A forint lendületből behozta az elmaradást: ez van a háttérben

Látványosan behozta januárban előző kéthavi lemaradását a nagy közép-európai gazdaságok devizáival szemben a forint árfolyama. Az árfolyamokat befolyásoló fő tényezők képlete többelemű, és – ha a belföldi és bennünket befolyásoló nemzetközi gazdasági kilátásokat latoljuk –, érdemes áttekinteni, ezek miképpen alakultak, a forint pozícióinak javulásához vezetve: a háborútól a GDP-ig.

A forint és a többi deviza árfolyamára ható fő tényezők

1. A dollár: jelentős erősödése általában az euró ellenében is gyengíti a régiós devizákat, a gyengülése fordítva.
2. Az ukrajnai háború eszkalálódására utaló hírek ártanak a devizáknak, a békekötésre utalók segítenek.
3. A háború által is erősen befolyásolt energiaárak emelkedése árt nekik – kiemelten a forintnak –, a csökkenésük használ.
4. A helyi jegybank kamatcsökkentésére utaló várakozás negatív, ennek hiánya támogató tényező.
5. Rossz GDP- és külkereskedelmi kilátások mellett valószínűbb a kamatcsökkentés: negatív. A javulás pozitív.
6.  Összetűzés az európai és/vagy az amerikai erőközpontokkal: negatív. A viszony javulása pozitív.
7.  Ha lazul az állami költségvetés – amelyet mindegyik fenti tényező befolyásolhat – a deviza árfolyamára negatív. 

A fenti hét tényező közül hatban a forint számára kedvező fejlemények történtek: ezeken szalad végig cikkünk.

A forint árfolyama: behozta az elmaradást

Alapvető változást jelentett Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, és amikor ez ténnyé vált, az új Trump-korszak a pénzügyi piacok szempontjából már akkor elkezdőtdött (sőt az erre spekulálók számára már korábban is).  

A régiós devizák euróval szembeni árfolyamának alakulásában azt láttuk, hogy a Trump-érában valószínű dollárerősödés – minden más devizához hasonlóan – rájuk nehezedett kezdetben. A forint – mindjárt látni fogjuk, miért – a többieknél gyengébben teljesített az év utolsó két hónapjában. 

Aztán a forint a cseh koronához és a lejhez képest is szinte behozta az elmaradást. A zloty behozhatatlan: a nagy lengyel belső piac, és az uniós pénzek beözönlése – miután a lengyel kormányváltás a brüsszeli bürokraták szemében hirtelen megjavította a jogállamiság helyzetét – felgyorsította a többiekhez képest a gazdaság kilábalását.

A magyar helyzethez a forint tekintetében a legtöbb szempontból az erősen a német gazdasági kilátásoktól függő csehek hasonlíthatók. Fontos lábjegyzet: ne tekintsük egy deviza erősödését eleve „jónak”, gyengülését eleve „rossznak” – értékelni csak az adott gazdaság igényei alapján lehet. A román gazdaság számára például pont azt tekintenék jónak a szakértők, ha rendbe hoznák az agyonköltött költségvetést, és akkor a lej árfolyamát keményen karbantartó jegybank teret nyithatna a gyengülésnek.

1. A dollár továbbra is nyomást jelent, bár ez enyhült – forint-pozitív

A dollár az év elejéig több mint két éves csúcsot ért el az euró ellenében, de az utóbbi hetekben enyhült ez a nyomás, és ez hozzájárulhatott a forint visszapattanásához is. 

Az utóbbi napok fejleményei szintén inkább pozitívak voltak ebből a szempontból. Joe Biden távozó elnököt búcsúztatva lelassult az amerikai gazdaság, a Federal Reserve ugyan nem csökkentett kamatot, de a növekedés felpörgetésére pályázó új elnök azonnal nekiesett a jegybanknak. 

Az Európai Központi Bank ugyan kamatot csökkentett, de inflációs kockázat a drágulás ütemének lelassulása ellenére van azért bőven – az európai gazdaság gyengélkedése ellenére tehát egyáltalán nem garantált, hogy sok tere maradt a kamatcsökkentésnek. Ami a dollárnak használna, és ezen keresztül árthatna a közép-európai devizáknak.

2. Világháború veszélyéről beszéltek, most a béke közeledtéről – forint-pozitív

Trump győzelmét követően volt egy néhány hetes korszak, amikor a távozó amerikai adminisztráció intézkedései és az ukrajnai háború folytatódásában érdekeltek jelzései alapján felerősödtek a félelmek, hogy az ukrajnai háború békekötés helyett világháborúvá szélesedhet, még mielőtt az új elnök január 20-án hivatalba lép. 

Ezek a hírek a régióban legjobban a forintnak ártottak, amely a zloty mellett itt a legnagyobb forgalmú deviza, miközben emlékezetes, a háború kirobbanása és az energiaválság egy csapásra tízmilliárd eurós lyukat ütött a magyar gazdaságon. (A hatásai pedig az energiaszámlán máig meglátszanak.)

A január 20-ai elnöki beiktatás közeledtével azonban a remények a háború befejeződésére már felülírták a félelmeket.

