Matolcsy-ügy: a függetlenség napja után a kedd a cáfolatok napja lett
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hét egyik legérdekfeszítőbb fejleménye a Matolcsy György által megfogalmazott kormánykritika és annak utóélete. Az ügy még hétfőn délelőtt pattant ki, amikor a jegybankelnök vaskos és helyenként durva bírálatot fogalmazott meg a gazdaságpolitikáról.
Matolcsy György eredetileg a gazdasági bizottság ülésére volt hivatalos a parlamentben, hogy beszámoljon a Magyar Nemzeti Bank 2021-es évről szóló jelentéséről. Erre végül kisebb hangsúly került, helyette a fiskális politika és annak hibái voltak napirenden. A jegybankelnök egyebek mellett azt mondta, hogy
- szembe kell nézni azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van,
- hogy jövőre 15-18 százalék lesz az infláció,
- az EU-ban Magyarországon a második legalacsonyabb a mezőgazdaság termelékenysége Bulgária után,
- bajban vagyunk, sok szempontból saját döntéseink miatt vagyunk bajban,
- megbomlott a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai összhangja, és ez sokba kerül,
- az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket,
- 2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után pedig rossz döntéseket hozott a kormány.
A felszólalás hatása elementáris volt, és jókora belpolitikai gellert kapott. Nem az számított, hogy mit, hanem hogy ki mondta. A kormány részéről először Tállai András, majd Fürjes Balázs, végül Varga Mihály is reagált. Talán a leglényeglátóbb komment a Miniszterelnökség államtitkárától érkezett:
Fürjes Balázs úgy fogalmazott, hogy a hétfő a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének a napja, a jogállamiság köszönjük szépen, jól van.
Új napra ébredtünk
Ezzel nem ért a végére a történet, sőt éppen ellenkezőleg, és keddre egészen más színezetet kapott. Kedd délelőtt a Világgazdaság számolt be arról az értesüléséről, amely szerint a jegybank felső vezetése azért lobbizott a Fidesz parlamenti frakciójánál, hogy
Matolcsy György hadd legyen örökös jegybankelnök, vagy legalább a második ciklusát követően hadd vállalhasson el még egy harmadikat is.
Ehhez módosítani kellett volna nemcsak a jegybankról szóló törvényen – ez egyébként éppen folyamatban van –, hanem az alaptörvényen is. Az MNB mindenkori elnökének mandátuma ugyanis legfeljebb két hatéves periódusra szól. Lapunk információi szerint
a nagyobbik kormánypárt frakciója elhárította ezeket a próbálkozásokat
és ez vezethetett Matolcsy György nyilvános kifakadásához.
Az első cáfolat
Az MNB közleményben reagált cikkünkre. Ebben azt írták, hogy a jegybank
határozottan cáfolja a VG.hu oldalon megjelent azon sajtópletykákat, amelyek szerint az MNB az elnöki mandátum hosszára vonatkozó szabályok módosítását kezdeményezte volna.
Kilátásba helyezték, hogy azonnali helyreigazítást kérnek minden érintett sajtóorgánumtól.
A második cáfolat
Csakhogy a Világgazdaság megkereste Kocsis Mátét, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjét, hogy meg tudja-e erősíteni lapunk értesüléseit. A frakcióvezetőt a jegybank kategorikus cáfolata után értük el, aki kérdésünkre megerősítette az értesülés helytállóságát. Elmondta:
Tény, hogy a jegybanktörvény módosítását előkészítő egyeztetéseken felmerült az MNB részéről a szervezeti átalakítás kapcsán a jegybankelnök mandátumának meghosszabbítása több verzióban. De a frakció ezeket végül elvetette, mert a megbízatás időtartamát meghatározó alaptörvényi korlátot nem kívánta átlépni.
A vonatkozó jogszabályok értelmében az MNB elnökét a kormányfő javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet a jegybank elnöke. Matolcsy György 2013 márciusa óta vezeti a MNB-t, újabb hatéves mandátumát 2019 márciusában kezdte meg a honi gazdaság és pénzügyek szempontjából kulcsfontosságú szervezet élén. Megbízatása 2025-ben jár le.
Mégis miről szól a jegybanktörvény módosítása?
Már csak egy szálat kell elvarrni, mégpedig a jegybanktörvény módosításáét. A parlament honlapjáról kiderült, hogy előrehozott eljárásban tárgyalta meg a Törvényalkotási Bizottság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának előterjesztését, és az összegző jelentését is benyújtotta. Így nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés – ahogy az a napirendjében is szerepel – szerdán döntést hozzon az összegző jelentésről
és megtartsa a zárószavazást is.
A kormány számos ponton kívánja módosítani az MNB-törvényt, ezeket 18 oldalon keresztül taglalja. Így például egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre. Az osztalékfizetésre vonatkozó szabályokat is rögzítenék, ez kétségkívül az egyik legérdekesebb passzusa a törvénymódosításnak, mivel sok pénzről van szó.
A legnagyobb visszhangot kapott változtatási szándék viszont a jegybankelnök fizetésére vonatkozik.
Ebben a jogalkotó feloldana egy jövedelmi féket: az MNB elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi alapbére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének a keresetével egyezne meg. Jelenleg a jegybankelnöki alapbér a jegybanktörvény szerint ötmillió forint. Azzal, hogy ezt az ÁSZ-elnök béréhez igazítják, mintegy hatmillió forintra ugorhat az MNB mindenkori elnökének a javadalmazása.
