Repülőrajt előtt a magyar GDP

Erős, főleg a külföldi kereslettel kapcsolatos kockázatokkal ugyan, de elérhető a kormány idei, 3,4 százalékos GDP növekedési célja - állítják elemzők. Az idei magyar gazdasági növekedést a tavalyihoz hasonlóan a fogyasztás, és a kormányzati programok révén várhatóan beinduló beruházások húzhatják. 

A KSH ma reggel közölte, hogy a tavalyi negyedik negyedéves GDP éves szinten a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal nőtt. Negyedéves alapon is bővült a teljesítmény, 0,5 százalékkal, ezzel véget ért a technikai recesszió. 

Az MBH Bank közgazdászai a bizonytalansági tényezők ellenére a következő negyedévekben érdemi kilábalással számolnak a magyar gazdaságban, amelynek következtében

• 2025 végére akár 4 százalékot megközelítő éves reál GDP-növekedés is elérhető lehet. 
• Ugyanakkor mivel az idei év első felében az éves indexek a várt érdemi kilábalás mellett is relatíve alacsonyak maradhatnak (amiben közrejátszik a viszonylag magas tavalyi első negyedéves bázis is), ezért összességében 2025-re éves átlagban 2,5 százalék körüli növekedés tűnik elérhetőnek. 
• 2026 elejére pedig nem kizárt, hogy 5 százalék körüli éves reálnövekedési indexet lássunk, aminek következtében 
• jövőre éves átlagban 4 százalék feletti növekedés sem tűnik ebben a pillanatban lehetetlennek

– írják elemzésükben.

A kormányzati programok erősíthetik a fogyasztást és a beruházásokat

A fogyasztás bővülését a reálbérek folytatódó emelkedése, az állampapírok után esedékes kifizetések egy kisebb részének fogyasztásra történő felhasználása mellett az önkéntes nyugdíjpénztárak adómentes felhasználása, illetve a munkáshitel-konstrukció is támogathatja, valamint az év második felétől a családi adókedvezmény emelése is segíteni fogja a fogyasztást. Ugyanakkor 

ugyanakkor fontos lenne a külpiaci konjunktúra beindulása is a beruházások szempontjából, hiszen megfelelő kereslet nélkül a beruházások jelentős élénkülése nehezen képzelhető el a jelenlegi alacsony kapacitáskihasználtság mellett. 

Arra is szükség lenne, hogy az év második felében érdemi kilábalás kezdődjön az iparban is. Ez utóbbit támogatja itthon a nagy járműipari beruházások termőre fordulása, miközben remélhetőleg a német választásokat követően az új kormány a gazdaság élénkítésbe kezd, és a külpiaci konjunktúra is javulni fog. 

Bár a német gazdaság mélyebb strukturális problémáit nem lehet fiskális lazítással megoldani, egy ilyen fordulat kedvező lenne a magyar növekedési kilátások szempontjából. Természetesen az új amerikai gazdaságpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Ugyanakkor – bár kétségtelen, hogy a vámok ronthatják a növekedési kilátásokat – 

A turizmus és a kereskedelem húzta a GDP-t 

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a negyedéves adat némileg meghaladta előzetes várakozásaikat. A negyedik negyedéves részletes adatokat március elején publikálják, a KSH rövid kommentárja szerint: 

Az Erste elemzőjének kommentárja szerint az eddigi havi és a magas frekvenciás adatok arról tanúskodnak, hogy a szolgáltatások bővülésének hátterében a turizmus és a kereskedelem jó teljesítménye áll. 

Idén is a fogyasztás lehet a GDP növekedésének motorja

A közgazdász szerint idén a növekedés meghatározó motorja – a tavalyi évhez hasonlóan – a fogyasztás lehet, amelyet a reálbérek növekedése és a rendkívüli kamatkifizetések is hajtanak. Ugyanakkor a tavalyi gyenge gazdasági teljesítmény következtében lényegesen alacsonyabb béremelések miatt a korábbi, 4-5 százalékos reál felértékelődésről szóló várakozásnál mérsékeltebb lehet a fizetések vásárlóerejének változása. Szintén fékezhetik a költéseket a romló inflációs kilátások és az ismét emelkedő árazási várakozások is.

Az elemző szerint ugyanakkor a legnagyobb bizonytalansági tényező a külpiacok helyzete és ezzel együtt az itthon kiépülő exportkapacitások kihasználtsága. 

– áll a kommentárban. Az Erste 2025-re 2 százalékos GDP-növekedést vár, hozzáteszik, hogy az előrejelzéshez kapcsolódó kockázatok egyelőre kiegyensúlyozottnak tűnnek: ennél valamivel kisebb és nagyobb ütem is benne van a pakliban.

Kilábalt a recesszióból a magyar gazdaság

Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza szerint jó hír, hogy a negyedéves alapon számolt félszázalékos GDP-bővülés egyértelműen kimozdította a magyar gazdaságot a technikai recesszióból. Ezzel szemben az év/év alapon – szezonális és naptárhatással kiigazítva – számolt 0,23 százalékos növekedés arra utal, hogy „a kilábalás tempója eléggé lomha”. A tavalyi éves, 0,5 százalékos bővüléssel immár a második olyan évet zártuk, amelyben a GDP növekedése „érdemben negatív meglepetést okoz”. 

– áll a kommentárban.

A közgazdász szerint az építőipar „nagyon hektikusan mozog, de egyértelműen érezhető, hogy mind a vállalatok, mind a háztartások révén, de leginkább a költségvetési szigor miatt visszafogottabb állami megrendelések okán gyenge a teljesítmény”. A jövőre nézve azonban pozitív jel, hogy a szektor rendelésállománya jelentősen bővül. A KSH azt is jelezte, hogy a szolgáltatások együttes teljesítménye volt az, ami ellensúlyozta a többi ágazat negatív teljesítményét és végül legalább halvány növekedést hozott a GDP egészében. Itt vélhetően azonban a külföldi szolgáltatások igénybevétele (vagyis az import élénkülése) is megjelenhetett ezzel párhuzamosan. 

– írja a közgazdász. 

Sok múlik a külső keresleten

Virovácz Péter szerint mindezek alapján elmondható, hogy átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedév/negyedév növekedési rátákat kellene produkálnia a magyar gazdaságnak 2025 folyamán, hogy a kormányzati 3,4 százalékos előrejelzés teljesüljön. 

Ugyanakkor azokban az években jelentősen támogatóbb volt a költségvetési és monetáris politika, ami manapság nem mondható el – teszi hozzá. 

Ráadásul a külső kereslet is sokkal gyengébb, mint akkoriban és a fogyasztói és üzleti bizalom is törékenyebb, sőt az elmúlt hónapokban gyengülő trendet mutatnak ezek a felmérések. 

– írja az elemző. A gazdasági növekedést vélhetően a javuló fogyasztás és beruházás hajthatja, ugyanakkor mindez jelentősen élénkülő importtevékenységgel is jár majd. Amennyiben pedig a külső keresletben nem történik gyors és gyökeres változás, úgy a nettó export érdemben visszafogja majd a gazdasági teljesítményt – áll az ING kommentárjában.