3. Az energiaszámla, ha nem is csökkent, legalább nem emelkedett – forintrizikó

A háború azonban még mindig folyik, és ha be is fejeződne sem biztos, hogy a későbbiekben az Európai Unió az energiaárak csökkenésének utat nyitva visszaengedné piacaira az orosz olajat és földgázt. Ráadásul a tél az elmúlt éveknél hidegebb volt és kiüríti az európai gáztárolókat. 

Az energiaszámla pedig mindig is nagyon fontos tényező volt a forint árfolyama számára, amely igen gyakran mozog együtt a holland TTF-gázárral. A tény, hogy a gázár többszöröse a néhány évvel ezelőttinek, az év végén az elsősorban a magyarok és a szlovákok számára fontos keleti vezetéket Kijev blokkolta, Brüsszel pedig a füle botját se mozgatta emiatt. 

Friss fejlemény, ami a forintot támaszthatja: németek részvételével formálódik egy lobbi Európában, amely megelégelte az elszállt energiaárakat és visszaengedné az orosz gázt az EU-ba. Eredmény azonban nincs, a szankciók fennállnak, Kijev blokkol és hamarosan el kell kezdeni megvenni a gázt a következő télre. Forintrizikók.

 4. A jegybankot illetően megnyugodott a piac – forint-pozitív

A forint alulteljesítésében az is szerepet játszott, hogy bizonytalanság volt, ki lesz márciustól Matolcsy György utódja a Magyar Nemzeti Bank élén, és a váltást nem követik-e sokkal alacsonyabb kamatok. 

Némi bizonytalanság még azután is maradt, hogy az év végén Varga Mihály korábbi pénzügyminisztert nevezték ki, ez azonban lecsillapodott. Ezen a héten a forintot illetően a piacot megnyugtatták Varga Barnabás alelnök kommentárjai az MNB keddi ülése után, ahol változatlanul hagyták a 6,5 százalékos alapkamatot.

A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint már márciusban is jöhet egy, és az év végére 5-5,25 százalékra szállhat alá az alapkamat. 

Ez azért nem árt a forint árfolyamának, mert az eurózónában és a régió többi országában is kamatcsökkentések várhatók az év végéig. Az euróövezetben a szerdai 25  bázispont után még 75, 2,15 százalékra, a lengyeleknél egy kerek százalékpontnyi 4,75 százalékra, a cseheknél is ennyi, 3 százalékra, a románoknál még több is: 125 bázispont, 5,25 százalékra.  

5. A magyar GDP-kilátások egyértelműen javultak – forint-pozitív

A magyar recesszió a csütörtökön közzétett adatok tanúsága szerint a negyedik negyedévben véget ért. 

A régió nagy gazdaságaiban, miközben Európa és különösen Németország gazdasága tovább szenved, általában alig volt növekedés tavaly, beleértve a románokat is, ahol pedig az év végi választások előtt elképesztő költekezés folyt. A nagy kivétel a legnagyobb: Lengyelország, amelynek gazdasága kevésbé a külső piacra épít, mint az erősen exportfüggő cseh és magyar, és ahol Brüsszel urainak megítélése szerint az egy évvel ezelőtti baloldali hatalomátvételt követően varázsütésre visszaállt a jogállamiság, ezért nem tartanak vissza tőlük pénzeket, mint Magyarországtól.

A lengyel gazdaság, amelyet annak idején még a nagy pénzügyi világválság sem tudott megrendíteni, tavaly már 2,9 százalékkal nőtt (és ez magyarázza, hogy a zloty árfolyama a dollár nyomulása ellenére lekörözte a többi közép-európai devizáét). Előretekintve azonban eltűnhet a különbség, és ez jó ómen a forint árfolyama számára is.

A Bloomberg elemzői konszenzusai szerint visszaáll a „normális” helyzet, amelyben a régió gazdaságai jelentősen túlpörgik az eurózónát, ahol egy százalék körüli bővülésre lehet számítani a GDP-ben a következő években. Jövőre már szinte ugyanakkora lehet a lengyel, magyar és román növekedés, 3,1-3,4 százalék, a lemaradók a csehek lehetnek 2,5 százalékkal.

6. Javulnak a magyar külkapcsolatok – forint-pozitív

Az elmúlt hónapokban Magyarországot azon államok között emlegették a piaci elemzések, amelyeknek külkapcsolatai Donald Trump alatt jelentősen javulhatnak az Egyesült Államokkal. Ebből a Budapesti Értéktőzsde máris profitált, és valószínűleg támasztja a forintot is ez a várakozás.

7. Nem lazul a költségvetés – forint-pozitív

A régió négy nagy gazdaságából háromban tartanak idén, illetve Magyarországon alig egy év múlva, választásokat, amit az adott deviza számára rizikóként szoktak emlegetni. A választásokat ugyanis gyakran kormányzati költekezés előzi meg.

A kivétel megint Lengyelország, meg kell azonban jegyezni, hogy náluk van az egyik leglazább költségvetés a régióban, és a hiány még jövőre is magas lesz, ha csökkentik is valamelyest a tavalyi GDP-arányos 5,9 százalékról. Románia még rosszabb, ők 7,9 százaléknál tartottak, a Bloomberg-előrejelzés 2026-ra 6,5 százalék.

Magyarország ezzel szemben az elemzők szerint 3,8 százalékig juthat a tavalyi 4,9-ről. A másik véglet a csehek: ők 2,8-ról 2,1 százalékra csökkenthetik a hiányt, miközben az euróövezet a 3 százalék környékén marad.