Elvándorlás Magyarországon: honnan hova tartanak a költözködők?
Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népességszáma több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként, a harmadik legnagyobb népességveszteség pedig Hajdú-Bihar vármegyét érintette, körülbelül 1250 fővel – derült ki a KSH népmozgalmi adataiból.
Mit mutat a hazai mobilitási térkép?
A legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova. A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér 1150 fővel – idézte az ingatlanközvetítő hálózat a beszédes adatokat.
Az elmúlt öt évben, azaz 2020 és 2024 között összességében
Budapest népessége csökkent a legnagyobb mértékben, körülbelül 26 ezer fővel.
A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, és csupán tízezerrel kevesebben költöztek oda, aminek az oka jórészt az előző évben, 2020-ban kitört koronavírus-járvány volt. A pandémia miatt sokkal elfogadottabb lett ugyanis a home office intézménye, ami arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre, elsősorban és leginkább az agglomerációba költöztek.
A Covid alatt megváltozott folyamatok a 2021-es Pest vármegyében látott rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkoztak.
Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás,
a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent.
Ezzel szemben Pest vármegye közel 52 ezres pozitív szaldója kimagasló, mögötte jön Győr-Moson-Sopron, aminek lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.
A belső vándorlás és az ingatlanpiac helyzete
A belső vándorlás csak egy része a népesedési folyamatoknak, a népességszám alakulása függ a természetes szaporulattól, azaz
- az élve születések és
- az elhalálozások mérlegétől is.
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a belső vándorlás mellett alakultak a lakásárak, hiszen hogyan elméletileg egymásra ható folyamatokról van szó.
Ehhez az OTP Ingatlanpont elemzői a NAV megyei szintű átlagos négyzetméterárait vették figyelembe, melyeknél 2024-re vonatkozó még csak előzetes forgalmi adatokról beszélhetünk.
A legnagyobb autóipari beruházások Magyarországon
Mint kiderült:
öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105 százalékkal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak,
ami részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be, ezek ugyanis folyamatosan keresletet generálnak a vármegye ingatlanai iránt.
Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett egy lakások átlagos négyzetméterára szintén a jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség 1,3 százalékos.
A BYD és a BMW beruházások hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek a munkalehetőségek révén.
Ez volt megfigyelhető az elmúlt öt évben például Bács-Kiskun vármegyében, ahova a
Mercedes-gyár nyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el,
miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.
Öt év alatt a második legnagyobb, 88 százalékos lakásár-emelkedés Baranya vármegyében ment végbe. Ott egyelőre nincs hasonló nagy beruházási folyamatban, de időről időre felröppennek pletykák arról, hogy a Dél-Dunántúlra is érkezhet egy nagyobb autógyár vagy más feldolgozóipari cég.
„Az látszik, hogy
vidéken a nagyobb beruházásokkal érintett területeken élénkült meg az ingatlanpiaci kereslet,
így nőttek az árak, míg a budapesti piac a magasabb árszint, illetve a Covidot követő 2-3 év kiköltözési hullám miatt kisebb növekedést tudott regisztrálni” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlan vezető elemzője.
Összességében a statisztikákból az látszik, hogy
nem igazán van erős és azonnali korreláció a belső vándorlás iránya és mértéke, illetve a lakásárak alakulása között,
mivel ezek szerint egy sor más tényező is befolyásolja.
A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, a vándorlás viszont sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le.
Önmagában a lakásárak százalékos növekedése az eltérő bázis miatt sem biztos, hogy tükrözi a belső vándorlási folyamatokat, ezért sem mellékes, hogy milyen kiinduló árakról beszélhetünk.
A belső vándorlásból leginkább profitáló vármegyék
- Pest, ahol 74 százalékos volt az áremelkedés öt év alatt,
- Győr-Moson-Sopronban 68 százalékos, az országos átlaggal megegyező drágulást tapasztalhattak, míg
- Fejérben 63 százalékos volt a növekmény.
A két legnagyobb vándorlási veszteséget elkönyvelő Szabolcs és Borsod pedig egyaránt 69 százalékos, közepes drágulást produkált.
