Már holnap bejelenthetik a 2025-ös minimálbér-megállapodás részleteit – ezt lehet tudni eddig a tárgyalásokról
Mivel még jó néhány részletkérdés tisztázásra vár, és ezért az utolsó pillanatokban is lehet változás, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülésén megszülethet a 2025-ös minimálbér-megállapodás – tudta meg a Világgazdaság. Ahogy beszámoltunk róla, hétfőn találkoztak egymással a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány képviselői, információink szerint mindhárom oldal tett egymásnak engedményeket, így a felek nagyon közel jutottak a tárgyalások lezárásához.
Minimálbér 2025: a vártnál rosszabb GDP-adat után bekeményítettek a vállalkozók
Konkrét részleteket nem árultak el a lapunknak nyilatkozó szereplők, ami a tárgyalások ezen szakaszában szintén arra utal, hogy közel a befejezés.
Ezt erősíti, hogy a megállapodás szövegezését is elindították. Most minden, az egyeztetésen részt vevő szervezet a saját szervezeteivel kell hogy egyeztesse a megállapodás részleteit, emiatt még megfogalmazódhatnak alternatív javaslatok.
Úgy tudjuk, azt korántsem lehet biztosra venni, hogy tényleg megadják a vállalkozók a két számjegyű százalékos minimálbér-emelést 2025-ben. Korábban ugyanis többé-kevésbé elfogadták azt a forgatókönyvet, hogy
- jövőre 10,
- 2026-ban 12,
- majd 2027-ben 14 százalékkal emeljék a kötelező legkisebb munkabér összegét.
Ez következett abból is, hogy a felek közötti részmegállapodás szerint 2027-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát a minimálbérnek, ebből pedig következik, hogy évente átlagosan 12 százalékkal kell emelni a minimálbért, így az egyes éves emelési mértékek eltérők lehetne.
Ugyanakkor a harmadik negyedéves, a vártnál jóval rosszabb GDP-adat után már túlzónak találták a munkaadók jövőre megadni a 10 százalékos emelést, helyette Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak korábban a 8 százalékos mellett érvelt. Ezzel együtt nem zárta ki a két számjegyű emelést, azonban jelezte, hogy ehhez kormányzati szerepvállalására és adócsökkentés lenne szükség.
Kompromisszumos megoldás születhet, a kormány is részt vállal
Mivel nem tudjuk pontosan, hogy a kormányzat mennyiben járul hozzá a vállalkozók terheinek csökkentéséhez, lehet szó bármilyen járulékcsökkentésről vagy a kkv-ket segítő támogatási programokról. Az utóbbi esélyét növeli, hogy a Demján Sándor-program ezekben a hetekben indult el, s ezen keresztül jelentős forrásokat csoportosítottak át a vállalkozások támogatására.
Elképzelhető, hogy a három oldal között megszülető kompromisszum jegyében 2025. január elsejével végül nem 10, hanem 9 százalékkal emelkedik a minimálbér.
Ha így lesz, akkor egy ekkora emeléssel a jelenlegi 266 500 forintról 290 480 forintra nőhet a legkisebb kötelező munkabér összege, majd 2026-ban és 2027-ben ennél nagyobb mértékű emelést kaphatnak a minimálbéren foglalkoztatottak.
A garantált bérminimum esetében 7 százalék körüli emelésről hallottunk, ez azért nehezebb kérdés, mert jóval nagyobb kört, közel 750 ezer főt érint. A 7 százalékos emelés azt jelentené, hogy a szakmunkás-minimálbér 2025. január elsejével a mostani 326 000 forintról 348 800 forintra emelkedne. Azt feltételezve, hogy jövőre átlagosan 3,2 százalékkal nő az infláció, a minimálbér vásárlóértéke közel 6 százalékkal, a garantált bérminimumé 4 százalékkal növekedhet.
Ismét többéves bérmegállapodás jöhet
Azt viszont szinte biztosra lehet venni, hogy 2016 után újabb hároméves bérmegállapodást kötnek a szociális partnerek, amit nem véletlenül óriási várakozás előz meg. A mai napig teljes egyetértés van a munkaadók és a szakszervezetek között abban, hogy az akkori hatéves bérmegállapodás sikertörténet.
A megállapodásnak köszönhetően ugyanis 45 százalékkal nőttek a reálbérek, miközben jelentősen csökkentek a vállalkozói terhek.
Hat év alatt – 2017. január elsejétől 2022-ig – az alábbi módon emelkedett a két legkisebb bérelem:
- a minimálbér bruttó 111 ezer forintról 200 ezer forintra,
- a garantált bérminimum pedig bruttó 129 ezerről 260 ezer forintra nőtt, és ezzel párhuzamosan
- a kormány a szociális hozzájárulási adót a korábbi 27-ről 13 százalékra mérsékelte.
A nagy arányú emelések jelentős hatással voltak a hazai bérdinamikára, miután mindkét bérelem közvetlenül 1 millió főt érint, közvetve pedig 2 milliót, így a teljes bérskálát maga előtt tolta. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy míg 2016-ban bruttó 263 200 forint volt az átlagkereset, 2022-ben már 515 800 forint lett, tehát itt is majdnem kétszeres volt a növekedés.
2028-ra jöhet az ezereurós minimálbér és egymilliós átlagkereset
Épp emiatt tűnik megalapozottnak az a kormányzati várakozás 2028-ra elérje az ezer eurót a minimálbér és az egymillió forintot a bruttó átlagkereset, az utóbbihoz ráadásul elég lenne évente 9 százalék körüli bérdinamika a következő pár évben. Noha az elmúlt időszakban a magas infláció is közrejátszott ebben, de jócskán 10 százalék fölött nőttek a hazai keresetek. Márpedig a munkaerőhiány súlyosbodni fog Magyarországon a következő néhány évben, ami garantálja a bérek dinamikus felzárkózását.
