Napi százezer kilométert tesznek meg a hazai gyógyszer-nagykereskedők autói, amelyek mindennap kétszer szállítanak a mintegy 2250 magyarországi patikába az engedélyezett, csaknem tizenötezer különféle készítményből. Ugyanakkor a gyógyszergyártók és a gyógyszertárak között ingázó nagykereskedőket is sújtják a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, amire mihamarabbi megoldást várnak a kormánytól.
Gyógyszer-nagykereskedelmi árrés
A mostani gazdasági helyzettől független, már-már krónikusnak mondható problémája a gyógyszer-nagykereskedőknek, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által támogatott gyógyszerek nagykereskedelmi árrése folyamatosan csökken – nyilatkozták a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének vezetői a Világgazdaságnak. Feller Antal elnöktől megtudtuk, ez az árrés jelenleg 5 százalék körüli, szemben az öt évvel ezelőtti 6 százalékkal.
Ezzel párhuzamosan a szektorszintű árbevétel-arányos nyereségünk is csökkenő tendenciát mutat, hiszen míg egy évtizeddel ezelőtt 2,3-2,4 százalékos szinten volt a fejlesztésekre, beruházásokra fordítható eredményünk, addig ma mindössze 1,4 százalék az aránya
– tette hozzá Kaló Tamás alelnök.
Magyarázatuk szerint e csökkenés oka egyértelműen az, hogy a támogatott gyógyszerek kis- és nagykereskedelmére egy olyan rendelet vonatkozik, amely ugyan előírja az alkalmazható maximális árrés mértékét, ám ezt a jogszabályt idestova húsz éve nem valorizálták. Márpedig az árrés mértéke a készítmények termelői árától függ – minél drágább az orvosság, annál kisebb az árrés –, így paradox módon, az értékkövetés elmaradása miatt ahogy nő a gyógyszerek átlagára, a gyógyszer-nagykereskedők relatív fedezete úgy csökken.
Elszálltak a költségeik
Míg a nyereség zsugorodik, addig az utóbbi egy évben a nagykereskedők költségei – sok más ágazatéhoz hasonlóan – jócskán megemelkedtek. „Bár folyamatosan optimalizálunk, az eszközeink mára gyakorlatilag elfogytak” – mondta Kaló Tamás, aki a Phoenix Pharma Zrt. vezérigazgatójaként vesz részt a szövetség irányításában. A gyógyszer-nagykereskedők költségstruktúráját három fő komponens határozza meg: az üzemanyag-, a bér- és az energiakiadás. Az üzemanyagok terén az egy esztendővel ezelőtti helyzethez képest 75 százalékos költségnövekedést voltak kénytelenek elkönyvelni a piac szereplői. Ráadásul – mint arra a Hungaropharma Zrt.-t vezető Feller Antal rámutatott – az autóik jóval többet fogyasztanak a hagyományos járműveknél, hiszen a raktáraktól egészen a patikákig a szigorú előírásoknak eleget téve, megfelelő hőmérsékleten kell szállítaniuk a készítményeket, ami mind nyáron, mind télen – hajnali indulásnál például a raktér előmelegítése – nagy kihívás.
Eközben ebben a szektorban szintén erős a bérnyomás, ami miatt további 15-20 százalékos költségnövekedést kell bekalkulálniuk a munkaadóknak, akik mintegy 2500 embert foglalkoztatnak, s ebben még nincsenek is benne a jellemzően alvállalkozóként dolgozó gépkocsivezetők. Emellett öt-hatszoros energiaár-emelkedés is sújtja a nagykereskedőket, akiknek a raktáraiban komoly hűtés- és fűtéstechnológiai megoldásokat kell alkalmazni ahhoz, hogy a gyógyszertárolással kapcsolatos követelményeknek meg tudjanak felelni.
