Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan abban, ami a magyar munkásokkal történik

Nehéz kiigazodni a magyarországi munkaerőpiacon, amely az utóbbi hónapokban egymásnak ellentmondó számokat produkált. Miközben az egyik legnagyobb foglalkoztatónak számító feldolgozóiparban továbbra is súlyos probléma a megrendelések hiánya és az alacsony termelési színvonal, a bérstatisztika nem arról tanúskodik, hogy különösebb gond lenne a foglalkoztatottsággal és a magyar munkások helyzetével.

Magyar munkások: több okból is meglepő az áprilisi béradat

Ahogy beszámoltunk róla, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten közölte az áprilisi kereseti adatokat, amelyek szerint a bruttó átlagkereset 9,8 százalékkal 708 300 forintra, míg a nettó átlagkereset 9,6 százalékkal 486 500 forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami két okból is meglepő.

1. Egyrészt márciusban még 8,5 százalékos volt a bérdinamika, tehát innen gyorsult 10 százalék közelébe, ami arra utal, hogy továbbra is erőteljesen jelen van a munkaerőhiány. Annak ellenére, hogy bizonyos ágazatok hosszú ideje küzdenek az erőtlen megrendelésállománnyal, miközben a gazdaság sem épp a legjobb formáját mutatja. Legalábbis az első negyedéves GDP-adat alapján inkább egy stagnáló gazdaság képe rajzolódik ki.
2. Másrészről olyat is ritkán látni, hogy a nemzetgazdaságban a bérnövekedés meghaladja a minimálbér-emelés ütemét. Az ugyanis teljesen megszokott, hogy a két bérelem, a kötelező munkabér és a garantált bérminimum maga előtt tolja teljes bérskálát, az már kevésbé, a minimálbér fölött nőjenek az átlagkeresetek. Márpedig áprilisban ez történt, januárban ugyanis 9 százalékkal emelkedett a minimálbér, ehhez képest most majdnem 1 százalékponttal volt magasabb bérnövekedés. Ráadásul az elmúlt években inkább az volt a jellemző, hogy valahol a minimálbér és a garantált bérminimum között húzódott a keresetek emelkedése. Ez értelemszerűen idén 8–8,5 százalékos növekedést takarna, tehát ebből a sávból tört ki áprilisban a bérdinamika. 

Mégsem lehet olyan nagy probléma a munkaerőpiacon

Arra se lehet fogni, hogy a közszféra emelései húznák a keresetek növekedését, a költségvetési szerveknél 8,4 százalékkal nőttek a fizetések, ezzel szemben a nonprofit szférában 12,5 százalékos, a vállalkozásoknál pedig 9,9 százalékos volt a bérnövekedés. Sőt, ha tovább szűkítjük a kört, akkor a vállalkozások körében a rendszeres bruttó átlagkeresetek még ennél is jobban, 10,7 százalékkal emelkedtek. Mindez Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint azt mutatja, hogy

Az elemző a kommentárjában arra is felhívta a figyelmet, hogy szemben a munkaerőpiaci felmérés adataival, a teljes munkaidős alkalmazottak számában sem látszik akkora ingadozás:

• míg a cégeknél havi alapon mintegy 5 ezer fős növekedés és éves alapon mintegy 8 ezer fős csökkenés történt, 
• addig a teljes nemzetgazdaságban havi alapon 9 ezer fős bővülés, éves alapon pedig ezerfős növekedés történt, ez tehát szintén nem igazolja vissza azt, hogy a munkaerőpiaci folyamatok kedvezőtlenek lennének. 

A munkaerőpiaci statisztika ingadozása szerinte inkább a statisztikai módszertani sajátosságából (mintavétel) fakadhat.

Lehet, hogy kevés a megrendelés, de muszáj megtartani a munkaerőt

„Mi is érdeklődéssel figyeltük, nem látunk ugyanis nagy különbséget a munkáltatói magatartásokban” – ezt mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője az áprilisi béradatokról. Hozzátette, egyetlenegy dologra tud csak gondolni, nevezetesen, hogy a nehéz helyzet ellenére igyekeznek megtartani a szakembereket a cégek, mivel még mindig van verseny a megfelelő felkészültségű szakemberek iránt a piacon. 

– magyarázta a Liga vezetője. Egyenlőtlen, hogy éppen hol van jelen a munkaerőhiány – ismertette. Ilyen a nagy terhelésű fizikai munka a mezőgazdaság egyes területein, például az állattenyésztésben, vagy azok a munkakörök, amelyek speciális tudást, illetve hosszabb idejű gyakorlatot követelnek meg. De a turizmus is kifejezetten jól teljesít, olyannyira, hogy rekordokat döntöget az ágazat.

A másik véglet a feldolgozóipar, ahol biztosan nem a munkaerőhiány most a legnagyobb probléma. Mészáros Melinda szerint nagyságrendileg van egy 5-7 százalékos kapun belüli munkanélküliség, ami szintén abból fakad, hogy nagyon sok helyen az alacsony megrendelésállomány ellenére sem akarják elküldeni a jó szakembereket, mivel utána már nem tudják felvenni őket a piacról, vagy nem annyiért. Másrészt nagyon sok vállalatnál inkább a termelés csökkentésében gondolkodnak, így például a munkaidő-beosztásokat, munkarendeket változtatják meg, vagy három műszakról kettőre, utána meg már csak egyre térnek át.

Csökkent a foglalkoztatottság, de ebben a demográfia is vastagon benne van

És még egy utolsó szempontról sem szabad megfeledkezni, ez pedig foglalkoztatottság. A KSH szerint áprilisban Magyarországon 4 millió 666 ezer fő dolgozott, ami 34 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, sőt, 2024 januárja óta a legalacsonyabb érték. A munkanélküliségi ráta viszont stagnált, akárcsak egy évvel korábban, ezúttal is 4,4 százalékos volt. 

Valójában alapos a gyanú, hogy demográfiai okok állnak az egymásnak ellentmondó adatok hátterében, ugyanis jelentősen csökkent a munkaképes korú lakosság. A február és április közötti három hónapban a 15 és 74 év közöttiek gazdasági aktivitása éves szinten 58,5 ezer fővel csökkent, tehát nem feltétlen a munkaerőpiaci válsága okozta a foglalkoztatottság visszaesését.

Hogy valóban a munkaerőpiac stagnálását a munkaképes korú lakosság csökkenése okozza, azt a foglalkoztatási ráta alakulása is megerősíti. Míg tavaly február és április között, amikor kifejezetten erős munkaerőpiaci adatokat közölt a KSH, a 15 és 64 év közöttiek körében az foglalkoztatási arány 74,9 százalékos volt, ezúttal már 75 százalékos, azaz még emelkedett is.