Magyar középosztály: így erősítené meg a kormány 2025-ben – ez a terv

„Érzékelhető előrelépést várok a társadalom minden rétegében 2025-ben” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban. Hozzátette, hogy akik a középosztály szintje alatt vannak, azokat be kell segíteni oda. A koronavírus-járvány előtt Magyarországon ez volt a meghatározó társadalmi folyamat – hangsúlyozta a kormányfő. Megnéztük, milyen intézkedésekkel igyekezett korábban a kormány segíteni a középosztályt.

A koronavírus-járvány előtt Magyarországon ez volt a meghatározó társadalmi folyamat – hangsúlyozta a kormányfő. Megnéztük, milyen intézkedésekkel igyekezett korábban a kormány segíteni a középosztályt.

Magyar középosztály: így erősödött 2010-től

Ahogy azt a Világgazdaság által megkérdezett szakember elmondta, az Orbán Viktor által vezetett kormányok mindig is igyekeztek javítani a középosztály helyzetét Magyarországon. Az első ilyen célzatú program a Széchenyi-terv volt – emelte ki Szalai Piroska. A következő az adócsökkentések és az adókedvezmények rendszerének átalakítása. Ilyen volt

• a családi adókedvezmény jelentős növelése
• és kiterjesztése minden gyermekesre,
• illetve előbb a munkahelyvédelmi akció,
• majd a munkáltatói adók csökkentése.

A középosztály romlását a devizahitelesek megmentése állította meg, és ez indította el az előrelépésüket – emlékeztetett rá Szalai Piroska, hozzátéve, hogy az uniós csatlakozás utáni időszakban Európában csak Magyarországon lehetett kimutatni jelentős életszínvonal-csökkenést a középosztály körében.

A régiós országokban mindenhol volt javulás, egészen a 2008-as válságig, de nálunk már előtte, 2004 és 2008 között sem lehetett előrelépést kimutatni. Érzékeny csapás volt a középosztályra, hogy 2002-ben, amikor hatalomra került a Medgyessy Péter vezette MSZP–SZDSZ-kormány, azonnal kivezette az első Orbán-kormány lakáshoz jutást támogató programját, helyette elindította a lakossági devizahitelezést.

Nem egységes a középosztály, ezt igyekszik orvosolni az akcióterv

A kormányfő a legfőbb célként azt jelölte meg, hogy mindenkinek legyen munkája. Azt mondta, ez idén megvalósítható. A 20–65 éves korosztályban mért foglalkoztatási arány 81 százalék, amivel európai ötödik-hatodik helyen állunk.

Orbán Viktor azt is elmondta, fontos, hogy a fizetéséből mindenki fenn tudja tartani a családját – ez könnyebbé válik a béremelésekkel –, harmadiknak pedig azt, hogy mindenki úgy érezze, tud előrelépni.

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv lényege, hogy a vállalkozókra, a fiatal pályakezdő munkásokra, a lakhatási nehézségekkel küzdőkre és a középosztály más belső csoportjaira külön-külön célzott intézkedéseket indított a kormány – magyarázta Szalai Piroska, aki szerint ezért nem egy intézkedésből áll a kormányzati program.

Ugyanis vannak köztük, akik most akarnak családot alapítani, ezért a babaváró támogatásra jogosultak körét kiszélesítették, idén már az édesanyák 35 éves korukig jogosultak rá. A vállalkozók számára a Demján Sándor program nyit különböző lehetőségeket; a 25 év alattiak, tehát a legfiatalabbak a korábbi szja-kedvezmény mellett a támogatott munkáshitelt vehetik igénybe. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy

ami azt jelenti, hogy van egy olyan pénzügyi családi tartalékrendszer, amelyet mozgásba lehet hozni 2025-ben.

Szalai Piroska hangsúlyozta, hogy korábban a megemelkedett infláció a középosztályból többeket rákényszerített a megtakarításaik csökkentésére. Tavaly azonban már azt láttuk, hogy nagyon sok háztartás vissza tudta pótolni a veszteségét. A közel 10 százalékos reálbér-növekedésből ugyanis először a lakosság nem a fogyasztását állította helyre, hanem a megtakarításait növelte. Szerinte nem igaz az az állítás, hogy a magyarok ne gondolkodnának előre, régóta nagyon magas a megtakarítási hajlandóság a magyarok körében.

Így segítené a kormány a családokat

Az Új gazdaságpolitikai akcióterv keretében a kormány összesen 2632 milliárd forintnyi forrást mozgósít a magyar családok és fiatalok támogatására, a jövedelmek vásárlóerejének növelésére és a megfizethető lakhatás biztosítására – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az akcióterv részeként történelmi jelentőségű hároméves bérmegállapodás született. Mivel 2027-ig a minimálbér 40 százalékkal emelkedik, az inflációt pedig alacsonyan tartja a kormány, a családok egyre többet költhetnek, jelentősen nő a családok jövedelmének vásárlóereje. 

Elindult a Munkáshitel program, amely a 17–25 év közötti dolgozó fiatalok életkezdéséhez biztosít akár 4 millió forintos kamatmentes hitelt. A kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt, így – az idei emeléssel együtt – az adókedvezmény bevezetése óta összesen 4400 milliárd forinttal több marad a gyermekes családoknál.

A megfizethető lakhatás és a családok otthonteremtésének támogatására a kormány többek közt elindította a 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtó Vidéki otthonfelújítási programot. Lehetővé tette, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett havi akár 150 ezer forintos lakhatási támogatást adjanak 35 év alatti munkavállalóiknak. 

Mindezek mellett az akcióterv keretében a kormány biztosítja az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának lehetőségét, valamint fenntartja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfát.

A családok életében már láthatók a fordulat jelei:

• a foglalkoztatottak száma továbbra is rekordmagas,
• míg az inaktívak száma rekordalacsony.

Közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Több mint egy éve folyamatosan nőnek a reálbérek, aminek köszönhetően egy éve bővül a kiskereskedelmi forgalom, a hazai turizmus pedig 2024-ben újabb rekordévet zárt. 2023 januárja óta fokozatosan élénkül a lakossági hitelpiac, tavaly novemberben Magyarország lakossági hitelállomány-növekedése az EU élmezőnyébe tartozott.

Éledezik a lakáspiac is, 2024-ben több mint harmadával emelkedett a lakástranzakciók száma. Az autópiac is növekedő pályára állt, tavaly 13 százalékkal bővült az újautó-eladások száma – olvasható a minisztérium közleményében.