
Nyitott egy kulcsfontosságú vasúti szolgáltatás sorsa – hétszáz magyar céget érint a döntés
Az év végén lejár az az ötéves támogatás, amely egy mintegy hétszáz hazai vállalat által igénybe vett speciális, ám fajlagosan nagyon drága vasúti szolgáltatást tesz gazdaságossá. A szolgáltatók feszülten várják, jövőre is megsegíti-e az állam az egyeskocsi-fuvarozást. A Világgazdaság a vasút aggodalmai mellett ismerteti a rivális közút nézőpontját és az illetékes Építési és Közlekedési Minisztérium válaszát.

Az állam évi 6,4 milliárd forinttal öt éven át támogatja a vasúti egyeskocsi-fuvarozást, de már az utolsó évben járunk. Ahhoz, hogy a vasútvállalatok jövőre és a következő években is hozzájuthassanak ehhez pénzhez, a hazai mellett uniós hozzájárulásra is szükség van, amelynek megszerzése időigényes. Célszerűbb tehát a folyamatot minél előbb elindítani.
Az ügyben a Világgazdaság tájékoztatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól (ÉKM), de előbb röviden arról, mi ez a szolgáltatás, miért nem versenyképes támogatás nélkül, és egyáltalán kinek van rá szüksége.
Drága, de szükség van rá
Ez a vasúti fuvarozás pont az ellentéte a leginkább gazdaságosabb irányvonat szolgáltatásnak. Az irányvonatok összes vagonját megrakják az induló állomáson, és csak a címzetthez legközelebbi állomáson pakolják ki. Út közben nem bontják meg a szerelvényt, nem kapcsolnak hozzá vagy le róla vagonokat, nem rakodnak ki belőle vagy rá árut. Így utazott például a Paks II. beruházáshoz szükséges cement Szlovákiából Paksra. Az egyeskocsi-fuvarozó az útja során gyűjti össze, illetve adja le az árut, emiatt esetenként kocsikkal hosszabbítja meg vagy rövidíti a szerelvényt. A vonat összetételének többszöri átalakítása
- idő-,
- hely-,
- rakodópályaudvar-kapacitás-
- és munkaerő-igényes.
Kész ráfizetés. Bonyolultságát mutatja az a lapunkban korábban már bemutatott ábra, amelyet a Világgazdaság kérésére a Rail Cargo Hungariánál (RCH) készítettek.

Hétszáz hazai cég működése a tét
Azoknak a vállalatok a terméke, amelynek nem töltenek meg egy szerelvényt vagy egy vagont, máshogy nem vagy nehezen jut célba. A szolgáltatás támogatása tehát elengedhetetlen. „Ennek köszönhetően tavaly körülbelül 15,77 százalékkal bővült a hazai egyeskocsi-technológiával elszállított áruk volumene a megelőző évhez képest, miközben az egész európai, egyben a hazai vasúti fuvarpiac is szűkült” – ezt a Világgazdaságnak egy közelmúltban adott interjúban mondta Kovács Imre, a legnagyobb hazai egyeskocsi-fuvarozó, a Rail Cargo Hugaria Zrt. vezérigazgatója, egyben igazgatósági elnöke. Az egyeskocsi-szolgáltatás megbízói között mintegy 700 hazai kis- és középvállalkozás, illetve nemzetgazdasági szempontból fontos üzem szerepel. A szubvenció segítségével a kezdeti három után 2024-ben már nyolc hazai vasúti árufuvarozó juttatta el hatékonyan a magyar árut Európába, és kínálja azóta a szolgáltatását a közúttal szemben versenyképesen.
A közút említése azért fontos, mert a Világgazdasághoz eljuttatott vasúti aggályok szerint a vasút piacot veszíthet a közút javára az egyeskocsi-támogatás nélkül. Persze nem minden áruféleség esetében: az említett cementet például aligha érdemes Szlovákiában teherautóra rakni. Mindazonáltal lapunk megkérdezte erről a legnagyobb hazai közúti fuvarozói érdekképviselet, a Magyar Közút Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárát.
