Körülbelül egy éve növekszik drámaian a cellulóz ára – mondta a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke, Orgován Katalin a VG-nek. A drasztikus áremelkedés előzménye a koronavírus-járványig nyúlik vissza, amikor jóval nagyobb volt a kereslet a kínálatnál, miután sokszorosára bővült az online rendelések volumene, ami hatalmas igényt generált a csomagolóanyagok iránt. Ez a jelenség elvonta a cellulózt a grafikai papíroktól, amelyekre a könyveket, az újságokat és a többi kiadványt nyomtatják, az árak pedig az egekbe szálltak, bizonyos típusoknál éves alapon másfélszeres az emelkedés. Orgován Katalin megjegyezte, ma annak ellenére van hiány grafikai papírból, hogy az iránta való igény egyébként évek, sőt évtizedek óta csökken, mivel jóval kevesebb újságot nyomtatnak, ami pedig jó néhány papírgyár bezárását vonta maga után.
– sok a nehezítő tényező
Bár úgy látom, hogy néhány papírtípusnak már tetőzéshez közeli lehetne az ára, az importjellege miatt még mindig növekedést tapasztalunk
– közölte a szakember, emlékeztetve, hogy Magyarországon minimális a papír-előállítási kapacitás, az anyag jellemzően Észak- és Nyugat-Európából érkezik hazánkba, így fizetni euróban kell érte, ami a jelenlegi euró-forint árfolyam miatt jókora többletköltséget okoz.
Emellett a papírgyárakat erőteljesen sújtja a rezsidíjak emelkedése is, hiszen ezek az üzemek rengeteg energiát használnak fel a termelés során. Ez a költségelem pedig úgyszintén beépül a papír árába – magyarázta a szövetsége elnöke.
Nehéz helyzetben a kiadók és a nyomdák is
Hasonlóan a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökéhez – aki a napokban nyilatkozott a VG-nek az elszálló papíráraknak a könyvpiacra gyakorolt hatásairól – Orgován Katalin is kitért arra, hogy a könyvkiadók ugyancsak nagy problémával néznek szembe: a megváltozott papír- és a nyomdaköltségek miatt
egy kiadvány előállítása akár 40 százalékkal is többe kerülhet, mint tavaly.
Ez azt is jelenti ugyanakkor – tette hozzá Orgován –, hogy ha a kiadók a korábbiakhoz hasonló méretű, érzékelhető mennyiségű készletszintet akarnak fenntartani a kiadványaikból, abba most jóval nagyobb összeget kell invesztálniuk. A kérdés, hogy a likviditásuk elbírja-e ezt, azaz hogy a nyereségükből vissza tudják-e forgatni az ehhez szükséges pénzt, vagy hitelt kell felvenniük a készletfinanszírozásra. A probléma valós, amit az is mutat, hogy a nyomdák képviselői egy e havi szakmai konferencián már jelezték: a kiadók lassabban fizetnek nekik, mint eddig – mondta a nyomdaszövetség vezetője, úgy értékelve, hogy
mind a kiadóknál, mind a nyomdáknál a működőképességhez szükséges likviditás lesz a következő hónapokban a legfontosabb szempont.
Arról is beszélt, hogy a 2008-as válság óta a nyomdáknak nem okozott különösebb gondot a kintlévőség-kezelés, mert némi csúszással ugyan, de minden megrendelő fizetett, így az elmúlt évtizedben nem voltak jellemzők a körbetartozások az ágazatban. Ám a megváltozott gazdasági helyzetben nyilván
az egyébként sem túl magas profitrátával működő nyomdák is jobban odafigyelnek majd a kintlévőségeikre,
hamarabb nemet mondhatnak egy-egy tartozást felhalmozó vevőnek, ami akár kiadók becsődölésével is járhat.
A tanszerpiacon szintén érezhető volt a válság
A nyomdaipar mellett a papír-, írószer- és irodaszer-kereskedelemben szintén érintett Pátrai Nyomda Zrt. vezérigazgatójaként Orgován Katalin beszámolt arról is, hogy az ágazat szempontjából az idei tanévkezdés a korábbihoz képest szerényebb volt, a hosszabb időtartamra vásárolt, nagyobb értékű termékekből – például iskolatáskából, tolltartóból – egyértelműen kevesebb fogyott, mint egy évvel azelőtt. A kosárértékek ugyan nőttek, de emögött az árak gyakran akár 30-50 százalékos emelkedése állt – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy a vásárlók némileg elmozdultak az olcsóbb árucikkek irányába – amiben a kisebb hálózatoknak a sokszor nyomott árakkal dolgozó hipermarketek a legfőbb versenytársai –, ugyanakkor a minőségi termékeknek továbbra is megvan a maguk felvevőpiaca.
