Csak az év első hónapjában 173 milliárd forintot emésztett fel a rezsivédelem – derült ki a központi költségvetés részletes adataiból, amelyeket a Magyar Államkincstár tett közzé. Kiemelendő a kamatkiadások 192,7 milliárd forintos teljesülése, szemben a tavalyi 44 milliárd forinttal.
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet
Januárban a központi költségvetés 143,6 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az éves előirányzat 4,2 százaléka. Az elmúlt négy évben a januári egyenleg még többletet mutatott, tavaly 151,3 milliárd forintot, azonban azt megelőzően többször is előfordult, hogy hiánnyal kezdte az évet a költségvetés.
Az áfabevételek is mutatják: a lakosságnak elege van a kiskereskedőkből
A deficit kialakulásához a kiadások 13,8 százalékos növekedése járult hozzá, amivel szemben a bevételek csupán 2,4 százalékkal emelkedtek. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője a Világgazdaság megkeresésére hangsúlyozta, egyhavi adatból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, ráadásul a januári adat kapcsán fontos, hogy több bevételi tétel (például áfa, TAO) még a 2022-es makrogazdasági folyamatokat tükrözi.
A szakértő kitért arra is, hogy bevételi oldalon a gazdálkodó szervezetek befizetései 36,6 százalékkal nőttek egy év alatt, ami elsősorban az extraprofitadókhoz köthető, de érdemben, 24,1 százalékkal emelkedtek a társasági adóból származó befizetések is. Kisvállalati adóból 20,1 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, ebben közrejátszott a átalakítása nyomán az adózók számának emelkedése is. A különadók közül a bányajáradékból, az energiaágazatot érintő és a kiskereskedelmi adóból közel 60 milliárd forinttal érkezett több bevétel a költségvetésbe idén januárban, mint tavaly. A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek 19 százalékkal emelkedtek, az áfabevételek 15,3, míg a jövedéki adóbevételek 44 százalékkal növekedtek.
Így tehát – figyelembe véve a 25 százalékos inflációt – az áfabevételek már a decemberi fogyasztás visszaesését tükrözik, bár kiemelendő, hogy az áfakiutalások is feltűnően megugrottak
– mutatott rá Molnár Dániel, azt is hozzáfűzve, hogy a jövedéki esetében az év eleji adóemelés forgalomra és készletezésre gyakorolt hatása okozza a számottevő növekedést.
Többet költött a kormány a nyugdíjasokra és az egészségügyre
Személyi jövedelemadóból 37,8 százalékkal folyt be januárban több az államkasszába, mint 2022-ben, amelyben a bérdinamika mellett a gyermeket nevelő szülőknek járó szja tavalyi visszatérítésének a bázishatása játszhatott szerepet (a kiutalások már január végén megkezdődtek). Nőttek továbbá a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból érkező bevételek is, 13,3 százalékkal.
A bevételek kismértékű növekedését a makrogazdasági elemző szerint az okozta, hogy a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 54,3, míg az államháztartás alrendszereiből érkező befizetések 75,8 százalékkal csökkentek. Kiadási oldalon lakástámogatásokra 26,5 százalékkal fordított többet a költségvetés idén januárban, mint tavaly, míg a családtámogatások esetében az 52,3 százalékos visszaesés a kifizetésben a bázishatásra vezethető vissza, hiszen 2022-ben a februári családtámogatásokat januárban utalták ki.
A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 19,3 százalékkal csökkentek januárban, azonban még így is a teljes kiadás 24,7 százalékát adták. Az államháztartás alrendszereinek támogatása ellenben 3,8 százalékkal nőtt, ezen belül a helyi önkormányzatok támogatása 8 százalékkal bővült. Az egészségbiztosítási alap kiadásai 5,5 százalékkal növekedtek, míg a nyugdíjbiztosítási alapé 26,5 százalékkal. Ez utóbbit Molnár Dániel szerint az idei év eleji 15 százalékos illetve a tavalyi korrekciók (júliusban és novemberben) okozták.
Szükség van az uniós forrásokra, hogy a költségvetés bírja a terheket
Az uniós programok kiadásai 151,1 milliárd forinton teljesültek, 64,1 százalékkal a tavalyi szintjük alatt, ugyanakkor hiába nőttek az uniós bevételek a tavalyi négyszeresére, az uniós programok egyenlege még így is jelentős, 116,5 milliárd forintos hiányt mutatott.
„Látható, hogy a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása, a megugró kamatkiadások, a családtámogatások, valamint az emelkedő nyugellátások jelentősen megterhelik a költségvetést. Ahhoz, hogy ezeknek a tételeknek a finanszírozása megmaradjon, és az előirányzatnak megfelelően csökkenjen a költségvetési hiány éves szinten, szükség van a fennmaradására, illetve arra, hogy az uniós források minél előbb és minél nagyobb összegben rendelkezésre álljanak” – jelentette ki az elemző, aki úgy véli, ez utóbbi a növekedési kilátásokat is érdemben javíthatja.