Az egyeskocsi-fuvarozás terén egymásra utalt a közút és a vasút
„Kérdés, hogy amikor sok cég tölt meg egyetlen szerelvényt, az a megbízó számára olcsóbb-e, mint a közúti fuvarozás” – reagált Árvay Tivadar. Mint jelezte, az árut az utolsó és első kilométereken az egyes kocsis fuvarozásnál is a teherautók juttatják el a vagonokig vagy a címzettekhez, ez tehát a fuvarozóknak is új lehetőség. Ugyanakkor éppen a vasúti oldalon hiányzik az az infrastruktúra, amellyel ezen intermodális megoldáson keresztül a küldemény a megállapodott határidőket betartva célba ér.
„Agyon lehet támogatni az intermodális szállítást, mégsem lesz vonzó, ha nincs elég megfelelő felszereltségű terminál, gördülőállomány vagy pályakapacitás” – jelentette ki.
Árvay Tivadar szerint talán az 1-es folyosón kívül ma nincs Magyarországon olyan vasútvonal, amelyen megbízhatóan, határidőre lehetne fuvarozni szállítani. Már a néhány órás vagy egy-egy napos vágányzárak is hatalmas baj okoznak, hiszen, ha a vasútra tett árut az utolsó kilométereken közvetlenül a gyártósorra, időablakra kellene eljuttatni. Persze, lehet az egyeskocsi-fuvarozásban olyan tétel, amelynek az ilyen késés belefér, de a késést egyetlen megbízó sem szereti.
Nem kerülhető meg a vasút fejlesztése
„A vasúti infrastruktúra hiányosságai miatt nem realitás jelenleg, hogy a vasút a mostaninál jelentősen nagyobb áruszállítási volument vegyen át a közúttól, noha az egyre növekvő gépkocsivezető-hiány miatt ez jól kihasználható, kölcsönösen előnyös megoldás lehetne” – válaszolt a főtitkára arra a kérdésre, mekkora piacot tudna átvállalni a vasút a közúttól. Ugyanez fordítva is igaz: a közút sem lenne képes kiszolgálni a szállítási igényeket, ha az egyes kocsik továbbítása támogatás híján leállna.
Vagyis az lenne szerencsés, ha a vasúti infrastruktúra megkapná a döntéshozók által is szükségesnek látott fejlesztéseket, és a fuvarozók is megkapnák az intermodális szállításokat elősegítő ösztönzőket.
Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023 augusztusában, majd később is egy hatezermilliárd forintos, tízéves vasútfejlesztési csomagról beszélt.
Terítéken van az egyeskocsi-támogatás, de döntés még nincs
A vasútvállalatok aggálya szerint azért kellene felpörgetni a támogatás folytatásának előkészítését, mert a vasútvállalatoknak tudniuk kell, hogy milyen díjakat ajánlhatnak ki, milyen megbízásokat vállalhatnak el. Szélső esetben kénytelenek lehetnek megrendeléseket visszamondani.
„A vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás 2025. évet követő támogatásával kapcsolatban az Építési és Közlekedési Minisztérium megbízásából egy a programot értékelő és annak folytatását megalapozó tanulmány készül. Mindezt a KTI Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. készíti, amelynek része a támogatási keretösszegre vonatkozó javaslat is” – válaszolt a Világgazdaságnak a szaktárca. Mint írta, a tanulmány elfogadása után az ÉKM döntése alapján előterjesztés készül a kormánynak. Ennek alapján születhet döntés a támogatás folytatásáról. Ezt követően – pozitív döntés esetén – az állam a támogatás engedélyezését kérvényezheti az Európai Bizottságtól.
A vasúti egyeskocsi-fuvarozás állami támogatási program meghirdetésekor, 2021-ben a támogatás elnyerésére öt társaság nyújtott be sikeres pályázatot. A program elismertségét jelzi, hogy a résztvevők száma 2024 végére tíz szerződött vasúttársaságra bővült.





