni a foglalkoztatást. Ezt egyrészt a munkanélküliség csökkentésével, másrészt a 20–64 éves inaktívak számának mérséklésével érte el. Úgy nőtt közel egymillióval a foglalkoztatottak száma hazánkban, hogy közben a 20–64 éves népesség száma több mint félmillióval csökkent. 

A foglalkoztatás bővülését és az inkatívak számának csökkenését segítette ugyan a közfoglalkoztatás, amit 2010 előtt is működtettek a baloldali kormányok is, de mára ez már nem jelentős. A 2010-ben éves átlagban 75 ezer főnek munkát adó programokban résztvevők száma tavaly 60 ezerre mérséklődött éves átlagban, azaz nem igaz az az ellenzéki vád, miszerint a foglalkoztatásbővülés a közfoglalkoztatás kiszélesítése miatt történt.

Dobogósok vagyunk 

A munkaerőpiac számos szegmensében vagyunk dobogósok, illetve nagyon sok fontos mutatóban valóban a legjobbak lettünk. Íme pár példa erre:

1. Az 55-64 éves korúak foglalkoztatási rátájának növekedése hazánkban volt a legnagyobb akár a 2010-től, akár a 2019-től 2024-ig tartó időszakot vizsgáljuk. A 2010-es 33,6 százalékról 70,4 százalékra emelkedett tavalyra a ráta. 
2. Azoknak a nőknek, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6 év alatti, a foglalkoztatási rátája nálunk növekedett a legnagyobb mértékben. A 2010-es 32,2 százalékról 2024-re 75,4 százalékra emelkedett. Már jóval az uniós átlag (68,3 százalék) felett vagyunk.
3. A 20-60 évesek foglalkoztatási rátájának növekedése az Észak-Alföldön volt a legnagyobb az unió régiói között, Észak-Magyarország a harmadik, de mind a 8 magyar régió javulása benne van az unió közel 250 régiója között a legjobb tizenkettőben 2010–2024 között.
4. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája a legmagasabb az egész unióban: 91 százalék 2024-ben a 20-64 évesek között. 
5. Nálunk a legmagasabb a teljes munkaidőben dolgozók aránya, tavaly 77,7 százalék volt a 20–64 éves korcsoportban.

Itt pedig ezüstérmesek vagyunk

A foglalkoztatásiráta-javulásunk Málta után a második legnagyobb a 20–64 éves korcsoportban 2010–2024 között. 

Az inaktívak arányának csökkenése a 20–64 éves korcsoportban szintén a második legnagyobb volt Málta után: a 2010-es 32,6 százalékról 2024-re 15,3 százalékra csökkentünk. 

A high-tech szférában dolgozó nőknek az összes foglalkoztatotton belüli aránya a 2. legmagasabb volt hazánkban tavaly. A férfiakkal együtt a teljes munkaerőpiacon a 4. legjobbak voltunk. 

Sokat javult az édesanyák foglalkoztatása

A kisgyermekes anyák foglalkoztatását jelentősen javította a 2013-as anyák napja környékén bejelentett, majd 2014 januártól életbe lépő gyed extra, mely megengedte az anyáknak, hogy a gyed mellett legálisan munkát is vállaljanak akár teljes munkaidőben. Ez az intézkedés csupán egy jogi gátat szüntetett meg, nem jelentett terhet a költségvetésre, mégis a meghirdetése után 9 hónappal nőni kezdett a születések száma, s az Eurostat adatai szerint 2014-ben 3757-tel több gyermek született nálunk, mint 2013-ban.

Idén júliustól már a csed mellett a gyermek 3 hónapos korától is vállalhat legálisan munkát az édesanya, ha a család úgy dönt. Illetve az édesanyák adómentességének kiterjesztése is tovább fogja növelni e csoportban a foglalkoztatási rátát. 

Képzettség: hamis ellenzéki vádak

Míg 2010-ben minden képzettségi szint foglalkoztatási rátája rosszabb volt, addig 2024-re mindhárom szint jobb lett, mint az uniós átlag.

2010-ben a diplomások (77,5 százalék) és a legfeljebb alapfokú végzettségűek (36,1 százalék) foglalkoztatása is az utolsó előtti volt az unióban, a középfokúak (61,8 százalék) esetében pedig mindössze három országnak volt rosszabb rátája nálunk. 2024-re a felsőfokú végzettségűek rátája az Európai Unióban a legjobb Magyarországon (91 százalék), a középfokúaké (80,5 százalék) a Málta, Hollandia, Csehország, Németország és Svédország után a 6. legjobb, s a legfeljebb alapfokúaké (59,9 százalék) is a 10. helyre lépett előre. 

S mindez úgy, hogy a 20–64 éves népesség képzettségi szintje közben jelentősen növekedett. Míg 2010-ben a legfeljebb alapfokú végzettségűek a népesség 18 százalékát adták, addig mára harmadával kevesebbet, csupán 12 százalékot, ami az uniós átlagnál (19 százalék) jóval kisebb. Ez idő alatt a diplomások aránya a korcsoportban 19 százalékról 29 százalékra emelkedett. 

