A jelenlegi kilátások alapján ebben az évben a tavalyihoz hasonló, mindössze 0,5 százalékos gazdasági növekedés várható, jövőre azonban 2,5-3 százalék körüli bővülésre lehet számítani – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a pénzintézet legfrissebb prognózisát. Az eseményen az is szóba került, mekkorát nőhetnek a bérek 2026-ban.
A növekedési, egyben az inflációs prognózist jelentős bizonytalanság övezi, a geopolitikai helyzet ugyanis nagyon hektikus – emelte ki a szakértő. A Trump-hatás szintén nehezíti a pontos előrejelzést, emellett a kereskedelmi háború, az Oroszország és Ukrajna között fennálló fegyveres konfliktus, továbbá az Irán elleni izraeli támadás: csak néhány olyan tényező, amelyek alapvetően befolyásolják a világ- és a magyar gazdaság teljesítményét is – tette hozzá. Elmondta, hogy a magyar államadósság nem fog változni, marad a GDP-hez mért 60-70 százalék körüli értéken.
A K&H 2025-re 4,3 százalékos éves átlagos inflációval számol. Itt azonban nagy kérdés, hogy meddig maradnak érvényben a hatósági árszabályozások, lesznek-e újabbak. Az élelmiszereknél vannak
például a kakaóbab, jelentős növekedést mutatnak. Emellett a magyar költségvetésből érkező támogatások, akár adókedvezmények vagy pénzbeli hozzájárulások a belső keresleten keresztül, inflatorikus hatást fejthetnek ki. Emiatt a fogyasztói árindex a 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos jegybanki toleranciasáv tetejénél ragad be – közölte a K&H vezető elemzője. Szerinte jövőre az éves átlagos infláció 4 százalék körül lehet, de a kilátások szintén bizonytalanok.
A magas inflációs várakozások jelentős hatást gyakorolhatnak a fizetések alakulására is. Az elemző az idei bérdinamikában némi lassulást lát, ez pedig annak a következménye, hogy a magyar gazdaság több mint két éve stagnál vagy visszaesik, ráadásul a munkanélküliségi ráta is növekedett.
Az elmúlt években a beruházások is visszaestek, így a vállalatoknál nem volt érdemi termelékenység növekedés, ez pedig szintén hozzájárul a bérdinamika lassulásához. Ugyanakkor a jövő évtől a várható gazdaság élénkülés eredményeként a munkaerőpiac is feszesebbé válhat, ez pedig a béremelkedés irányába hat – fűzte hozzá Németh Dávid. A K&H prognózisában erre az évre 7,5-8 százalékos átlagos béremelkedés valószínűsíthető, ezt
2026-ban 9 százalék körüli emelkedés követheti.
A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói várhatóan óvatosak maradnak a következő hónapokban a már említett az inflációs és geopolitikai kockázatok miatt. Az elemző szerint az idén egy kamatvágás lehetséges, nagyon kedvező környezet kialakulása esetén esetleg két lazítás sem elképzelhetetlen. A magyar jegybank állásfoglalásaiból arra lehet következtetni, hogy stabil forintárfolyamot látnának szívesen, mivel ez hozzájárul az infláció megfékezéséhez. Németh Dávid a forint árfolyamáról elmondta, hogy
az elmúlt hetekben, hónapokban a magyar deviza némi erősödést tudott felmutatni,
mivel a növekvő kamatkülönbözet nemzetközi vásárlókat vonzott a piacra. Kiemelte: ha nyugodt piaci környezetben lennénk, ez a kamatdifferencia további forinterősödést hozhatna. Ugyanakkor rámutat a nemzetközi környezet változékonyságára és a forint érzékenységére az, hogy egy-egy geopolitikai esemény, mint például az Irán elleni izraeli támadás, hirtelen forintgyengülést generált. Emiatt megnőhet a volatilitás a piacon, és széles sávban mozoghat az euró árfolyama – hangsúlyozta az elemző, hozzátéve:
ennek az alja 395 forint, a teteje pedig 415 forint környékén alakulhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.