A húsvéti bárány egy enyhe árcsökkenéssel még megúszhatja a kiskérődzők pestisét, a következő hetekben dől el minden
A kiskérődzők pestisének megjelenése is egyik jele a klímaváltozásnak, hiszen ez a betegség – csakúgy mint az afrikai sertéspestis – korábban csak trópusi környezetben volt ismert, nálunk húsz évvel ezelőtt még csak a tankönyvekben létezett – mondta a Világgazdaságnak Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A juhok és a kecskék vírusos megbetegedéseként ismert kór súlyos gazdasági károkat okozhat, nagyon virulens betegség, amely tavaly az év közepén Görögországban és Romániában pusztított. A kiskérődzők pestise romániai megjelenésekor a szakmaközi szervezet több felhívásban tájékoztatta a tagjait, illetve hozott egy belső döntést arról, hogy Romániából nem hoznak be állatot.
A romániai zárlatot tavaly év vége felé feloldották, de a szakmaközi szervezet fenntartotta az önkorlátozást, tagjai vállalták, hogy továbbra sem hoznak be állatot Romániából, ebben pedig együttműködtek az állategészségügyi hatósággal. Románia hivatalosan jelen pillanatban is mentes a betegségtől, annak ellenére is, hogy onnan hurcolták be a betegséget: egy kereskedő ugyanis nem fogadta el a szakmaközi szervezet ajánlását – amelynek nem tagja –, és egy Zala vármegyei gyűjtőállomásra hozott be állatokat.
Hamar kiderült, hogy ez a kiskérődzők pestise
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy
a Nébih annak ellenére, hogy Románia hivatalosan mentes a kórtól, szerológiai vizsgálatot írt elő a behozott állatokra, így hamar kiderült, hogy fertőzöttek.
A gyors diagnózis után kijelölték a három kilométer sugarú védő- és a tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetet – az előbbiben pedig az összes juhot és kecskét le is ölték, csakúgy, mint ahogyan az a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis esetében is szokásos.
- Hogy megelőzzék a nagyobb bajt, a Nébih elrendelte Zala vármegye teljes zárlatát, vagyis nem lehet se ki- se beszállítani juhot és kecskét ebbe a vármegyébe, az állatszállítók tranzitja is csak a tíz kilométeres védőkörzet érintése nélkül lehetséges. Több korlátozó intézkedést is bevezettek, így például
- valamennyi Zala vármegyében található kiskérődzőt tartó vadasparkban, állatsimogatóban, falumúzeumban 2025. február 10-ig látogatási tilalom lépett életbe,
- február 15-ig tilos Magyarország teljes területén kiskérődzők vásárokba történő bevitele, valamint kiskérődző kiállítások rendezése,
- Zala vármegye teljes területén február 6-ig forgalmi korlátozás lépett életbe a kiskérődzők szállítására,
- Zala vármegyében az ATEV szállítási útvonalába eső településeken valamennyi (kereskedelmi és magáncélból tartott) kiskérődző-állományból mintát kell venni kiskérődzők pestise betegségre irányuló szerológiai és virológiai vizsgálat céljából.
Ha minden rendben lesz, február vége felé lehet kijelenteni, hogy sikerült megfogni a betegséget – mondta az ügyvezető igazgató.
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a mentes státuszt is visszakapja Magyarország.
Pedig ez nagy könnyebbséget jelent a kereskedelemben főként az EU-n kívüli, harmadik piacok viszonylatában, de ez most egy több hónapos folyamat lesz. Egyébként a Zala vármegyén kívüli területekről most is lehet szállítani Európába, de több unión kívüli ország már bejelentette, hogy megtiltja a kiskérődzők beszállítását. Ilyen például Izrael, amely nem nagy, de jól fizető piac, és az arab országok is korlátozásokat fontolgatnak. Az Egyesült Királyság szintén bejelentette a tiltást, de ez nem jelent problémát, mert se exportunk, se importunk nincs. Kína pedig azt jelezte, hogy a gyapjút csak külön állategészségügyi vizsgálat után fogadja.
Nagy a tét a következő hetekben
A korlátozások miatt tehát a bárányok egy részének más piacokat kell keresni. Arra van a legnagyobb esély, hogy a hagyományos olasz piacon találnak majd helyet a máshonnan kiszoruló állatoknak, és az is valószínűsíthető, hogy alacsonyabb áron annál, amit az eredeti célpiacon elérhettek volna az exportőrök. A báránypiaci árak most kifejezetten magasak, de a kereskedők minden bizonnyal megpróbálják kihasználni, hogy Magyarországon most van egy ilyen fertőzés.
A magyar bárány a legdrágább az unióban
Az új támogatási rendszer mellett az időjárási és piaci kihívásokkal is meg kell küzdeniük a kiskérődző-ágazatban dolgozóknak. A bárány ára sosem látott magasságban szárnyal, de ez nem lesz mindig így, és a juhtartásban már jóval nehezebb a jövedelemtermelés.
Mezőszentgyörgyi Dávid ezért arra számít, hogy minimum stagnálni fog az ár, vagy egy kissé visszaesik. Az enyhe piaci reakciónak viszont feltétele, hogy most sikerüljön megfogni a betegséget. A mérsékelt árcsökkenés a termelőknél azt jelentheti, hogy a most kilónként 2800 forintos bárányár 2700 környékére megy le, egyébként még ez is 15 százalékkal magasabb, mint a tavalyi ár, és amely szintén már nagyon jónak volt nevezhető – tette hozzá.
Ha elszabadulna a betegség, az katasztrófa lenne a juh- és kecsketartóknak, hiszen az árak beszakadnának, illetve teljes kiviteli tilalom lépne életbe. Ezért most különösen fontos a termelői fegyelmezettség, az összes előírás betartása. Mint mondta, az uniós szabályok ugyan sok korlátot állítanak, de a szakmaközi szervezet kezdeményezi, hogy az agrártárca közreműködésével bizonyos intézkedéseit ki lehessen terjeszteni a termékpálya azon szereplőire is, akik nem tagjai a szervezetnek.
