Magyarország felé kerülhetnek a szankciósértők
Olyan munka ég a NAV vámellenőrei keze alatt, amelyet el kell végezni, de amely sokkal többe kerül a hasznánál – egyebek között erről közölt részleteket Bakai Kristóf pénzügyőr dandártábornok, a NAV vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének herceghalmi konferenciáján.
Mint ismertette, tavaly csökkentek a NAV importhoz kapcsolódó bevételei, a behozatal elsősorban Kínából, Dél-Koreából és Oroszországból érkezett. Az utóbbi a szankciós intézkedések árnyákában alapvetően az ásványi termékeket takarja. Az exporthoz kötődő bevételek viszont emelkedtek. Vasúton kevesebb áru hagyta el az országot, mint az előző évben, közúton több, a repülőgéppel történő kiszállítás pedig dinamikusan nőtt.
A külkereskedelmi áruforgalomban (elsősorban a behozatalban) tükröződik a fogyasztás átalakulása, az e-kereskedelem előretörése.
A kockázatosnak gondolt magyar árak alatt is van legális forgalom
„Amikor 2018-ban a mostani beosztásomba kerültem, az egyik fő kihívás az olcsó kínai áru beáramlása volt. Nagyon sok vámellenőrzést indítottunk, amelyek aránya 2021-re egy viszonylag állandó szinten állt be. Míg a megvizsgált vámértékek helyben hagyási aránya 2018-ban 11 százalék volt, tavaly már 91 százalék. Ez azt jelenti, hogy az árunak az ügyfelek által bemondott értéke 91 százalékban volt valós” – magyarázta Bakai Kristóf. Mint rámutatott, ezzel is bebizonyosodott, hogy a mi, kockázatosnak gondolt áraink alatt is van legális forgalom. Nagy cégek tudják igazolni, hogy az általuk közölt árak valósak.
Főleg az állam kárára tévednek a tarifabesoroláskor
Több mintavételre van szükség a vámellenőrzések során
- fogyasztóvédelmi okból,
- a tarifabesorolás ellenőrzése miatt
- és piacvédelmi megfontolásból is.
Az a tapasztalat, hogy a tarifabesoroláskor egyre gyakrabban tévednek az állam kárára. Azonban e tévedések mértéke a forgalomhoz képest viszonylag elenyésző, és így is marad. Vélhetőleg a hosszú évek óta viszonylag állandó számú ellenőrzések is a korábbi évek szerint zajlanak a továbbiakban. A NAV körülbelül 80 százalékos hatékonysággal dolgozik ezen a területen, vagyis 100-ból 80 esetben szerez az államnak valamekkora pótlólagos bevételt.
Azonban
az e-kereskedelmi ellenőrzések teszik ki a vámeljárások több mint 99 százalékát, viszont a teljes külkereskedelemhez kötődő bevételnek csak az 1,08 százalékát hozzák,
és a nettó súlynak is csak az 1,09 százalékát teszik ki. Amikor tehát arról beszélünk, hogy a harmadik országokból mennyi áru érkezik magyarországi címzetthez -– kiscsomagból évi mintegy 20 millió –, akkor ehhez mintegy 40 milliárd forint áfabevétel kapcsolódik. Viszont az egységes piacon belüli e-kereskedelem nagyjából 450 milliárd forintnyi áfabevételt hoz. A beérkező kiscsomagoknak egyre nagyobb hányaduk marad Magyarországon, de még mindig több mint 80 százalék utazik tovább az itt működő regionális elosztóközpontokon keresztül.
A tavaly beérkezett 136 millió kiscsomagból 130 millió érkezett a budapesti és 6 millió a vidéki repterekre. Az elmúlt években a kivitel elsősorban Lengyelország, Románia, Szlovákia, Bulgária és Csehország kiemelt útirányban volt.
Kiköltözött egy csapat vámszakember a repülőtérre
A NAV tavaly a budapesti repülőtéren létrehozott egy e-kereskedelmi felügyeleti osztályt a bevételen belül 1 százalékot képviselő áfa miatt. Látta ugyanis, hogy az ezért az 1 százalékárt az eddiginél sokkal jobban kell fókuszálnia az ellenőrzési kapacitását. Ha ugyanis mondjuk a NAV tavaly 380 millió forintot költött az e-kereskedelmi csomagok ellenőrzésére, akkor az ellenőrzések eredményeként beszedett például 12 milliót.
Egy kft. ilyen feltételekkel nem működne – mutatott rá Bakai Kristóf –, de az állam, a vámhatóság nem teheti meg, hogy nem ellenőrzi a kiscsomagokat.
Ezt a NAV közszolgáltatásként végzi. Hiába jár a feltárt jogsértések mintegy 97 százaléka pénzügyi következménnyel, nincs szó sok pénzről. Ha például megállapítja, hogy egy csomag értéke nem 20 euró, hanem 25 euró, akkor beszedhet még 1 eurónyi áfát. „Nincs arányban a befektetett energia és a várható haszon” – jelentette ki a dandártábornok. Javítja viszont a hatékonyságot, hogy a repülőtérre kiköltöztetett NAV-alkalmazottak most csak a kiscsomagokkal foglalkoznak.
A NAV az idén is fokozottan fogja ellenőrzi a csomagok engedélyezett címzettjeit és feladóit is. Tavaly 1692 áruvizsgálatot végzett, 139 engedélyt vizsgált felül a 2500-ból, és több mint 10 szabálytalanságot tárt fel.
Az esztergagép és a drón marad
A NAV egyik kiemelt idei feladata az újabb és újabb szankciók betartásának ellenőrzése, ez elsősorban a kivitelt érinti. Bakai Kristóf elmondta, a balti országok a jogszabályokban előírtnál sokkal szigorúbb megközelítést alkalmaznak az Oroszországba küldött áruval kapcsolatban. A balti vámilletékesektől kapott tájékoztatás szerint az ottani gazdálkodó szervezetek emiatt nem is elégedetlenek, vagy nem annyira, hogy az ottani bíróság elé vitték volna a kirótt vámot.
Így azoknak a vállalkozásoknak a szállításai, amelyek az EU-ból Oroszországba szeretnének árut juttatni, akár Magyarország felé is elterelődhetnek. Ilyen próbálkozással már találkoztak a magyar vámosok Ferihegyen.
A feladó fegyvercsövek készítésére is alkalmas esztergagépet akart továbbíttatni két vámügynökség bevonásával és háromféle vámtarifaszámmal átszámlázva. Ez már nem is egyszerű vámigazgatási ügy volt: a nemzetközi tilalom megsértése miatt büntetőfeljelentés lett a vége. A hasonlókra, és nem csak az Oroszországba közvelenül irányuló küldemények esetében, a NAV kiemelten figyel. „Nagyon nem szeretném, ha Magyarország emiatt kerülne a címlapokra” – jelentette ki a NAV illetékese.
Igaz, néha nagyon furcsa kiviteleket is megtilt a hatóságként eljáró Fővárosi Kormányhivatal. Nem engedi például Oroszországba küldeni a sok elektronikai boltban megvásárolható DJI drónokat, mert a belőlük kiszerelhető giroszkópok egy az egyben átépíthetők rakétarendszerekbe.
