Ezeken a területeken okozna súlyos problémát Ukrajna uniós csatlakozása
Ukrajna uniós tagsága romba döntené a magyar gazdaságot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban. A kormányfő szerint Szerbiát, Montenegrót és Észak-Macedóniát akár holnap fel lehetne venni, és ezzel Magyarország gazdasági lehetőségei jelentősen megnőnének, de ezeket az országokat egyelőre nem akarják beengedni az unióba.
Ukrajnát nem is lehet összehasonlítani az előbb említett államokkal – jelentette ki.
Ezért az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás „egyszerű lesz, mint a faék”, miközben Brüsszel azt képzeli, Ukrajna még ebben a ciklusban EU-taggá válik.
Nem szabad engedni, hogy néhány tojásfejű ott, Brüsszelben döntse el, hogy valaki EU-tag lehet-e.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy nem szavazta meg az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot, ezért a többi 26 tagállam nyilatkozatként fogadta el a szöveget. Véleménye szerint ez őrültség, a kiindulópont pedig téves.
Aki ezt megszavazta, azt mondja, hogy Európa jövője a csatatéren dől el, pedig a tárgyalásokra kéne törekednünk
– hangsúlyozta a kormányfő, aki március 15-én, szombaton 10:30-tól a Nemzeti Múzeum előtt tart ünnepi beszédet.
Több vendégmunkás jönne hazánkba
Orbán Viktor a múlt héten elmondta azt is, hogy nem tudna több százezer vendégmunkást befogadni hazánk, ami Ukrajna uniós csatlakozásával előállna. Felhívta a figyelmet arra, hogy a csatlakozással Európa tönkremenne, ahogy a magyar gazdaság is. A magyar kormány célja az, hogy Magyarországon a magyar emberek tudjanak elhelyezkedni, más országokból ne vegyék el előlük a munkát.
A munkaerőpiac tekintetében fontos látnunk, hogy az Európai Unió területén az Ukrajna területéről érkező munkavállalók már hosszú ideje jelen vannak, ennek jogi keretét az egyes országok és az EU között fennálló megállapodások biztosítják – nyilatkozta a Világgazdaságnak Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Jelenleg az EU-nak Ukrajna mellett több mint kilencven országgal van olyan megállapodása, amely szerint a törvényes munkavállalókat ezekből az országokból ugyanolyan munkafeltételek illetik meg, mint az EU-tagországok saját állampolgárait.
Ennyibe kerülne Ukrajna csatlakozása
Ukrajna tervezett uniós csatlakozása a következő öt évre nagyjából 2,5 ezermilliárd eurójába kerülne az uniónak, a magyarok számára ez fejenként kétmillió forintos kiadást jelentene. Egy ilyen döntés hosszú távú következményei, költségei, kockázatai kiemelkedő figyelmet igényelnek, kritikus fontosságú megérteni, mi is forog itt kockán – hangsúlyozta Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke egy eseményen, melyen a Világgazdaság is ott volt. A vezető hozzátette: a Brüsszel által hangoztatott kijelentéseken és követeléseken túl a valósággal is szembe kell néznünk, ez pedig az, hogy az ukrán csatlakozás, illetve az ország újraépítésének és újrafelfegyverzésének pénzügyi költségei példátlan mértéket ölthetnek.
Mint mondta: a folyamat során rendkívül sok kérdés merül majd fel, például
- Ukrajna területi integritásával,
- gazdasági felkészültségével
- vagy az európai uniós standardoknak való megfeleléssel kapcsolatban is.
Számításaik szerint az előttünk álló öt évben Magyarország összesen
48,1 milliárd eurót kellene hogy fizessen Ukrajna csatlakozásához, felfegyverzéséhez és újjáépítéséhez kapcsolódóan.
Ez mintegy 68 százaléka Magyarország 2023-as költségvetésének.
Az ukrán csatlakozás a mezőgazdaságot is megtépázná
Az Agrárminisztérium szerint is jelentős kockázatokkal járna a magyar gazdaság számára Ukrajna uniós csatlakozása. A többéves pénzügyi keret (MFF) finanszírozása szempontjából a legjelentősebb kockázat, hogy Ukrajna mint elmaradottabb ország csatlakozása jelentősen rontaná Magyarország nettó pozícióját, előbbre hozva a nettó befizetővé válás időpontját. A hazai agrárium számára veszélyt jelenthet, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon a közös agrárpolitika költségvetése – mint az MFF második legnagyobb fejezete – minden alkalommal támadások kereszttüzében áll, folyamatosan védekező pozícióban a többi uniós prioritással szemben.
Ezzel párhuzamosan a KAP-nak az eredeti szerződéses céljain túl egyre több célkitűzés, mit például
- a környezet- és klímavédelem,
- a biodiverzitás,
- a társadalmi és szociális felelősségvállalás
teljesítésében kell részt vállalnia. De a trend alapvetően a KAP részarányának csökkenése.
Megboríthatná a hazai nyugdíjrendszert is
Ha közvetlenül nem is, de Ukrajna uniós csatlakozása jelentős hatást gyakorolhat a hazai nyugdíjrendszerre, a magyar nyugdíjakra is – vélekedett Hegedűs Tamás, a Századvég makrogazdasági szenior elemzője. A szakember szerint érdemes leszögezni: a nyugdíjrendszer fenntartása kizárólagos nemzeti hatáskör, abba az Európai Uniónak vagy bármelyik intézményének beleszólása nincs. „A felületes válasz tehát arra a kérdésre, hogy milyen hatással lehetne az ukrán uniós csatlakozásnak a magyar nyugdíjakra, az lehetne, hogy bármilyen változás van is az unióban, annak a magyar nyugdíjakra nincs hatása. Csakhogy ez téves válasz lenne – mondja Hegedűs Tamás.
Ukrajna esetleges EU-csatlakozása ugyanis olyan csapást mérne a magyar gazdaságra, ami az okozott gazdasági válságon keresztül megroppantaná a magyar állam költségvetését is – emelte ki.
Szerinte egy ilyen lépés háborús mértékű veszteséget okozna a gazdaság szereplőinek, a háztartásoknak és az államháztartásnak egyaránt.
Márpedig a nyugdíjkiadások az államháztartás legnagyobb tételét képezik.
Átmenetileg ki lehet és ki is kell védeni azokat a káros hatásokat, amelyek gazdasági nehézségek esetén a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát fenyegetik, és ezt meg is teszi a kormányzat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.