A helyzetüket az sem segíti, hogy a szektor szereplőinek a számításai szerint jövőre stagnál, rosszabb esetben csökken majd a gyógyszertári forgalom, mivel a magas miatt várhatóan mérséklődni fog a betegségmegelőzési készítmények iránti kereslet is.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyarországi zárt gyógyszerellátási rendszerbe még soha nem került hamisított készítmény, s kiemelten fontos, hogy ez a biztonság, valamint a szállítás folyamatossága fenn is maradjon. Ez viszont csak akkor tud megvalósulni, ha biztosított a megfelelő volumenű forrás” – hívták fel a figyelmet a szövetség vezetői.
Digitalizációban úttörők
A nehéz gazdasági helyzet ellenére az egyre több folyamatra kiterjedő digitalizáció megállíthatatlanul zajlik a gyógyszerellátásban. A VG is beszámolt a napokban arról, hogy az e-recept mára szinte teljesen kiszorította a hagyományos vényt, ám nemcsak ezen a területen hasít az online működési forma. A raktári tevékenységtől a gyógyszerrendelésen és a számlázáson át a különböző egészségügyi applikációkig megannyi e-megoldás segíti az ágazatot – sorolta Feller Antal, kiemelve, hogy a patikák ma már egy gombnyomással rendelik meg a szükséges gyógyszereket, a nagykereskedők pedig a beérkezés pillanatában már állítják is össze a készítményeket.
Kollégája, Kaló Tamás ugyanakkor fontosnak tartaná, hogy ismét legyen jogszabályi lehetőség a nem vényköteles gyógyszerek csomagküldésére, ami idén január 1-jével szűnt meg. A szakember azért is helyteleníteni, hogy nincs mód az ilyen készítmények házhoz rendelésére, mert több mint 1600 településen nincs patika, sok a mozgásában korlátozott beteg, és még mindig sokan vannak azok is, akik a fertőzésveszélytől való félelem miatt nem mernek rendelőbe, gyógyszertárba menni.
Nekik nagy segítség lenne, ha újból az otthonukba rendelhetnék a gyógyszereket
– mondta.
Egészségtudatosak, de kényelmesek is a betegek
A digitalizáció fontosságát hangsúlyozta a Világgazdaságnak Bernd Grabner, az Európai Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GIRP) elnöke is, aki felidézte: az európai gyógyszerellátási lánc digitalizációját a koronavírus-járvány gyorsította fel. A pandémia forradalmi sebességgel tárta fel az adatok és információk megosztásának új lehetőségeit és innovatív eszközeit – fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy
még mindig nagyok a különbségek az egyes országok között az adatismeret és a digitális eszközökhöz való hozzáférés tekintetében.
Az Eurostat általa hivatkozott 2021-es adatai szerint a 16–74 évesek körében a legalább alapszintű általános digitális ismeretekkel rendelkezők aránya tagállamonként nagyon eltérő, 28–79 százalék közötti.
A trend azonban egyértelmű – folytatta az osztrák szakember –, a fogyasztók egyre egészségtudatosabbak, egyre több technológiai ismerettel rendelkeznek, egyúttal kényelmet követelnek meg, ami abban áll, hogy azonnali és számukra minél komfortosabb teljesítést várnak el. Ezen okokból az egészségügyi készítményeket forgalmazók is olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek az ellátás minőségét, a betegélmények javítását célozzák, ideértve például a különböző online egészségügyi platformok létrehozását, az e-recepteket, valamint további olyan digitális megoldásokat, amelyekkel elérhetőbbé tehető az egészségügyi ellátás.
Búcsút inthetünk a gyógyszerhiánynak?
Bernd Grabner arra is kitért nyilatkozatában, hogy egyre nagyobb problémát jelent az EU-ban a gyógyszerhiány, pedig a tagállamoktól származó jó minőségű adatok harmonizálásával és uniós szintű összesítésével nagyban lehetne orvosolni ezt a kérdést. A GIRP ezért támogatja azt a kezdeményezést, amely egy gyógyszerhiány-felismerő rendszer kiépítésére vonatkozik, és amelynek célja, hogy azonosítsa, hol fordul elő gyógyszerhiány, és miként lehet megelőzni azt. A négy országban, Portugáliában, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban már működő szisztéma információkat gyűjt a gyógyszerellátottságról, és felismeri, előrejelzi, megelőzi a gyógyszerhiányt.
