A HUN-REN elnöke megtörte a csendet: ez lesz a kutatóközpontok sorsa, ha az ELTE átveszi őket

Az elmúlt napokban számos hír bejárta a magyar sajtót a HUN-REN kutatóhálózat tervezett átalakításával kapcsolatban. Az ELTE a HUN-REN 4 bölcsész- és humántudományi kutatóközpontjának átvételére tett javaslatot. A HUN-REN elnöke, Gulyás Balázs a hálózat honlapjának adott interjúban osztotta meg gondolatait a javaslatról és a kialakult helyzetről.

Gulyás kifejtette, hogy 2024 januárjában indult a HUN-REN nemzetközi átvilágítása, amelynek során több mint 100 hazai és nemzetközi szakértő világította át a hálózat működését, teljesítményét. Ez alapján fogalmazták meg a kormány számára tavaly ősszel, hogy milyen szerkezetben képzeli el a kutatóhálózat jövőbeli működését. Ennek eredményeképpen az Országgyűlés elfogadta az új HUN-REN törvényt, ami biztosítja a kért versenyképes és rugalmas működési kereteket. Ezen kívül a kormány elkötelezte magát arra, hogy 3 éves időtávon megduplázza a HUN-REN költségvetési támogatását, ami így el fogja érni a 100 milliárd forintot évente.

Meglepő és logikus ajánlatot tett az ELTE

A HUN-REN elnöke elmondta, hogy Darázs Lénárddal, az ELTE kinevezett rektorával már februári megválasztása óta aktív egyeztetéseket folytattak, mivel már rektori pályázatában megfogalmazta, hogy stratégiai szintre kívánja emelni az ELTE és a kutatóhálózat együttműködését. Gulyás szerint Darázs meglepő és logikus ajánlatot tett. Többek között garanciát vállalt arra, hogy egyben tartja a 4 központot és annak 20 kutatóintézetét.

Gulyás kifejtette, hogy ezek a kutatóközpontok ahogy jelenleg is, úgy az ELTE részeként működve is

• intakt egységet képeznének majd,
• jogi helyzetük, autonóm működésük, gyakorlatilag megegyezik majd azzal, amit a HUN-REN-ben terveztek az elmúlt időszakban.
• A kutatóközpontok finanszírozásukat és önállóságukat megtartva direktben a rektor irányítása alá kerülnének,
• jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként.
• Így a jövőben ugyanúgy tudnak majd pályázni, munkáltatói jogokat gyakorolni és gazdálkodni.

Hozzátette, hogy az ELTE garanciát kért és kapott a kormánytól és a HUN-REN-től is arra, hogy a kutatóközpontok működéséhez szükséges pénzügyi és infrastrukturális erőforrások 2025-ben, illetve hosszú távon is biztosítottak legyenek.

Gulyás Balázs szerint az rajtuk kívül álló okokból elhúzódó szervezeti megújulás és a finanszírozás, azaz a bérek emelése nem várhat tovább. Emiatt az Irányító Testület határozatban kérte fel Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert, hogy soron kívül biztosítsa a kutatóhálózat számára az idei évi 18 milliárd forintos finanszírozásemelést, és indítsa meg az új HUN-REN megalapítását, akár az MTA ingatlanok már megkezdett, de elhúzódó adás-vétele nélkül is.

Így alakul a kutatóközpontok sorsa

Az ingatlanértékesítés kapcsán Gulyás kiemelte, hogy az MTA Közgyűlése támogatja, hogy az ingatlanokat a Magyar Tudományos Akadémia eladja a magyar államnak 74,5 milliárd forint vételárért azzal a céllal, hogy ezen ingatlanok maradéktalanul az azokat jelenleg is használó kutatóhálózat tulajdonába kerüljenek, és ott is maradjanak a hazai tudományos kutatást szolgálva. Vagyis az ingatlanoknak egyben kell a HUN-REN-hez megérkezniük az állam részéről történő megvásárlást követően, és kutatási célt kell szolgáljanak. Mindkét feltétel továbbra is biztosítható, és ez is a cél.

„Az ELTE javaslata arra vonatkozik, hogy a HUN-REN – amennyiben az ingatlanok tulajdonosává válik – biztosítsa hosszú távon és ingyenesen továbbra is ezen kutatóközpontok számára az ingatlanok használatát. Ezt meg is fogjuk tenni” – jelentette ki a HUN-REN elnöke.