Az előzetes várakozásokkal ellentétben az pénzügyminiszterei nem tárgyalták a globális ügyét legutóbbi ülésükön, és az idén erre már csak egyetlen alkalmuk maradt. Ez azt jelenti, hogy Magyarország júniusi vétója óta nem sikerült újra napirendre venni a kérdést. A VG által megkérdezett szakértő viszont azt mondja, ez csupán a vihar előtti csend…

A,Boxing,Match,Between,The,European,Union,And,Hungary
Fotó: Zerbor

A júniusi döntéskor az akkor a soros elnökséget betöltő Franciaország egyértelmű prioritásként kezelte a témakört, ám Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adózási szakértője szerint az elnökséget július 1-jétől átvevő Csehország mintha távol tartaná magát a globális minimumadótól. Bár a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) szeptemberi ülésén a tagállamok informálisan egyeztettek, az irányelvről történő szavazás nem került napirendre. Ennek egyik kézenfekvő oka az lehet, hogy amíg nem sikerül dőlőre jutniuk a magyar kormánnyal, addig kár sikertelen szavazást kezdeményezni, másrészt úgy tűnik, miközben a franciák jelentős politikai tőkét fektettek a folyamatba, a cseheknek kevésbé húsbavágó.

Kihagyhatják Magyarországot a szavazásból

Ettől még a globális minimumadót támogató országoknak van alternatív megoldásuk, az egyik a már sokat emlegetett megerősített együttműködés lehetősége, amivel Magyarország nélkül is lehetne szavazni. Ez egy olyan eljárás, amelynek keretében legalább kilenc uniós tagállam számára megengedett, hogy megerősített integrációt vagy együttműködést hozzanak létre az EU-n belül egy konkrét területen, ha megállapítást nyert, hogy az ilyen együttműködés célkitűzései az unió egésze által észszerű határidőn belül nem érhetők el. Csakhogy Czoboly Gergely érdeklődésünkre korábban rávilágított, Magyarország megtámadhatja az eljárást arra hivatkozva, hogy a globális minimumadóval bevezetett megerősített együttműködés hátrányosan befolyásolja a belső piacot, negatív megkülönböztetést jelent a tagállamok közötti kereskedelemben, és torzítja a versenyt, azaz jogellenes. 

Erre a megoldásra korábban már az Európai Parlament több tagja is utalt, ám az Európai Bizottság, úgy tűnik, nem látott benne elegendő fantáziát.

Az adószakértő szerint azért is óvatos az EB, mert megnyerhetőnek érzi Magyarországot a globális minimumadó kapcsán, illetve az EU-s tranzakciós tekintetében évekkel ezelőtt már elbukott egy megerősített együttműködés, és nem hibázna ismét ekkorát.

Ráadásul Czoboly Gergely hangsúlyozta, nincs is szükség erre, elegendő, ha néhány nagy tagállam saját döntése alapján bevezeti a minimumadót.

Magyarországon is felkavarhatja az állóvizet az Európai Bizottság új adóstratégiája

A globális minimumadó ügyére is befolyással lehet, hogy az Európai Bizottság olyan jogalapokra hivatkozott az extraprofitadó tárgyalása során, amelyek elfogadásához elegendő a többségi döntéshozatal.

A nagy országok maguk között dönthetik el az ügyet

A minimumadó legnagyobb támogatói közös nyilatkozatban vállalták, hogy akár egyoldalúan is hajlandók bevezetni, ha Magyarország nem áll el a vétójától. A nyilatkozatot az uniós gazdaság szempontjából meghatározó Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia írta alá, utóbb Belgium is csatlakozott, erre pedig a többi tagállamnak is reagálnia kell. A globális minimumadó szabályozása ugyanis úgy van felépítve, hogy ha több jelentős állam bevezeti, akkor szükségképpen hatással van azokra az országokra is, ahol az érintett államokban jelen lévő társaságok működnek. Itt ráadásul nemcsak az adott országban központtal rendelkező cégekre kell gondolni, hanem azokra is, amelyeknek csak leányvállalatuk működik ott, azaz rosszul járhat az OTP, a Mol vagy a Richter is.

Igaz, a németeknél nem olyan egyértelmű a helyzet. Sven Giegold német államtitkár korábban a Twitteren azt írta, a globális minimumadót az Európai Unióban mindenhol be kell vezetni, ám ehhez a tagállamok egyhangú jóváhagyására van szükség, és állítása szerint Németország nem nézheti többé tétlenül, hogy Orbán Viktor vétója miatt a neki járó eurómilliárdok adóparadicsomokba kerüljenek. Csakhogy friss fejleményként a globális minimumadó bevezetésének elhalasztását kéri a befolyásos német ipari szövetség, a BDI.

A franciák már ultimátumot adtak

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter mindenesetre kvázi ultimátumnak tekinthető nyilatkozatot tett: azt mondta, ha nem sikerül decemberben megállapodni az uniós irányelvekről, akkor a felsorolt országok bevezetik maguk – idén már csak december 6-án ülésezik az Ecofin az Európai Unió Tanácsában, 

Bár Magyarországon a cégvezetők úgy érezhetik, hogy a globális minimumadó bevezetése valószínűtlen forgatókönyv, Németországban és Franciaországban a vállalatok szinte biztosra veszik, és már komolyan készülnek az előttük álló feladatokra. Mivel a minimumadós szabályok akkor is érintik a magyar cégeket, ha nincs is hatályba léptetve magyar megfelelőjük, ezért szükséges folyamatosan figyelni, hogy mit lépnek más országok, és aszerint már most felkészülni

– emelte ki Czoboly Gergely.