Nagyot szólt a Figyelő és a VG győri gazdaságfejlesztési konferenciája

Jelentős hírértéke is volt a Figyelő, a Világgazdaság és a Kisalföld által szervezett győri gazdaságfejlesztési konferenciának, amelynek első előadója Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt. A miniszter többek közt arról beszélt, hogy hosszú távon is képes lehet a magyar gazdaság a 4 és 5 százalék közötti növekedésre, ennek feltételei azonban csak jövőre állhatnak fenn.

Nagy Márton két fontos bejelentést is tett.

Az energiaügyi Minisztériummal közösen bejelenti a kormány az új otthonfelújítási programot. Ez az egyik kulcsinformáció a Portfolio cikkében is.

A Magyar Nemzet beszámolója pedig ezenkívül azt emelte ki, hogy a közeljövőben számos gigaberuházás aktiválódik Magyarországon, ilyenek a BMW és a CATL, a fejlesztéseket pedig célzott iparági beruházási programokkal segítették. Nagy Márton szerint a magas foglalkoztatottság mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta: ez annak köszönhető, hogy az inaktívak elkezdtek állást keresni. Azaz: nem az állásukat vesztették el az emberek, hanem többen lépnek be a munkaerőpiacra – derült még ki a beszámolóból, ahogyan egy másik fontos kormányzati terv is.

A lakossági kamatstop június végéig megmarad, azt követően is csak 

Győr dinamikusan tovább fejlődik

A Kisalföld teljes napot lefedő, átfogó beszámolója a várható gazdasági növekedés ütemét emelte ki, miszerint az 2024-ben újraindul, jövőre pedig tovább erősödik.

Győr az unió egyik legdinamikusabban növekvő megyei jogú városa – ez derült ki Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavaiból. A Figyelő és a Világgazdaság tudósítása szerint beszélt még arról is, hogy a térség kétarcú, van egy erőteljes agglomeráció Győrrel és Mosonmagyaróvárral – lakosságarányosan akkora vonzáskörzet, mint a fővárosi –, de a van egy másik terület is, a Rábaköz, amely nagyon sok veszteséget szenvedett el az elmúlt időszakban. Négy kitörési pontot említett.

1. A járműipar, amellyel azonban az a gond, hogy míg országosan 25,5 százalékát, addig Győr-Moson-Sopronban ez 74,2 százalékát adja a gazdasági teljesítménynek, ami óriási kitettség.
2. A logisztika – állami beavatkozás nélkül azonban nem fog működni a kamara elnöke szerint, fontosnak nevezte az M8-ast és az M1-est összekötő M81-es megépítését.
3. A turizmus és
4. a mobilitás új útja.

A repülőtér visszavásárlása halad

Az Exim feladata a stratégiai ügyletek finanszírozása, mint a reptér visszavásárlása. Ez a projekt kiválóan halad – jelentette ki Kisgergely Kornél, az Exim Magyarország vezérigazgatója a Figyelő és a Világgazdaság tudósítása szerint a helyi kamara vezetőjének szavai után. Ismertette, hogy 30 év alatt tízezer vállalkozást támogattak. A fő funkcióik a következők:

• exportbiztosítási tevékenység, ami olyan cégek számára jelent megoldást, amelyek aktívan jelen vannak az exportpiacokon,
• az anticiklikus gazdaságpolitika támogatása, 2020 óta folyamatosan zajló válságok között célzott válságkezelő pénzügyi termékeket nyújtottak,
• a stratégiai jelentőségű ügyletek finanszírozása, ilyen 

Megjegyezte, a Balkán régi vadászterülete a magyar cégeknek.

Sláger marad a forgóeszközhitel

Mivel a Bubor folyamatosan csökken, egyre inkább meg fognak jelenni a saját forrású termékek, egyelőre azonban még nem tartunk ott – mondta Nyisztor Péter, az MBH Bank ügyvezető igazgatója, a Világgazdaság és a Figyelő beszámolói szerint. 

Úgy vélte, olyan magasak voltak a piaci kamatok Magyarországon, amiket lehetetlen lett volna kitermelniük a cégeknek, ezért is volt kiemelt szerepük a finanszírozásban a támogatott hiteleknek. Az MBH Bankról elmondta: jelenleg minden ötödik hazai vállalatot a pénzintézet finanszírozza. A hitelezési fordulatra rátérve azt mondta, hogy 6–6,5 százalék közötti a kamatszint-várakozás. Szerinte a forgóeszközhitel továbbra is slágertermék lesz. Arról is beszélt az ügyvezető igazgató, hogy egyre fontosabb az ESG, tekintettel arra, hogy aki nem felel meg ezen kritériumoknak, az ki fog szorulni a nyugati piacokról.