Noha a magyar gazdaság tavalyi teljesítményét a 0,8 százalékos recesszióval vélhetően senki nem tenné ki az ablakba, az idei és a jövő évi kilátások már határozottan jobban mutatnak. És ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem a kormánnyal több kérdésben vitában álló Európai Bizottság is.
A brüsszeli testület téli előrejelzésében kifejezetten pozitív jövőképet vázolt fel a magyar gazdaság előtt:
az idei 2,4 százalék után 2025-ben 3,6 százalékos növekedés jósolt, ami ugyan a korábbi, 2019 előtti időszakhoz képest alacsonyabb ütem, de így is a 2024-es az ötödik, a jövő évi várakozás pedig a második legmagasabb a tagállamok között.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy rendre kifejezetten szigorúan szemléli a gazdasági folyamatokat a bizottság, a legutóbbi prognózisában is a többi intézetnél kisebb dinamikát előlegezett meg hazánknak. Például a Fitch, a Strandard and Poor’s és az IMF is 3 százalék körüli növekedést prognosztizált, némileg alacsonyabb ütemet a kormány 3,6-4 százalékos várakozásánál.
Az idei év a növekedés helyreállásáról fog szólni
Ami az idei kilátásokat illeti, 2024 még biztosan a növekedés helyreállásáról fog szólni, ami korántsem lesz sétagalopp. A csalódást keltő negyedik negyedéves GDP-adatok után Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza elismerte lapunknak, hogy kifejezetten erőteljes negyedéves növekedésre lesz szükség a 4 százalékos gyarapodás eléréséhez. Konkrétumot ugyan nem mondott, de 1 százalékos növekedést biztosan feltételez, ami a mostani körülmények közepette kevésbé reális. Beszédes, hogy idén kizárólag Málta esetében vár 3 százaléknál nagyobb GDP-bővülést a brüsszeli testület, a kelet-közép-európai országok zöme esetében 2 és 3 százalék közöttit jósol.
Jövőre lódulhat meg a magyar növekedés
Tehát ha nem is jön össze a kívánt cél, 2025-ben már nagyobb eséllyel fog teljesülni. A hazai szakértői közösség is egyre inkább ekkorra várja dinamikusabb GDP-bővülést, egyrészt az alacsonyabb kamatok, másrészt amiatt, hogy
jövőre kapcsolódnak be a termelésbe a folyamatban lévő nagyberuházások, mint például a BMW vagy a CATL fejlesztései.
Ezek pedig érezhetően magasabb növekedést eredményezhetnek.
Érdekesség egyébként, hogy a tavalyi évet recesszióban töltő Németország gazdasági minisztere nemrégiben egy lipcsei fórumon a német gazdaság gyengélkedését a befektetések hiányával magyarázta. Robert Habeck elismerte, hogy a gazdaság nem fog gyorsan talpra állni, a növekedés ebben az évben mindössze 0,2 százalékos lesz.
Ez pedig drámaian rossz, így nem folytathatjuk tovább
– jelentette ki a politikus, aki szerint országának több befektetésre van szükség, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a beinduljon.
