Váratlan helyről kapott csattanós megerősítést első MNB-s napján Varga Mihály

Nem használt a forintnak a találgatás tavaly, vajon ki váltja idén március elején a Magyar Nemzeti Bank élén Matolcsy Györgyöt. Miután szeptemberben kiderült, hogy a kormányból érkező Varga Mihály lesz az új MNB-elnök, összezavarta a kilátásokat az amerikai dollár árfolyamának berobbanása Donald Trump elnökválasztási győzelme környékén. A 2025-ös év is Trumpé, de a jegybanki kilátások is erőteljesen alakítják a devizaárfolyamokat – kedden a jegybank élére állt a volt pénzügyminiszter, és első napján egy váratlan helyről is érkezett a számára erőteljes piaci bizalmi jelzés.

A gazdaságpolitikusként évtizedek óta ismert Varga nem hirtelen, hanem menetrend szerint érkezett, és a bejelentés óta, hogy ő az utód, nem sokkolt monetáris politikai megjegyzésekkel, a piacok így jórészt beárazhatták a váltást.

A csere az MNB élén ennél fogva nem térítette le a forint árfolyamát arról a pályáról, amire Donald Trump januári beiktatása, az ukrajnai béketárgyalások ezzel összefüggő közeledte, majd megkezdődése állította az idén. 

Zloty, forint: két jó barát, együtt harcol s issza borát

Kiemelnénk azt a momentumot, hogy amikor pénteken látványosan dugába dőlt Trump és a Washingtonba érkező Volodimir Zelenszkij tárgyalása, a forint és a régiós devizák látványosan hirtelen meggyengültek a nemzetközi kereskedésben arra a pillanatra, amíg a piaci résztvevők rájöttek, hogy az ukrán elnök nem képes a békefolyamat megállítására. Varga érkezését már erősödő forint fogadta, az alig néhány napja áttört 400-as pszichológiai gát erős oldalán a forint/euró árfolyamban.

Sőt, a forint és a zloty az új MNB-elnök hivatalba lépésének előestéjén a dollár ellenében minden más feltörekvő gazdaság devizája elé kerülve 2 százalékot erősödött a dollár ellenében. Kedden pedig, miközben elfoglalta hivatalát Varga, a forint az euró ellenében a 398,1-es szintet tesztelve új öt hónapos csúcsra hágott.

Mindebben nincs meglepetés, ha a béke ügyét tekintve a nemzetközi piaci hangulat jó és éppen nem vágtat valami egyéb okból a dollár – az Európa bevett régi két háborús proxy devizáját támogatja. Ez fordítva is így volt: amikor a háborús félelmek erősödtek, vagy újabb utórengéseket okozott az európai energiapiacon a háború hozta energiaválság, akkor is a forintot és a zlotyt találták meg leginkább az eladók. Most: a vevők. 

Egy meglepő momentum azonban szembeötlő volt Varga Mihály MNB-elnöki ciklusának első délelőttjén: a forint még a zlotyval szemben is erősödött. Sőt: a 96-os árfolyamszint erősebb oldalán az év (sőt az elmúlt tizenegy hét) legerősebb szintjét ütötte meg. Egy olyan napon, amikor pont napvilágot láttak a negyedik negyedéves magyar GDP felülvizsgált és részletes számai, amelyek a tankönyv szerint nem voltak forinttámogatóak, ha a recesszió végét erősítették is meg: Európa és a magyar gazdaság még emberpróbáló idők előtt állnak. 

Együtt harcol, s issza borát: a forintra és a zlotyra általában mostanában igaz volt sokáig, kedden azonban a forint csapta az igazi hejehuját.

Az MNB-elnök Varga, a forint árfolyama és a zloty

A magyarázat az árfolyammozgásra egyben sok mindent elmond arról, mire érdemes figyelni a jövőben a forint árfolyamát, illetve a kamatokat vizslatóknak.

Tavaly nem a forint, hanem a zloty volt a nyerő, a dollárvágtát hozó év végi időszakban is. A GDP-hez visszakanyarodva: a 0,4 százalékos negyedik negyedévi éves magyar növekedéssel szemben a lengyel adat 3,2 százalék volt, beigazolva azt a várakozást, hogy a hagyományosan a fogyasztásra erősen építő, a magyarnál négy-ötször nagyobb lengyel gazdaság gyorsabban tér magához a válságos évekből, mint a régiós (sőt, szélesebben az európai) társak.

A meglepetés okai tanulságosak

Miért tudott mégis több hónapos csúcsra erősödni a forint a zloty ellenében egy olyan napon, mikor viszonylag gyenge GDP-adatok látnak napvilágot és új vezető kerül a jegybank élére? Többelemű, és előrejelző erejű momentumokat tartalmaz a válasz.

• Vargától nem várja a piac, és első jegybankelnöki kommentárjai ezt meg is erősítik, hogy kamatcsökkentési vágtába fogva sokkolja a forintot. 
• Volt pénzügyminiszterként ugyanakkor megérti a növekedés felpörgését kívánó kormány szempontjait, amikor lehet, vélhetően lejjebb viszi a kamatokat és az sem kizárt, hogy az általa vezetett jegybank megtalálja a módját saját növekedésserkentő programok indítására, amint arra elődje alatt is volt példa.
• Ha lehet, a forint a zlotynál még érzékenyebb is az energiaszámla alakulására, ennélfogva akár még jobban is segítheti a békefolyamat a lengyel bratankánál, különösen ha az orosz energia európai visszatérésével párosul. Kicsit kisarkítva, még a tavaszi felmelegedés is a forint zsibbadtságát mérsékli jobban. 
• A magyar politika viszonylag nyugodt, a lengyelt azonban felzaklatja a májusban esedékes elnökválasztás előtt záporozó, a gazdaságot is érintő politikai hírek. 
• A lengyeleknél – ahol kellemetlen meglepetésként januárban kb. ugyanoda pörgött az infláció, mint nálunk – a jövő héten jegybankülés van, és ilyenkor a piac jobban ki van hegyezve arra a kockázatra, hogy netán majdani kamatcsökkentés(ek)re utaló jelek érkeznek az ülésről. Nálunk ezek egyelőre hiányoznak, a lengyel kamatdöntő testület tagjai esetében azonban nem, és a piacon emlékeznek rá, hogy például Ludwig Kotecki január 7-én azt mondta, akár már márciusban ráfordulhatnak a kamatcsökkentések tárgyalására, habár később ezt áprilisra módosította.