Szijjártó Péter halálos megfenyegetése: az egyik legjobb magyar testőr feltárta, mi zajlik most a háttérben
Mi a teendő, amikor egy nemzetbiztonsági szempontból fokozottan védett személyt halálosan megfenyegetnek? Természetesen nem a fenyegetés pillanatában lép életbe egy védett vagy nemzetbiztonsági szempontból is fokozott védelemben részesített személy megóvása, hiszen az a hivatali ideje alatt, bizonyos esetekben utána is folyamatos – mondta el a Világgazdaság megkeresésére Pomozi Sándor dandártábornok, Áder János volt köztársasági elnök testőrségének vezetője.
Arról is beszélt, hogy
minden esetben komolyan kell venni a fenyegetést,
így nem csupán a testőrség tagjai, hanem a védett személy közvetett és közvetlen munkatársai is figyelik azokat a jeleket, amelyek aggodalomra adhatnak okot. Ezáltal az esetleges merényletek meg is hiúsíthatók. A mostani példával illusztrálva a dandártábornok arról beszélt, hogy amikor levélben érkezik becsmérlő, netán halálos fenyegetés, akkor több szálon is fut vizsgálat. Például speciálisan képzett pszichológust, illetve grafológust is bevonnak az ügybe.
Pomozi Sándor arra is kitért, hogy nem csupán a védett személy testőrsége, hanem a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája, illetve a TEK is bekapcsolódik a szálak felgöngyölítésébe.
Belehaltak, belerokkantak: óriási pénzre perelik a Covid-vakcina gyártóját
Elkezdődhet a világtörténelem egyik legnagyobb egészségügyi pere Nagy-Britanniában, miután egészségkárosodás okozására hivatkozva 35-en bíróság elé citálták az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártót.
Fotó: Shutterstock
A felperesek az AstraZeneca cég Oxford Universityvel készített Covid-oltásának egy nagyon ritka, viszonylag frissen azonosított mellékhatása miatt követelnek kártérítést. Az oltás ugyanis vérrögképződést válthat ki egyes embereknél, ami immuntrombocitopéniával és trombózissal (VITT) járhat, amibe állítólag 81-en belehaltak, több százan pedig belerokkantak.
A mellékhatás minden ötödik esetben halált okozott.
A brit gyártó Covid-oltását Európában – Magyarországon is – használták, ám a bizalom iránta néhány hónapon belül megrendült. Fél évvel a bevezetése után már a brit hatóság sem javasolta a 40 év alattiaknak, az Európai Gyógyszerügynökség pedig ugyanekkor kiadott egy útmutatást, amelyben nem javasolta a készítményt azoknak, akiknél fennáll a vérrögképződés esélye.
Alapvető joggá teszik Magyarországon a tömegközlekedést – 13 milliárd euróból újítják meg a MÁV-ot
Egyórás interjút adott Lázár János csütörtök délelőtt a makói rádiónak. A Rádió7-ben elhangzott beszélgetésben az építési és közlekedési miniszter számos bejelentést tett. Egyik ilyen, hogy alapvető jog lehet Magyarországon a tömegközlekedés, de hogy
ez alaptörvény-módosítást jelentene-e, az egyelőre nem tisztázott.
A tömegek kiszolgálása érdekében „nagyon komoly beruházások várhatók”, ami lefedi a vasút újjáépítését és új járművek beszerzését is. A MÁV megújítására jelen állás szerint 13 milliárd eurót fordítanának.
Ez átszámítva majdnem 5000 milliárd forint.
A Budapest bérletek kapcsán Lázár János azt mondta, olyan alkut kell tető alá hozni, amely aztán kiterjeszthető a többi megyei jogú településre is, ahol van helyi tömegközlekedés. Már csak azért is, mert eddig egy vidéki utas drágábban fért hozzá a szolgáltatáshoz, mint egy budapesti. Az új rendszer elemei egyelőre nem ismertek, alapelve, hogy „fogadják el a másik bérletét”.
Ki mennyit fizet? – bánkódhatnak a Telekom és a Yettel ügyfelei
A Világgazdaság kiszámolta, hogy a három mobilszolgáltató áremeléseit követően hol mennyibe kerül a szolgáltatás, melyik drágult legtöbbet és hol a legkedvezőbb árú. A nagy távközlési cégek nem egyszerre jelentették be a döntésüket a drágításról. Elsőnek a Vodafone hozta nyilvánosságra a díjemelést, aztán a Telekom következett, végezetül pedig a Yettel. A társaságok ebben a sorrendben 15,4, 15 és 15,3 százalékos korrekciót hirdettek meg 2024-re.
Ezt évente egyszer tehetik meg, legfeljebb inflációkövető mértékben. Kétéves összevetésben a Vodafone drágított legkevesebbet és a Yettel a legtöbbet, a Vodafone viszonylag kedvezőbb drágítása nem a véletlen műve, hanem a társaság módszertanán múlik.
A Telekom és a Yettel a KSH által kalkulált adatokkal számol a díjkorrekciója meghatározásakor, a Vodafone Magyarország viszont (a társaság eltérő üzleti évéhez igazodva) a megelőző év augusztus 31. napja és a naptári év szeptember 1. napja közti időszak átlagát veszi figyelembe.
A Vodafone kétéves távlatban összesen 24,79 százalékkal emelt, ami már 6,41 százalékos előny a KSH-indexhez (éves infláció) képest. Ez a másik két szolgáltatónál egyértelműen kisebb mértékű emelés.
Fotó: Tada Images
A Meta döntés elé állítja a Facebook, a Messenger és az Instagram felhasználóit
A Facebook, az Instagram és a Messenger felhasználóinak heteken belül nyilatkozniuk kell arról , hogy ha rendelkeznek valamely két szolgáltatással, akkor összekapcsolva tartják-e a fiókjaikat. A Facebook és a többi közösségi médium tulajdonosa, a Meta Platforms technológiai óriásvállalat ezt az új szabályozása miatt követeli meg.
Ha a felhasználó új Messenger-fiók létrehozása mellett dönt, akkor adatait nem osztja meg a Facebookkal, és csak az alkalmazás alapszolgáltatásihoz férhet hozzá, így például az egyéni üzenetküldéshez, a hang-, valamint a videóhíváshoz.
A felhasználók azt is kiválaszthatják, hogy továbbra is meg akarják-e osztani a Facebook-fiókjuk és a közösségi médium játék- és piactéri szolgáltatásain keletkezett információkat. A piactér (marketplace) esetén, ha a fióktulajdonos a leválasztás mellett dönt, akkor az eladó és a vevő közötti beszélgetésre már nem használhatják a Messengert, helyette e-mailben kommunikálhatnak egymással. A játéktér esetében, ha a felhasználó a szétválasztás mellett dönt, akkor csak egyedül játszható játékokkal játszhat a jövőben. A világ legnagyobb szociális médiahálózata ezzel követi a Google lépését.
