A gazdaságpolitika előtt álló kihívás széles köréről árulta el véleményét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége.

A tárcavezető kifejtette, hogy a kormány magasabb inflációval számol a jegybanknál, ám, hogy melyiküknek lesz igaza, azt két tényező fogja eldönteni. Ez a kamatpálya és a bérek alakulása nemzetgazdasági szinten . A és a garantált bérminimum emelkedése már ismert, így ha a nemzetgazdaság egészében 10-12 százalékkal nőnek a fizetések az 5-6 százalék lehet jövőre, míg egy számjegyű béremelkedés esetén az 4-5 százalékig mérséklődhet.

nagy marton_LUS_9049
Fotó: Kallus György/Világgazdaság

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a reálbérek 4-5 százalékos emelkedéséhez már csak azért is vissza kell térni, mert a fogyasztás növekedése indíthatja be a gazdaság fellendülését. Kifejtette, hogy visszatért a magas nyomású gazdaság, a kifeszített, már nincs jelentős munkaerőtöbblet. Azonban a vállalatoknak is ki kell tudniuk termelni a magasabb béreket, ezért örvendetes, hogy elindult a konszolidáció a kevésbé hatékony iparágakban. Példaként az élelmiszeripart hozta fel, ahol a felvásárlások jelentős méretgazdaságossági előnyöket hozhatnak.

A beruházások visszaesése kapcsán Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az leginkább a belföldi fogyasztáson alapuló szegmensekben volt érzékelhető. Azonban a reálbérek emelkedésével visszaépülő fogyasztás a beruházásokat is visszarendezi majd. Fékezőerőt jelent az állami beruházások hiánya is, ám ez más oldalról a költségvetés takarékosságát bizonyítja.

A gazdaságfejlesztési miniszter ugyanakkor jelezte, hogy az állami infrastrukturális beruházásokra nagy szükség van és a kormány most azt vizsgálja, hogy azok milyen forrásokból valósíthatók meg. Azonban a beruházásokat a fogyasztás fogja visszahúzni, ezért kell helyreállítani a reálbérek emelkedését. A tárcavezető szerint az 2024-ben már 6 százalékos erősödésnél fog járni, ám az emberek közben túlságosan óvatosak lettek, 

a korábbi 5-6 százalékos megtakarítási ráta a duplájára, 10-12 százalékra nőtt. Ennek okai a magas infláció, a gazdasági lassulástól való félelem és a magas hozamok.

A jegybanknak üzenve Nagy Márton elmondta, hogy az küklopszüzemmódban működik és csak az inflációt figyeli. Azonban az egy számjegyű tartományban a miniszter szerint már nem igaz, hogy szoros kapcsolat van az infláció és a növekedés között, mert ott az infláció már árt a növekedésnek. Hozzátette, hogy most a bizalmat kell helyreállítani, akár annak az árán is, hogy egy kicsivel később érjük el az inflációs sávot.

Az kapcsán pedig arról beszélt, hogy idén a magyar gazdaság bebizonyította, hogy azok nélkül is képes megőrizni a stabilitását, noha az országot az is sújtotta. Véleménye szerint jövőre akkor is nálunk fog a leggyorsabban nőni a ha nincs uniós forrás, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell érkeznie a pénznek, mert azt ki kell fizetni, csak lassítani lehet a folyamatot, és ha megjön, akkor hozzá fog adni a növekedéshez.

Szólva az ipari energiaárakról bejelentette a rendszerhasználati díjak több mint 10 eurós csökkentését, valamint az árak felülvizsgálatát júniusban. Ez ugyanis Nagy Márton szerint versenyképességi kérdés. Elmondta azt is, hogy az energiatárolás is hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, sőt a jövő a tárolásé.

A tárcavezető szerint bár elértük a teljes foglalkoztatottságot, van még tartalék, az aktivitási rátát ugyanis még mindig lehet növelni, ám ehhez a munkára rakodó terheket csökkenteni kell. Jelenleg a magyar adóék ugyanis 42 százalék, szemben a 39 százalékos uniós átlaggal.

A fejlesztési pénzek még célzottabb elköltésén alapul a növekedési stratégia, aminek a pillérei a zöldenergia iparága (elektromos autók, akkumulátorgyártás, töltőhálózat), a logisztika, az infokommunikáció, a hadiipar, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és az autóipar.

Elmondta azt is, hogy meg kell találni az egyensúly és a növekedés között azt a mixet, ahol a kettő kéz a kézben jár. A jövő évi hiánycélról szólva elmondta, hogy az 2,9 százalék, de csak a következő év elején lehet majd látni a kockázatokat vagy azt, hogy elkezdődött-e a helyreállás. Az idei, 5,2 százalékra tervezett hiánycél után azonban lehetséges, hogy egy ekkora hiánycsökkentés túlságosan visszafogná a gazdaságot, ráadásul a koronavírus miatt felfüggesztett deficittel kapcsolatos uniós szabályokat sem állították még vissza.

A budapesti repülőtér felvásárlása kapcsán pedig elárulta, hogy jól haladnak, ám ez egy nagyságrenddel nagyobb tranzakció mint a Vodafone felvásárlása volt. Ennek ellenére szeretnék még idén aláírni az adásvételt. A reptér megvételének hasznáról beszélve felhívta a figyelmet arra, hogy a repterek jelentős része állami tulajdonban van, azok ugyanis stratégiai eszközök. A létesítmény üzemeltetését egy nagy tapasztalattal bíró társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.