BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Elvándorlás Magyarországon: honnan hova tartanak a költözködők?

Lassan elnéptelenednek Magyarország egyes részei, 2024-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből egyenként 16-20 ezer ember költözött el az ország más részeibe – derül ki a KSH előzetes belföldi vándorlási adataiból. Ennek apropóján az OTP Ingatlanpont nemrég azt vizsgálta, milyen vándorlási tendenciákat lehetett látni és azok milyen hatással lehettek a lakásárakra.

Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népességszáma több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként, a harmadik legnagyobb népességveszteség pedig Hajdú-Bihar vármegyét érintette, körülbelül 1250 fővel – derült ki a KSH népmozgalmi adataiból.

Elvándorlás Magyarországon
Elvándorlás Magyarországon: nem a lakásárak mentén mozog a piac, a legolcsóbb helyekre nem akar senki költözni, nem véletlenül /Fotó: Karnok Csaba

Mit mutat a hazai mobilitási térkép?  

 A legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova. A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér 1150 fővel – idézte az ingatlanközvetítő hálózat a beszédes adatokat.

Az elmúlt öt évben, azaz 2020 és 2024 között összességében

 Budapest népessége csökkent a legnagyobb mértékben, körülbelül 26 ezer fővel.

A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, és csupán tízezerrel kevesebben költöztek oda, aminek az oka jórészt az előző évben,  2020-ban kitört koronavírus-járvány volt. A pandémia miatt sokkal elfogadottabb lett ugyanis a home office intézménye, ami arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre, elsősorban és leginkább az agglomerációba költöztek. 

A Covid alatt megváltozott folyamatok  a 2021-es Pest vármegyében látott rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkoztak. 

Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás,

a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent. 

Ezzel szemben Pest vármegye közel 52 ezres pozitív szaldója kimagasló, mögötte jön Győr-Moson-Sopron, aminek lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.

A belső vándorlás és az ingatlanpiac helyzete  

A belső vándorlás csak egy része a népesedési folyamatoknak, a népességszám alakulása függ a természetes szaporulattól, azaz 

  • az élve születések és 
  • az elhalálozások mérlegétől is. 

Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a belső vándorlás mellett alakultak a lakásárak, hiszen hogyan elméletileg egymásra ható folyamatokról van szó. 

Ehhez az OTP Ingatlanpont elemzői a NAV megyei szintű átlagos négyzetméterárait vették figyelembe, melyeknél 2024-re vonatkozó még csak előzetes forgalmi adatokról beszélhetünk. 

A legnagyobb autóipari beruházások Magyarországon    

Mint kiderült:

öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105 százalékkal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak,

ami részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be, ezek ugyanis folyamatosan keresletet generálnak a vármegye ingatlanai iránt. 

Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett egy lakások átlagos négyzetméterára szintén a jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség  1,3 százalékos.

A BYD és a BMW beruházások hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek a munkalehetőségek révén.

Ez volt megfigyelhető az elmúlt öt évben például Bács-Kiskun vármegyében, ahova a

 Mercedes-gyár nyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el,

miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.

View,Of,Debrecen,City,,Hungary
Debrecen több nagy beruházás helyszíne, a lakáspiacon megélénkült kereslet kiemelkedő áremelkedést eredményezett / Fotó: Laszlo66 / Shutterstock

Öt év alatt a második legnagyobb, 88 százalékos lakásár-emelkedés Baranya vármegyében ment végbe. Ott egyelőre nincs hasonló nagy beruházási folyamatban, de időről időre felröppennek pletykák arról, hogy a Dél-Dunántúlra is érkezhet egy nagyobb autógyár vagy más feldolgozóipari cég.

„Az látszik, hogy 

vidéken a nagyobb beruházásokkal érintett területeken élénkült meg az ingatlanpiaci kereslet,

így nőttek az árak, míg a budapesti piac a magasabb árszint, illetve a Covidot követő 2-3 év kiköltözési hullám miatt kisebb növekedést tudott regisztrálni” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlan vezető elemzője.

Összességében a statisztikákból az látszik, hogy 

nem igazán van erős és azonnali korreláció a belső vándorlás iránya és mértéke, illetve a lakásárak alakulása között, 

mivel ezek szerint egy sor más tényező is befolyásolja. 

A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, a vándorlás viszont sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le. 

Önmagában a lakásárak százalékos növekedése az eltérő bázis miatt sem biztos, hogy tükrözi a belső vándorlási folyamatokat, ezért sem mellékes, hogy milyen kiinduló árakról beszélhetünk.

A belső vándorlásból leginkább profitáló vármegyék

  • Pest, ahol 74 százalékos volt az áremelkedés öt év alatt, 
  • Győr-Moson-Sopronban 68 százalékos, az országos átlaggal megegyező drágulást tapasztalhattak, míg 
  • Fejérben 63 százalékos volt a növekmény. 

A két legnagyobb vándorlási veszteséget elkönyvelő Szabolcs és Borsod pedig egyaránt 69 százalékos, közepes drágulást produkált.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.