Az instant ételek gyártása terén a piacvezetők közé tartozó élelmiszeripari vállalat, a japán Nissin Foods most a második európai gyártóüzemét is Kecskemétre hozza, a 40 milliárd forint értékű beruházással megduplázzák a cég eddigi helyi kapacitását – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a japán Nissin Foods élelmiszeripari cég egy körülbelül 40 milliárd forintos beruházás keretében új gyártóegységet hoz létre Kecskeméten zacskós és poharas kiszerelésű, instant tésztalevesek előállítására. Az állam a fejlesztést több mint tízmilliárd forinttal támogatja, ezzel segítve a munkavállalói létszám 600-ra növelését. Magát a bővítést még tavaly decemberben jelentette be a cég, de akkor még kisebb összegről szóltak a hírek.
A tárcavezető beszédében rámutatott, hogy a vállalat az elérhető legmodernebb technológiát hozza Magyarországra, ráadásul működése során többségében helyi alapanyagokat használ, így folyamatosan bővül a magyar beszállítói arány.
Hozzátette, hogy a Kecskeméten előállított termékek 90 százalékát a külpiacokon értékesítik, és a gyár jelenleg 250 millió darab feletti éves kapacitással rendelkezik, amit most meg fognak duplázni.
Szijjártó Péter, a keleti nyitás stratégiáját is méltatva, kiemelte, hogy
Érintette azt is, hogy Bács-Kiskun vármegye egyre emelkedő mértékben járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, a munkanélküliség tíz év alatt 9,3 százalékról 4,5 százalékra csökkent, eközben az ipari termelés értéke 1800 milliárd forintról 3800 milliárd forintra nőtt.
„A magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja annak a helyzetnek a fenntartása, hogy mindenki tudjon dolgozni Magyarországon, aki akar. A teljes foglalkoztatás megvédéséhez folyamatosan újabb és újabb beruházásokra van szükség. Ezért kell az idei esztendőben megállapodni legalább száz új gyár építéséről” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
A miniszter arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány és a háborús időszak is egyértelműen bizonyította, az élelmiszer-ellátás képessége szó szerint létfontosságú nemzetstratégiai kérdés, ezért stratégiai ágazatként kell kezelni az élelmiszeripart, a legjobb körülményeket kell biztosítani a fejlesztéséhez.
„Két stratégiai célt fogalmaztunk meg magunkkal szemben az élelmiszeripar területén. Először is, hogy Magyarország legyen képes az önellátásra. Ez meg is valósult, hiszen Magyarországon a mezőgazdaság kétszer annyi terményt állít elő, mint amit el tudunk fogyasztani, praktikusan meg tudunk enni. A másik stratégiai célkitűzés pedig úgy szól, hogy az élelmiszeriparban Magyarországon működő nagyvállalatok minél nagyobb mértékben használjanak fel magyarországi alapanyagokat, terményeket” – emelte ki a tárcavezető.
Szijjártó emlékeztetett, hogy az utóbbi tíz évben 287 nagy élelmiszeripari beruházás jött létre hazánkban állami támogatással, 1400 milliárd forint értékben. A szektor pedig, szavai szerint, nemcsak túlélte a kríziseket, hanem elképesztő csúcsokat is döntött: termelési értéke 2020-ban 3800 milliárd forint volt, 2024-ben pedig már 6500 milliárd forint. Úgy véli, hogy ez egy óriási növekedés, világosan mutatja azt, hogy mekkora áttörésszerű siker és növekedés övezte a magyar élelmiszeripar elmúlt éves működését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.