A MÁV Zrt.-t jelölte ki a kormány, hogy megvalósítsa a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítását – ez a napokban megjelent Magyar Közlönyből derült ki.
A vonatkozó kormányhatározat mellékletében az olvasható, hogy a Nyugati pályaudvar környezetének megújításának és kapacitásbővítésének tervezésére összesen bruttó 2,46 milliárd forintot szánnak. Ebből szűk egy milliárdot az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) finanszíroznának, a fennmaradó mintegy 1,5 milliárdot pedig a hazai költségvetés állja.
Feltűnik Lázár János és Vitézy Dávid
A fejlemény lényeges üzenettel bír. Az elmúlt hetekben olyan hírek jelentek meg, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója parkolópályára került. Elsőként a Napi.hu számolt be arról, hogy a Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. (NKK) visszavonta a Nyugati pályaudvarra bevezető vonalszakaszok rekonstrukciójának tervezésére kiírt közbeszerzését.
Az viszont, hogy a Nyugati pályaudvar fejlesztésének komplett tervezése most átkerült a MÁV-hoz, logikusan azt jelenti, hogy a projekt mégsem állt meg, sőt lendületet kaphat.
Az állami vasúttársaság belépése nemcsak ezért fontos, hanem azért is, mert ezzel a beruházás visszakerült oda, ahonnan lényegében az útjára indult: Vitézy Dávid szárnyai alá.
Egy pályaudvar, sok gazda
Vitézy Dávid a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) közlekedési államtitkára, aki az országos közlekedéspolitika, így a vasút és a MÁV szakpolitikai irányítója. Ő volt az, akinek a vezetése alatt a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) elkészítette a Budapesti agglomerációs vasúti stratégiát (Bavs), amely kijelöli Budapest és fővárosi agglomeráció kötöttpályás fejlesztéseinek rendszerszintű irányait és céljait. Ennek kardinális eleme a fővárosi fejpályaudvarok, köztük a Nyugati pályaudvar funkciójának újragondolása.
A Bavs súlyát mutatja, hogy azt a kormány tavaly év végén elfogadta, így az hivatalos állami közlekedési stratégiává vált.
Csakhogy a tavaszi országgyűlést követően új kormányzati rendszer állt fel, ez pedig óhatatlanul újraszabta a meglévő kereteket.
A BFK először átalakult Nemzeti Közlekedési Központtá (NKK), ami először a TIM háttérintézményeként működött Vitézy Dávid felügyeletével. Azonban rövid időn belül onnan Lázár János újonnan felállt tárcájához, az Építési és Beruházási Minisztériumhoz (ÉBM) került át. Nem sokkal később eldőlt, hogy az NKK-nak nincs jövője, az ÉBM arról döntött, hogy a megvalósításért felelős teljes állami cégstruktúra átalakítása keretében ezt a társaságot is felszámolja.
Bőven maradtak még kérdőjelek a Nyugati pályaudvar körül
Addig is az NKK-nál lezárják a futó ügyeket, a jelek szerint a Nyugati pályaudvar fejlesztését is. Ez egyébként abból a szempontból nem meglepő, hogy az állami beruházások felülvizsgálatát lefolytató Lázár János már a nyáron jelezte (56.45-től) a Tranzit fesztiválon, hogy
hiába támogatja annak megújítását, nincs rá forrás az ÉBM-nél.
A szóban forgó kormányhatározat viszont 2,5 milliárd forintot rendelkezésre bocsát a projekt folytatásához. Az ugyanakkor kérdés, hogy ebből pontosan milyen feladatok végezhetők el, illetve az sem látszik, hogy a Nyugati pályaudvar átépítése egyáltalán mikorra valósulhatna meg, különös tekintettel a háborús helyzetre és a gazdasági krízisre. Egy viszont eldőlt: a beruházás lebonyolításáért már nem Lázár János és az ÉBM, hanem ismét Vitézy Dávid és a TIM felel.
