Sokáig nem volt érdemi változás a magyar jegybanktörvényben, ez a mostani módosítás azonban indokolt és hasznos – így fogalmazott a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, a magyarországi ING Bank vezető elemzője. A parlamentben kedden fogadták el a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az MNB mérlegében keletkezett veszteséget ne kelljen idén a költségvetésből pótolni. Szerdán a jegybank üdözölte a döntést.
Már tavaly is meglehetősen rosszul alakult a központi bank gazdálkodása. Hiába ért el az MNB rekordnyereséget a gyenge forinton, mégis soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet.
A piaci folyamatok alapján idén pedig a 2000-2500 milliárd forintot is megközelítheti a jegybanki deficit, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek több éven keresztül a 0,5 százalékát kellene az MNB veszteségrendezésére fordítania.
Az elemző megjegyezte:
Az MNB azért generált ekkora veszteséget, mert az elmúlt időszakban a gazdaság megfelelő működéséhez pénzre volt szükség, amelyhez óriási forintösszegeket teremtett és tolt ki a piacra. Ezzel a kiadásai bőven meghaladták a bevételeit.
Az MNB veszteségének a pótlása hatalmas érvágás lett volna az utóbbi időben amúgy is rendszeresen váratlan kiadásokkal szembesülő költségvetésnek – szögezte le Virovácz Péter.
Az MNB ledolgozhatja a veszteséget
Az elemző szerint a jegybank a következő években, a törvény által most már engedélyezett negatív saját tőke mellett, ki tudja majd gazdálkodni és lassacskán felszámolni a veszteséget. Kérdés persze az is, hogyan alakul a devizatartalék átváltásából származó összeg nagysága. Erre Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is utalt már idén ősszel, mondván: több év alatt lehetne „lenullázni” az MNB felhalmozott veszteségét.
Egy biztos, a szigorú monetáris politika uralja majd a következő éveket
– fűzte hozzá a magyarországi ING Bank vezető elemzője.
Nem egyedi a magyar jegybank esete
Nemzetközi viszonylatban egyébként több példa is jól mutatja, hogy a jegybankok átmenetileg negatív tőke mellett is hatékonyan tudnak működni, és megfelelően tudnak elsődleges céljukra, az elleni küzdelemre fókuszálni. Arra, hogy a magyarországi eset nem egyedi, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is – a Világgazdaságnak adott interjúban, számos egyéb téma mellett – rámutatott.
Varga Mihály már idén szeptemberben megfogalmazta egyik Facebook-posztjában – közvetlen azután, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására –, hogy
a jegybank veszteségét nem az adóbevételekből kell pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből.
Az MNB és a kormány részletesen megvizsgálta, hogy milyen a legjobb európai gyakorlat a negatív saját tőke problémájának kezelésére, ennek eredményeként született a fentiekben ismertetett törvénymódosítás, amelynek ügyében ezúttal a kormány és az MNB közötti összhang töretlen.