Sokszor hallani az ellenzéktől, hogy nálunk sokan kényszerülnek a képzettségi szintjük alatti munkát végezni. Ez sem igaz,

Azokat a diplomásokat tekinti az unió túlképzettnek, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol nem előírás a felsőfokú végzettség. Nálunk a diplomás foglalkoztatottaknak mindössze 14,5 százaléka dolgozik nem diplomás munkakörben, ami a 6. legkisebb arány, Németország, Franciaország és Ausztria is sokkal rosszabb mutatókkal rendelkezik.

Minőségi munkahelyek: benne a top 5-ben 

A mai napig alaptalanul támadnak bennünket azzal, hogy azért tudott növekedni a foglalkoztatás, mert összeszerelő üzemekben, vagyis alacsony hozzáadott értékű munkahelyeken dolgozunk. Az alacsony hozzáadott érték az elsődleges munkaerőpiacra már nem igaz, 2010 előtt volt jellemző, de azok a gyárak már 2010-re bezártak, elköltöztek tőlünk olyan országokba, ahol jóval olcsóbb a munkaerő.

A 2010 utáni új munkahelyek komoly része a high-tech szférában, azaz a csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén jött létre. 

2024-ben az összes foglalkoztatott 6,7 százaléka dolgozott a high-tech szektorban, ami a negyedik legnagyobb arány az unióban. 2019 óta minden évben bent vagyunk az első ötben Írországgal, Finnországgal, Észtországgal és Svédországgal vetélkedve.  

Az idei év munkaerőpiaci tendenciái

Furcsa módon sok elemzőt megtévesztettek a KSH legfrissebb, áprilisi munkaerőpiaci adatai. Szokatlan dolog történt: az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent a foglalkoztatottak háromhavi átlagos létszáma 32 ezer fővel. Még a Világgazdaság is megírta, hogy „a KSH foglalkoztatottsági adatai elmaradnak a tavalyi év azonos időszakában mérttől”. Azt azonban mindenki elfelejtette megemlíteni, hogy az egy évvel korábbihoz viszonyítva csökkent a munkanélküliek (6 ezer fővel) és az inaktívak száma is (21 ezer fővel). Mindez úgy történhetett meg, hogy egy év alatt 59 ezer fővel csökkent a 15–74 éves népesség, ami duplája a tavalyi népességcsökkenésnek. 

Tavaly még a népességcsökkenés mellett tudott bővülni a munkaerőpiac, idén az év elején márciusig még volt kimutatható emelkedés, s április lett az első olyan hónapunk, amikor a létszámbővülés megállt. Mivel azonban a létszámbővülés elmaradása a munkanélküliek számának csökkenésével járt együtt, s a népességszám jelentős csökkenése miatt még sem a foglalkoztatási ráta, sem a munkanélküliségi ráta nem romlott, ezért még nem időszerű munkaerőpiaci romlásról beszélni. 

Vannak figyelmeztető jelek

Most már elérkeztünk arra a pontra, amikor a népesség csökkenése miatt már nem elég a foglalkoztatottak létszámának növekedését figyelnünk, hanem külön hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a foglalkoztatási ráta növekedjen.

Még nem ismerjük az Eurostat idei első negyedéves adatait, de a német hivatalos statisztikák (destatis.de) arról írnak, hogy december óta folyamatosan csökken a foglalkoztatás és nő a munkanélküliség. Áprilisra a németeknél a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékpontot zuhant az előző év azonos időszakához viszonyítva, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékpontot emelkedett. 

Valószínű, hogy az unió több országában is elindult már a hanyatlás, mi még messze nem tartozunk közéjük. 

Katasztrofális lenne az ukrán csatlakozás

Ha a brüsszeli tervek szerint gyorsított eljárásban uniós taggá válna Ukrajna, akkor viszont katasztrofális romlás indulna nálunk is. A magyar munkaerőpiacra olyan mennyiségű olcsó ukrán munkaerő zúdulna rá, ami jelentősen letörné a dinamikusan növekvő magyar béreket, s csökkentené a magyar honfitársaink foglalkoztatását is, azaz megtörne a már másfél évtizede tartó fejlődésünk. Ezt akkor tudjuk megfékezni, ha sikeres lesz a VOKS2025 szavazás. Ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt a véleménynyilvánításban, adják le szavazatukat június 20-ig akár már online is!

A munkaerőpiaci statisztikák a lakosság foglalkoztatását mutatják, nem tartalmazzák a külföldiek magyarországi munkavállalását. Ha ők nagy számban, s nem ellenőrizhető, nem szabályozható keretek között megjelennének a magyar munkaerőpiacon, akkor az végzetes és vissza nem fordítható lenne számunkra.