A Magyar Nemzeti Bank Hitelezési jelentése szerint a hitelintézeti szektor lakossági hitelállománya a második negyedévben 98 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredményeképp. Ezzel a hitelállomány éves növekedése 3 százalékot tett ki. A hiteldinamika fokozatos lassulása mögött az új hitelkihelyezések visszaesése áll: a lakossági hitelkibocsátás a második negyedévben 47, ezen belül a lakáshiteleké 67 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti volumentől.
Fotó: Shutterstock
Jelentősen megcsappant a bababváró hitelek állománya
A korábban magas hitelkihelyezéssel jellemezhető babaváró hitelek volumene szintén jelentősen visszaesett, ami 2024-től az életbe lépő új szabályozás hatására tovább csökkenhet. A személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben csak minimálisan csökkent, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké a korábbi alacsony kibocsátáshoz képest számottevően bővült, amit a hitelfelvevők összetétele és a kihelyezett hitelek jellemzői alapján főként befektetési szándékok hajtottak.
2023 második negyedévében a bankok átlagosan 8,8 százalékos kamat mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfél által fizetendő átlagos kamat 7,7 százalékot tett ki.
2023 második negyedévében a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) keretében leszerződött támogatási volumen negyedik negyedéve csökken, emellett az államilag támogatott hitelek aránya az újonnan kihelyezett lakáshiteleken belül egy év alatt 35 százalékról 19 százalékra apadt júniusra. A CSOK bejelentett jövő évi szűkítése a hozzá kapcsolódó kamattámogatott lakáshitelek volumenére rövid távon még ösztönzőleg hathat.
Minimális szintre zuhantak a beruházási kölcsönök
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2023 második negyedévében 158 milliárd forinttal bővült, így a 2023. júniust megelőző évben a hitelállomány 11 százalékkal nőtt, ami az előző év végéhez képest érdemi, a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent, azonban európai uniós összehasonlításban továbbra is a harmadik legmagasabb érték. Az éves nagyvállalati hiteldinamika 16, míg a kkv-szegmensben 10 százalékra lassult június végére.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
Az új hitelkihelyezések volumene 2023 második negyedévében a teljes vállalati szegmensben lényegében megegyezett az előző év azonos időszakának szintjével, míg a kkv-hitelek esetében jelentősen, 31 százalékkal elmaradt attól, amiben a támogatott hitelek miatti magas bázishatás is szerepet játszott.
A támogatott vállalati hitelek aránya az előző negyedévi 37 százalékról 46 százalékra emelkedett az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül, részben az új, kedvező kamatozás mellett elérhető vállalati hitelösztönző programok – a Széchenyi Kártya Program MAX+ és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram – felfutása miatt.
Az új kkv-hitelszerződések volumene negyedéves alapon jelentősen emelkedett, különösen a forgóeszközhitelek piacán. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során.
Dancsik Bálint a következőképpen fogalmazott: „A hitelezési vezetőkkel folytatott interjúk során kiderült, hogy sok vállalkozásnál elhalasztják az új beruházásokat, ami általános gazdasági bizonytalanságot tükröz. A hitelintézetek a piaci részesedés növelése helyett inkább a portfóliójuk minőségének javulására fektetik a hangsúlyt.”
A szabad felhasználású jelzáloghitelezés felfutottA szabad felhasználású jelzáloghitelek újonnan szerződött volumene lokális csúcsra ugrott 2023 második negyedévében: a termékből összesen 38 milliárd forintot folyósítottak 2023 áprilisa és júniusa között, szemben a korábbi években tapasztalt, átlagosan 20 milliárd forintot kitevő negyedéves kibocsátással – állapítja meg a Hitelezési jelentés. Ennek ellenére szektorszinten továbbra is elhanyagolható mértékű a termék súlya, a szabad felhasználású jelzáloghitelek ugyanis mindössze 9 százalékát tették ki a 2023 második negyedévében kibocsátott lakossági hitelvolumennek. A folyamat okai között a legvalószínűbb, hogy a magas inflációs környezetben a termék relatíve alacsony kamatlába lakossági állampapír arbitrázst ösztönöz: a hitelösszeget az ügyfelek részben befektetik, azaz például PMÁP vásárlás finanszírozására használják. Összességében tehát a szabad felhasználású jelzáloghitelek megugró kibocsátása mögött a jelentősen megemelkedő hitelösszegek álltak, amelyet jellemzően kifejezetten magas jövedelemmel rendelkező hitelfelvevők igényeltek. |
