Tavaly Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék népességszáma több mint 2500 emberrel csökkent az oda- és elköltözések különbözeteként, a harmadik legnagyobb népességveszteség pedig Hajdú-Bihar vármegyét érintette, körülbelül 1250 fővel – derült ki a KSH népmozgalmi adataiból.
A legnagyobb pozitív belső vándorlási egyenlege magasan Pest vármegyének volt, ahová 5800-zal többen költöztek, mint ahányan onnan elmentek az országon belül máshova. A második Győr-Moson-Sopron vármegye volt 1500 fős pozitív szaldóval, míg a harmadik Fejér 1150 fővel – idézte az ingatlanközvetítő hálózat a beszédes adatokat.
Az elmúlt öt évben, azaz 2020 és 2024 között összességében
Budapest népessége csökkent a legnagyobb mértékben, körülbelül 26 ezer fővel.
A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, és csupán tízezerrel kevesebben költöztek oda, aminek az oka jórészt az előző évben, 2020-ban kitört koronavírus-járvány volt. A pandémia miatt sokkal elfogadottabb lett ugyanis a home office intézménye, ami arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre, elsősorban és leginkább az agglomerációba költöztek.
A Covid alatt megváltozott folyamatok a 2021-es Pest vármegyében látott rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkoztak.
Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás,
a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent.
Ezzel szemben Pest vármegye közel 52 ezres pozitív szaldója kimagasló, mögötte jön Győr-Moson-Sopron, aminek lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.
A belső vándorlás csak egy része a népesedési folyamatoknak, a népességszám alakulása függ a természetes szaporulattól, azaz
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a belső vándorlás mellett alakultak a lakásárak, hiszen hogyan elméletileg egymásra ható folyamatokról van szó.
Ehhez az OTP Ingatlanpont elemzői a NAV megyei szintű átlagos négyzetméterárait vették figyelembe, melyeknél 2024-re vonatkozó még csak előzetes forgalmi adatokról beszélhetünk.
Mint kiderült:
öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105 százalékkal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak,
ami részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be, ezek ugyanis folyamatosan keresletet generálnak a vármegye ingatlanai iránt.
Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett egy lakások átlagos négyzetméterára szintén a jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség 1,3 százalékos.
A BYD és a BMW beruházások hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek a munkalehetőségek révén.
Ez volt megfigyelhető az elmúlt öt évben például Bács-Kiskun vármegyében, ahova a
Mercedes-gyár nyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el,
miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.
Öt év alatt a második legnagyobb, 88 százalékos lakásár-emelkedés Baranya vármegyében ment végbe. Ott egyelőre nincs hasonló nagy beruházási folyamatban, de időről időre felröppennek pletykák arról, hogy a Dél-Dunántúlra is érkezhet egy nagyobb autógyár vagy más feldolgozóipari cég.
„Az látszik, hogy
vidéken a nagyobb beruházásokkal érintett területeken élénkült meg az ingatlanpiaci kereslet,
így nőttek az árak, míg a budapesti piac a magasabb árszint, illetve a Covidot követő 2-3 év kiköltözési hullám miatt kisebb növekedést tudott regisztrálni” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlan vezető elemzője.
Összességében a statisztikákból az látszik, hogy
nem igazán van erős és azonnali korreláció a belső vándorlás iránya és mértéke, illetve a lakásárak alakulása között,
mivel ezek szerint egy sor más tényező is befolyásolja.
A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, a vándorlás viszont sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le.
Önmagában a lakásárak százalékos növekedése az eltérő bázis miatt sem biztos, hogy tükrözi a belső vándorlási folyamatokat, ezért sem mellékes, hogy milyen kiinduló árakról beszélhetünk.
A belső vándorlásból leginkább profitáló vármegyék
A két legnagyobb vándorlási veszteséget elkönyvelő Szabolcs és Borsod pedig egyaránt 69 százalékos, közepes drágulást produkált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.