A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell – olvasható a Magyar Bankszövetség közleményében. A testület szerint a kormánynak át kellene gondolnia a kamatstop rendszerét. Mint írják, az egyértelmű, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop háztartások ezreinek ad stabilitást egy kifejezetten kiszámíthatatlan időszakban. Ennek ellenére fontosnak tartják, hogy ennek az intézkedésnek a terheit a bankszektor viseli, és több tízezer olyan adós van, akik nem szorulnának rá a kamatstop nyújtotta védelemre.

Budapest 2021.09.14.
Magyar Bankszövetség szakmai beszélgetés
Jelasity Radován, elnök (k)
Becsei András, alelnök (b)
Kovács Levente, főtitkár (j)
Fotó: Kallus György / VG

A szövetség közleményében azt írja, hogy az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esetben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. A 10 és 20 százalék közötti infláció időszakában, a 10 százalékos állampapírhozamok korszakában

a BUBOR 2,02 százalékon történő rögzítése tisztán piaci alapon a szakmai szervezet álláspontja szerint határozottan vitatható.

A kamatstop féléves meghosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelentve a bankszektornak a mai kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg azonos a szektor tavalyi teljes évi eredményével. A Magyar Bankszövetség szerint mindezt olyan gazdasági nehézségek mellett viseli el a bankszektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is. 

A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg 1 százalékos GDP-bővülés elvesztését vonhatja maga után.

Budapest 2021.01.12.Bankszövetségfoto: Kallus György/Világgazdaság
Fotó: Kallus György / VG

Az elmúlt években a kormány, az MNB és a bankok folyamatosan jelezték az érintett ügyfeleknek, hogy a fix kamatozású kölcsönök mennyivel biztonságosabbak. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett. 

A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket. 

Emellett az ügyfelek a törvényeknek és MNB-rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát.

Fél év múlva érheti meg lakást venni, a legnagyobb vesztesek a felújítandó ingatlanok lesznek

A legnagyobb vesztesek a felújítandó, nagy méretű ingatlanok lesznek, a vevők 80-90 százaléka ugyanis felújított vagy jó állapotú, olcsóbb rezsijű ingatlant keres.

A bankszövetség szerint a bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betéteseikkel és tulajdonosaikkal szemben kötelezettsége a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása. 

A fentiek miatt a magyar gazdaság növekedése érdekében 

a Magyar Bankszövetség a piactorzító megoldás helyett, a kamatstop fokozatos kivezetésének elindítását tartja az egyedüli megfelelő szakmai megoldásnak.

Véget ért a fix kamatozású hitelek kora – VG Podcast

Az elmúlt nagyjából tíz év egyik legalapvetőbb tézise dőlhetett meg a jelenlegi gazdasági környezetben: nem okos döntés most befixálni a hitelkamatokat. Az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy a túlfűtött gazdaság lehűtése érdekében tapasztalható monetáris politika olyan magasra rúgta a hitelek árát, hogy aki ebben a helyzetben rögzíti a kamatot, az nagyon rosszul járhat a következő időszakban. Virovácz Pétert a CSOK-os hitelek helyzetéről és a hitelmoratóriumból kilépőkről is kérdeztük.