Az európai versenyképességre nézve gyilkos a jelenlegi energiapiaci helyzet, amire az egyedüli megoldást a földgázkínálat bővítése jelentheti, ezért a keresleti helyett a kínálati oldalra kellene koncentrálni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői szavai szerint.
A tárcavezető minderről a 4. Budapest LNG Summit konferencián beszélt, hozzátéve, hogy bár lehet, hogy egyszer a hidrogén kiválthatja a földgázt, de addig is túl kell élni valahogy, ezért a józan ész alapján, két lábban a földön állva kell kezelni a helyzetet.
A politikus szerint tavaly teljesen világossá vált, hogy illúzió volt az energiabiztonság Európában, az ugyanis rendkívül törékenynek bizonyult. Ezt az is jól mutatja, hogy az ukrajnai háború és a hibás válaszlépések miatt a földgáz ára egy ponton a korábbi tízszeresére nőtt.
Szijjártó őrületesnek nevezte az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni támadás kapcsán, hogy terrorcselekmény történt a kritikus európai infrastruktúra ellen, és azóta sem folyt független nemzetközi vizsgálat az ügyben, továbbra sem ismert az elkövető.
Képzeljék el ugyanezt az Egyesült Államokban, képzeljék el a reakciót!
– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte hatalmas álhírhullám söpört végig Európában, amikor a kontinens a télre készült, sokan emlegették a gáztározók magas töltöttségét, azonban senki nem mondott semmit arról, hogy a telítettség milyen arányban van a fogyasztással.
A tárcavezető szerint Európa nagyon szerencsés volt az enyhe téllel, ami után sok politikus ünnepli magát a hideg sikeres átvészelése miatt, ám szerinte ez az öröm túl korai, hiszen szakértők szerint
három okból is sokkal nehezebb lesz a következő fűtési szezon.
Az orosz földgázból legalább 50 milliárd köbméternyi fog hiányozni, miközben a kínai gazdaság újranyitása a kereslet jelentős bővülésével járhat, emellett az új LNG-kapacitások is korlátozottak, így egyelőre alkalmatlanok az eddigi orosz források kiváltására.
Szijjártó szerint Európa versenyképességére nézve gyilkos a mostani helyzet, a földgáz ára hétszer magasabb, mint az Egyesült Államokban, az áram pedig háromszor drágább, mint Kínában.
„A jelenlegi körülmények között a megoldás az, hogy a keresleti helyett az ellátási oldallal foglalkozzunk, és annyi gázt hozzunk az európai piacra, amennyit csak lehet”
– hangsúlyozta, miközben sajnálatát fejezte ki az EU-energiafogyasztás 15 százalékos csökkentéséről szóló rendeletének meghosszabbítása miatt, mivel nyáron fűtés híján csak az ipari felhasználáson lehet spórolni.
A külügyminiszter szerint Magyarország fizikai, nem pedig ideológiai vagy politikai kérdésként tekint az energiabiztonságra, diverzifikáció alatt pedig újabb források bevonását, nem a függőség földrajzi irányának megváltoztatását érti.
Nem helyes politikai okok miatt felmondani jól működő szerződéseket egy megbízható ellátóval
– közölte, míg a diverzifikáció kapcsán az azeri gáz bevonását említette első lehetőségként, amiről politikai megállapodás született, kezdetben az idén 100 millió köbméter mennyiségben, amit hosszú távú szerződés követhet évi kétmilliárddal, ehhez azonban infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség.
Második opcióként a Horvátországból, Görögországból, Törökországból és Lengyelországból érkező LNG-t nevezte meg, a bővítéshez azonban itt is minden irányból a hálózati kapacitások bővítésére lenne szükség, amihez szintén elengedhetetlenek az európai uniós források.
Szijjártó figyelmeztetett, hogy noha brüsszeli tárgyalásain egyesektől azt hallotta, hogy nem akarnak további pénzeket fordítani a gázinfrastruktúra fejlesztésére, ez nagy hiba lenne, ugyanis túl kell élni az új technológiákig, két lábbal kell a földön járni. Ezért a kormány folytatja a küzdelmét az infrastruktúra-fejlesztések érdekében, máskülönben nagyon nehéz lesz garantálni az ellátásbiztonságot a hazánkhoz hasonló országok esetén.
