BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
2024.01.25. Wienerberger kőszegi üzembővítés

Sarcként tekintenek a cégek az ESG-törvényre

Fenntarthatósági stratégia és konkrét karbonlábnyom-csökkentési tervek híján a magyar vállalatok zöme még nincs felkészülve a zöldátállásra – írja a K&H a fenntarthatósági indexet megalapozó kutatásában. A Világgazdaság által megkérdezett Color Pack Zrt. szerint is össze kell fogni a környezetvédelemért, azonban amíg a legnagyobb kibocsátók, Amerika, Kína és India nem sokat vagy egyáltalán nem tesz semmit a karbonkibocsátás megfékezéséért, addig a hazai cégek joggal érzik azt, hogy egyelőre csak megadóztatják őket.

Konkrét tervek nélkül a magyar vállalatok nagy része még nincs felkészülve a zöldátállásra. A vállalatvezetők fenntarthatóság iránti pozitív attitűdje szilárd, egyre tájékozottabbak is a követelményekkel kapcsolatban, ugyanakkor tartanak a rájuk háruló kötelezettségektől – írja a K&H fenntarthatósági indexét megalapozó kutatásról, amelyet a magyar cégek körében végzett. 

2024.01.25. Wienerberger kőszegi üzembővítés
Fotó: Ancsin Gábor

A magyar ESG- (environment, social és governance) törvény, az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi kötelezettségeinek (pl. CSRD, EU-taxonómia) a magyar szabályozási környezetbe való átültetése. Az egyre több vállalatot érintő 

ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) célja, hogy a vállalatok azonosítsák és kezeljék működésük fenntarthatósági kockázatait, és erről az elvárt módon beszámolót készítsenek. 

A törvény ösztönzi a fenntartható finanszírozást és az egységes vállalati felelősségvállalást, azaz

  • a környezettudatos, 
  • a társadalmi és 
  • a szociális szempontokat is figyelembe véve. 

Az uniós CSRD-rendeletben meghatározott fokozatos kiterjesztés elvét alapul véve már életbe lépett a vállalatok első körére.

A Világgazdaság által megkérdezett papíralapú csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó Color Pack Zrt. szerint Európának példát kell mutatni, csinálni kell, csak a hogyan nincs még átgondolva.

Úgy gondolom, hogy a cégeknek egyelőre ez egy adó, mert tetszik, nem tetszik, ki kell fizetni, és meg kell felelni az irányelveknek

– mondta Zsukk László, a Color Pack Zrt. vezérigazgatója.

A K&H ötödik féléve közzéteszi a fenntarthatósági indexét, amely egy átfogó kutatás a magyar cégek fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseiről. Az index jelenleg 38 ponton áll, egy ponttal visszaesett ugyan az előző időszakhoz képest, de azonos a 2022 első fél évében mért értékkel.

Ezek a mutatók fél évről fél évre enyhén ingadoznak, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy nagymértékben függenek a cégek aktuális pénzügyi helyzetétől és üzleti kilátásaitól

– emeli ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A felmérésből kiderül, hogy nem változott azoknak a cégeknek az aránya, amelyek készítenek fenntarthatósági stratégiát: változatlanul csupán kis részük (14 százaléka) ír beszámolót. 

Folyamatosan nő azoknak a cégvezetőknek az aránya (jelenleg 76 százalék), akik az Európai Unió karbonsemlegességi törekvéseiről tudnak, és annak pontos célját is ismerik, azonban egyre több cégvezető lát nehézségeket az EU által kijelölt karboncsökkentési irányzatban, különösen a dráguló vagy megnehezülő alapanyag-beszerzés terén. 

Csökken ugyanakkor az előnyöket érzékelők aránya, ez alól csak a hosszabb távú nyereség ígérete a kivétel – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből.

A Color Pack ismeri a karbonsemlegességi törekvéseket, környezettudatosan gondolkozik, eddig mindent megtett – és az ESG miatt meg is fog tenni – a környezetvédelemért, de több lesz a fenntarthatósággal járó adminisztrációs költség.

A környezettudatosság egyre inkább meghatározó költség, hiszen a cégek többsége profitorientált, és a kiadást majd pótolni kell valahol. Európán belül Németországban a legmagasabb a karbonkibocsátás, 1,8 százalék. Ennek a lefelezése óriási beruházásokat igényel, amit bele kell építeni az árba, inflációt is okoz.

– hangsúlyozta Zsukk László.

A felmérés alapján nincs érdemi változás a rendszeres fenntarthatósági jelentést készítő (12 százalék) vagy azt tervező (9 százalék) vállalatok arányában. Fél év alatt nem változott azoknak a vállalatoknak az aránya (89 százalék) sem, amelyek valamilyen szinten figyelembe vesznek fenntarthatósági szempontokat beruházási döntéseik során. 

Az előző félévi 38 százalékhoz képest már csak 29 százalék számára fontos vagy kiemelt kérdés beruházásnál a fenntarthatósági szempont.

Hasonlóképpen fordult a trend a beszállítók kiválasztásánál: 37 százalék helyett most mindössze 31 százalék gondolja fontosnak a fenntarthatósági szempontokat beszállítói megválogatásánál.

Magyarországon az elmúlt fél évben két új jogszabály is megjelent: az egyik az Európai Unió CSRD-irányelvének nemzeti szabályozása, amely a fenntarthatósági jelentések formáját és tartalmát határozza meg, valamint a beszállítói láncok fenntarthatósági szempontú átvilágításáról szóló törvény. Ez előbb a nagyobb cégeket érinti, és csak utána a kisebbeket

– mondta Suba Levente.

Hozzátette: a nagyobb cégek saját kötelezettségeik okán egyre inkább meg fogják követelni beszállítóiktól a fenntarthatósági jelentést, így felülről lefelé haladva az egész gazdaságot áthatja majd az új szabályrendszer.

A Color Pack szerint az Európai Unió mindig élen járt a példamutatásban, de az unió versenyképessége visszaesett az USA-hoz és Kínához képest is. Ha már visszaesett, nehezményezi: egy bolygón élünk, mindenki egyformán tegyen a környezet védelméért.

A világ összes karbonkibocsátásának 31 százalékáért Kína felel. A kibocsátás 52 százalékáért, azaz több mint a feléért Amerika, Kína és India együttesen a felelős. Az unió ugyan vámokkal „bünteti” például Kínát, de otthon nem vonatkoznak rájuk komolyabb környezetvédelmi előírások, azaz nem terheli a cégeket akkora anyagi terhelés, így mindenkivel szemben versenyelőnyük van

– fejtette ki a vezérigazgató. 

Hozzátette: 

az Európai Unió milliárdokat költ a karbonkibocsátás csökkentéséért, ami nem csak az európai cégek versenyképességét csökkenti, hanem az eredmény egyelőre csak tized százalékokban mutatkozik meg, így a globális hatása is elenyésző.

A karbonkibocsátást jelenleg a vállalatok 7 százaléka méri, ami 2022 óta átlagos szintnek mondható, most éppen alacsonyabb, mint az előző fél évben. További 7 százalék pedig tervezi bevezetni. A karbonkibocsátást nem mérő cégek viszont a méréstől függetlenül lényegesen nagyobb arányban tervezik a kibocsátás csökkentését. Független fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező termékei vagy szolgáltatásai a vállalatok mindössze 9 százalékának van.

MFB ESG
 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.