Nem zárható ki, hogy a következő hetekben újból terítékre kerül a 2022 decemberében kivezetett hatósági ár visszahozatala az üzemanyagárakra, erre utalt Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában, miután július közepe óta elszállt a benzin és a gázolaj ára a hazai kutakon, előbbi 80, utóbbi pedig 113 forinttal drágult két hónap leforgása alatt. 

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A kormányfő arról is beszélt, hogy ugyan az ársapkák kimentek a divatból, vannak olyan országok, amelyekben visszahozzák őket. Hogy pontosan kikre gondolt, nem tudni, mindenesetre Horvátországban épp most jelentették be, hogy 30 alapvető élelmiszer árát rögzítik a tavaly december 31-i szinten. Az üzemanyagárak ügye már más, de déli szomszédunk döntése akár jelzésértékű is lehet annak fényében, hogy korábban a hazai benzinárstoppal egy időben Horvátországban és Szerbiában is rögzítették az üzemanyagárakat. Nálunk ugyanakkor már előbb megközelítheti a 700 forintot a benzin és gázolaj ára (ennek okairól itt és itt írtunk).

Ez a szint már a kormány ingerküszöbét is átlépheti, és a minisztériumi forrásunk sem cáfolta, hogy a kormány ismét beavatkozhat, ha szükségét látja.

Mindezt elsősorban az letörésével indokolta, a másodkörös hatások miatt ismét egy ársokkal szembesülhetnek a vállalatok, amit átháríthatnak a fogyasztói árakba. Az augusztusi inflációs adatban csak a közvetlen hatása jelent meg az áremelkedéseknek, de az is 0,5 százalékos inflációs többletet eredményezett, így az előzetesen várt 16 százalék alatti szinthez képest végül 16,4 százalék lett a drágulás üteme.

Elméletileg működhet, gyakorlatilag azonban megint belefuthatunk egy olyan problémába, amiből nagy nehezen sikerült kikeveredni

mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az ársapka belengetésének hírére. Azt elismerte, hogy társadalmi és szociális megközelítésből van létjogosultsága egy ilyen intézkedésnek, hiszen sokaknak létszükséget a munkába járás és egyre nagyobb szeletet hasít ki a pénztárcájukból az ingázás költsége, de szigorúan makrogazdasági szempontból egy újabb beavatkozás a piaci folyamatokba szerinte még több zavart okozna.

A közgazdász azt nehezen tudja elképzelni, hogy olyan döntés születik, amiből a fogyasztókat kihagynák, és csak a vállalatok fizetnének rögzített árakon. A korábbi árstoppal is az volt a gond szerinte, hogy a másodkörös hatásokat nem tudta kivédeni, mivel a háztartásokkal szemben a cégek piaci áron tankoltak. Ráadásul Virovácz Péter szerint azt sem lehet tudni, hogy tartósan milyen olajárakkal nézünk szembe, ugyanis benne van a pakliban, hogy magasabb árszintre kell berendezkedni, ami mellett megint fenntarthatlanná válhatnak az árstopok. 

Cikkünk írásakor közel 95 dollár volt az európai piacon mérvadó Brent-olaj ára, ez az elmúlt egy év legmagasabb értéke, de még mindig alatta van a 2022-ben látott 100 dollár feletti szinteknek.

Ami a másodkörös hatásokat illeti, az elemző úgy véli, a cégek átárazási ereje továbbra is gyenge: megpróbálhatnak árat emelni, de a lakosság továbbra sem fog fogyasztani, még mindig hiányzik a belső kereslet a magyar gazdaságból. Arra a kérdésre, hogy az év végi egy számjegyű inflációs célt veszélyezteti-e a most látott üzemanyagár-emelkedés, azt mondta, elméletileg igen, ha például még további 30 százalékkal növekednének az árak, de a trendeket és az ING Bank olajpiaci és forint árfolyamával kapcsolatos előrejelzéseit figyelembe véve szerinte nem reális feltételezni egy ilyen sokkot. 

Szűk egy éve múlt ki a benzinársapka

A benzinársapkát 2022. december 6-án vezette ki a kormány, miután országszerte fennakadások voltak az üzemanyag-ellátásban, így a korábbi állandóságot egy csapásra váltotta fel a piac szeszélye. A 480 forintos hatósági ár egyik napról a másikra emelkedett a benzin esetében 640, a gázolaj esetében pedig 699 forintra. A csúcsot mindkét üzemanyagtípus január első hetében érte el, előbbi 658 forinton, utóbbi 720 forinton tetőzött. Bár ezt követően úgy tűnt, hogy az árak, ha lassan is, de lépésenként közelednek a 480 forintos, korábbi hatósági árhoz, a nyári hónapokban újabb fordulat következett. A hazai üzemanyagpiacot meghatározó két komponens, a forint dollárral szemben árfolyama és a Brent is kedvezőtlen irányba mozdult, miközben a horvát és ukrán tranzitdíjak durván megemelkedtek. Ezzel még nincs vége a drágulásnak, egy uniós irányelv miatt januártól jelentősen nő az üzemanyagok jövedékiadó-tartalma, ami önmagában 30 forinttal növelheti az árakat.