A legfrissebb adatok szerint közel kilencszáz, az árfigyelőben vizsgált termék ára csökkent kisebb-nagyobb mértékben március 13-hoz képest április hetedikével összevetve. Az árrésstop hatása gyakorlatilag azonnal érződött, ha az átlagot nézzük, összességében az árrésstoppal érintett termékek ára 18 százalékkal csökkent, ám ezek között igen nagy a szórás.
Vannak termékek, amelyek ára több, mint ötven százalékkal csökkent, ez összesen huszonhárom darab. Százhárom termék esetében az árcsökkenés több mint negyvenszázalékos volt. A leginkább árcsökkentett termékek körébe a tejtermékek tartoznak.
Lényegében harmadával esett az ára 144 terméknek, nagyjából negyedével pedig 169 típus ára mérséklődött. Kétszáz árucikk esetében a csökkenés mértéke legfeljebb húszszázalékos volt. A tojás például 15-25 százalékkal olcsóbb. A darabszámok és az arányok úgy tevődnek össze, hogy üzletlánconként megbontva nagyobb árcsökkenés azoknál az üzletláncoknál látható, amelyek alapvetően több gyártói márkás terméket forgalmaznak. Az ilyen termékek esetében pedig eleve nagyobb az árrés, mint az olcsóbb, sokszor közel azonos vagy azonos minőségű saját márkásak esetében.
Adódik a kérdés, hogy az árréskorlátozás nem jelenik-e meg más termékekben, amelyek nem tartoznak a haszonárstop körébe. Molnár Dániel a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője korábban megkeresésünkre úgy fogalmazott, nem lehet kivédeni, hogy a kereskedők más termékekkel próbálják kompenzálni a kieső bevételt, azonban a piaci erők ebben a helyzetben a kormányzat mellett állnak. Az alapvető termékek jellemzői, hogy vásárlásukat a fogyasztók nem tudják elhalasztani, emiatt itt a kereskedők is nagyobb nyugalommal emelhetnek árat, nem kell félniük olyan mértékben a kereslet visszaesésétől. Más, nem alapvető termékek esetében ellenben már sokkal árérzékenyebbek a fogyasztók, ami azt jelenti, hogy az árak emelésére a kereslet visszafogásával reagálnak, emiatt pedig a kereskedők sem tudnak olyan mértékben árat emelni, mint szeretnének. Továbbá ilyen esetben megvan az esélye annak is, hogy a kormányzat majd tovább bővíti az érintett termékek körét.
Erről egyelőre nincs szó, azonban arról igen, hogy az árrésstop hatása máris megjelenhetett az inflációs adatokban, igaz, még nem teljességében. Ugyanis már a márciusi adatfelvételbe is beleesnek olyan napok, amikor az árrésstopot már alkalmazták. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint márciusban 5 százalékra lassulhatott a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Előzetesen számos kalkuláció látott napvilágot arról, hogy az érintett termékek ára milyen mértékben csökkent, ez nem egyenlő a KSH statisztikai módszertanával. Arról nem is beszélve, hogy mivel a KSH csak adott hónap huszadik napjáig rögzít áradatokat, így az árváltozások teljes egészében majd csak az áprilisi inflációs mutatóban jelennek meg.
Így tehát nagyon nagy bizonytalanság övezi a márciusi hivatalos élelmiszer-inflációt. Az ING Bank becslése szerint havi szinten stagnálás lehetett a termékkörben, miközben az üzemanyagok jelentős áresése nagyon nagy mértékben (0,3 százalékponttal) mérsékelhette az alapvető inflációs folyamatokat. A Központi Statisztikai Hivatal a márciusi inflációs adatokat kedden közli.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.