A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell – olvasható a Magyar Bankszövetség közleményében. A testület szerint a kormánynak át kellene gondolnia a kamatstop rendszerét. Mint írják, az egyértelmű, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop háztartások ezreinek ad stabilitást egy kifejezetten kiszámíthatatlan időszakban. Ennek ellenére fontosnak tartják, hogy ennek az intézkedésnek a terheit a bankszektor viseli, és több tízezer olyan adós van, akik nem szorulnának rá a kamatstop nyújtotta védelemre.
A szövetség közleményében azt írja, hogy az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esetben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. A 10 és 20 százalék közötti időszakában, a 10 százalékos állampapírhozamok korszakában
a BUBOR 2,02 százalékon történő rögzítése tisztán piaci alapon a szakmai szervezet álláspontja szerint határozottan vitatható.
A kamatstop féléves meghosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelentve a bankszektornak a mai kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg azonos a szektor tavalyi teljes évi eredményével. A Magyar Bankszövetség szerint mindezt olyan gazdasági nehézségek mellett viseli el a bankszektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is.
A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg 1 százalékos GDP-bővülés elvesztését vonhatja maga után.
Az elmúlt években a kormány, az MNB és a bankok folyamatosan jelezték az érintett ügyfeleknek, hogy a fix kamatozású kölcsönök mennyivel biztonságosabbak. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett.
A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket.
Emellett az ügyfelek a törvényeknek és MNB-rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát.
Fél év múlva érheti meg lakást venni, a legnagyobb vesztesek a felújítandó ingatlanok lesznekA legnagyobb vesztesek a felújítandó, nagy méretű ingatlanok lesznek, a vevők 80-90 százaléka ugyanis felújított vagy jó állapotú, olcsóbb rezsijű ingatlant keres. |
A bankszövetség szerint a bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betéteseikkel és tulajdonosaikkal szemben kötelezettsége a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása.
A fentiek miatt a magyar gazdaság növekedése érdekében
a Magyar Bankszövetség a piactorzító megoldás helyett, a kamatstop fokozatos kivezetésének elindítását tartja az egyedüli megfelelő szakmai megoldásnak.
Véget ért a fix kamatozású hitelek kora – VG PodcastAz elmúlt nagyjából tíz év egyik legalapvetőbb tézise dőlhetett meg a jelenlegi gazdasági környezetben: nem okos döntés most befixálni a hitelkamatokat. Az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy a túlfűtött gazdaság lehűtése érdekében tapasztalható monetáris politika olyan magasra rúgta a hitelek árát, hogy aki ebben a helyzetben rögzíti a kamatot, az nagyon rosszul járhat a következő időszakban. Virovácz Pétert a CSOK-os hitelek helyzetéről és a hitelmoratóriumból kilépőkről is kérdeztük. |
