A koronavírus-járvány kezdetén a bankok hozzájárulását is kérte a kormány a közös teherviseléshez. Ezért még 2020-ban a bankokra 55 milliárd forintos egyszeri járványügyi különadót vetettek ki, amit viszont a következő 5 év alatt 20 százalékos egyenlő részletekben visszakaphatnak, pontosabban ennyivel csökkenthetik a bankok különadó-fizetési kötelezettségüket.
A Portfolió cikke szerint legalábbis így volt eddig, ezen módosít az 52/2024. (III. 4.) Korm. rendelet: a 2024-es év kiesik, így 2021, 2022 és 2023 mellett 2025-ben és 2026-ban kapják vissza a járványügyi különadót 20 százalékos részletekben a bankok.
A cikk emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a magyar bankrendszer tavaly 1451 milliárd forintos adózási utáni (nem konszolidált) nyereséget ért el, erről külön elemzésben jelentkezünk. A Világgazdaság megírta, hogy a Covid, majd az orosz–ukrán háború kitörése óta a magasabb kamatkörnyezet jókora eredményjavulást okozott a bankszektorban.
A normál profiton felüli banki nyereségre egyre több kormány tekint extraprofitként, és a többletjövedelemre addicionális adót vet ki
– közölte korábban az MNB. Ilyen adónemet vezettek be 2022-től Csehországban, Spanyolországban és Magyarországon, illetve 2023 közepétől Litvániában. Később Olaszországban, Lettországban, Szlovéniában és Romániában is úgy döntöttek, hogy különadót vetnek ki a banki jövedelemre, Belgiumban, Írországban és Hollandiában pedig megemelték a bankadó mértékét, míg Észtországban a bankok társasági adóját tervezik emelni 2025-től.
