A következő hónapokban is kitarthat a Magyar Nemzeti Bank a 100 bázispontos kamatcsökkentési tempó mellett, ehhez azonban a csillagok szerencsés együttállására is szükség lesz az ősz elején – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaság heti rendszerességű makrogazdasági podcastsorozatában, a Bruttóban. A szakember szerint hiába lett a vártnál rosszabb a második negyedéves GDP , ennél nagyobb mértékű kamatvágás nem áll összhangban sem az alakulásával, sem pedig a magyar gazdaság kockázati megítélésével. Mint mondta, a 100 bázispontos csökkentés így is egy agresszív kamatdöntési sorozat része, helyette inkább arra van esély, hogy lassít a jegybank, és 50 bázisponttal faragja a kamatokat.
Kedden tartja a monetáris tanács kamatdöntő ülését, ahol Török Zoltán szerint nem várható meglepetés, a jegybank újabb 100 bázisponttal mérsékelheti az irányadó rátának számító egynapos betéti eszköz kamatát, amely ezzel a lépéssel 14 százalékra olvadhat. Ha nem jön közbe semmi, akkor szeptemberben 13 százalékon összeérhet a két kamatszint.
Ekkor érdemes átgondolnia a monetáris politika irányítóinak, hogy a továbbiakban milyen eszköztárral haladjanak. A kettős szisztéma fenntartására valószínűleg már nem lesz szükség, folytatódhat a kamatcsökkentés, immár az alapkamat mérséklésével
– vélekedett a közgazdász, aki szerint jövő év elején lehet ismét egy számjegyű az alapkamat. A kérdés már azért sem mindegy, mert 10 százalék feletti kamatoknál érdemi hitelezésről és a jegybank oldaláról a növekedés serkentéséről nem lehet beszélni. Épp ezért lényeges kérdés az is, hogy kitart-e a Magyar Nemzeti Bank a pozitív reálkamat mellett, a szakember szerint korántsem biztos, 2024 végén is ugyanez lesz a jegybank pozíciója a reálkamathoz.
Nem a jövő borús, hanem a jelen és a közelmúlt volt az
A rendkívül magas kamatkörnyezetet érthető módon megsínylette a hitelezés, annyiban azért árnyalta a képet, hogy mind a lakossági, mind a vállalati oldalon a hitelezés jórészt nem piaci, hanem kedvezményes kamatok mellett történt. Mindenesetre, ahogy a kamatok csökkennek a következő időszakban, a vállalatok és a háztartások hitelfelveő képessége úgy javulhat.
Nem a jövő a borús, hanem a jelen és a közelmúlt volt az
– utalt a második negyedéves GDP-adatokra, hozzátéve, hogy tavaly még a gazdaság túlpörgött állapotban volt, ahhoz képest van egy visszaesés, szerinte abban azért lehet bízni, hogy ez nem egy hosszú évekig elnyúló válság, hanem olyan, amelyből már hamarosan a ki tud evickélni, főleg, hogy a harmadik negyedévben már elképzelhető a növekedés megindulása. Továbbra is tartja a nullaszázalékos éves prognózisát, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővülhet a
„Amire a miniszter utalt, azok jogos aggályok”
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter júniusban egy véleménycikkében a jegybank célsávjának megemelését javasolta, miután minden jel arra utal, hogy a jövőben a korábbinál nagyobb árnyomással kell szembenézniük a gazdaságoknak és a jegybankoknak.
Török Zoltán szerint jogosak az aggályok, a nagy globális trendek egyöntetűen azt mutatják, hogy nem fogunk visszatérni ahhoz a rendkívül alacsony, nulla százalék körüli inflációs közeghez, mint amely a 2010-es éveket jellemezte.
A zöldátállás, amely jelentős többletköltséget jelent a vállalatoknak, vagy a demográfiai változások egyaránt erősítik az inflációs nyomást. Ugyanakkor a technológiai változások ezzel ellentétes hatásúak, az elemző szerint a mesterséges intelligencia terjedése mérsékelheti a globális inflációs felhajtóerőt, ezért úgy látja, még korai lenne azon gondolkodni, hogy az inflációs célokat érdemes-e megemelni a fejlett gazdaságokban.
Helyrebillent a magyar gazdaság egyensúlya
Török Zoltán szerint ha voltak is kételyek a magyar gazdasági modell fenntarthatóságával kapcsolatban, szerencsére ezek elmúltak, ha nem is a válság előtti szintre csökkentek az energiaárak, de jelentősen mérséklődtek. Ennek köszönhető, hogy egyre inkább helyrebillen a magyar gazdaság külső egyensúlya, már a havi fizetésimérleg-adatok is rendre pozitív tartományban alakulnak. Ugyanakkor a magyar infláció még mindig nagyon magas, ahogy az uniós források kérdése sem rendeződött, ezek pedig mind befolyásolják a forint árfolyamának mozgását.
