Végső döntést hoz a parlament: Magyarország órákon belül írásba adhatja, hogy visszavonhatatlanul szembefordul az EU-val – ez az oka

A Magyar Országgyűlés plenáris ülésén kivételes eljárásban tárgyalják az orosz energiáról való leválást hétfőn – derült ki az Országgyűlés honlapjáról. Az orosz gáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről és az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről is szóló határozatot azután tárgyalják, hogy Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt telefonon egyeztetett Donald Trumppal, aki az orosz energiáról való leválást sürgette.

A határozatot azonban még ezelőtt beterjesztette Kövér László, az Országgyűlés elnöke elé a parlamenti Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Tessely Zoltán. Az előterjesztés szerint az Országgyűlés kedden délután fogadhatja el a határozatot.

Miről van szó?

„Az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról” szóló indítvány lényege röviden, hogy 

A hosszabb magyarázatért az általános indoklást kell megvizsgálni. Abban az áll, hogy az Európai Ügyek Bizottsága 2025. szeptember 17-i és szeptember 22-i ülésén lefolytatta a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatát az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről, az esetleges energiafüggőségek hatékonyabb nyomon követéséről és az (EU) 2017/1938 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről [COM (2025) 828; 2025/0180 (COD)] (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az Európai Ügyek Bizottsága megállapította, hogy a szubszidiaritás elvének vizsgálata jogilag lehetséges, mivel az indokolt vélemény megküldésére rendelkezésre álló nyolchetes határidő még nem járt le. Az Európai Ügyek Bizottsága benyújtotta jelentését, s álláspontja szerint a rendelettervezet 

A rendelettervezet az orosz földgáz behozatalának megszüntetéséről, valamint az Oroszországi Föderációból olajat importáló tagállamokra vonatkozóan diverzifikációs terv készítéséről rendelkezik. A bizottság az intézkedés jogalapjaként az EUMSz 207. cikkére (közös kereskedelempolitika) hivatkozik, miközben a tilalom elsődlegesen közös kül- és biztonságpolitikai célokat szolgál, amelyhez az EUMSz 215. cikke alapján egyhangúság szükséges. 

„A kereskedelempolitikai jogalap alkalmazása a tanács döntéséhez szükséges egyhangúság megkerülését eredményezné, így kiüresítené a kül- és biztonságpolitikai terület döntéshozatali alapelvét” – áll az indoklásban.  

1. A rendelettervezet beavatkozik a tagállamok kizárólagos hatáskörébe: az EUMSz 194. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg energiamixüket, a tervezet viszont közvetve meghatározná az energiaellátás szerkezetét, mivel kizárna egy fontos beszállító országot. 
2. Sérül továbbá az arányosság elve. 
3. A bizottság indokolása formális, nem mutatja be, hogy a célok eléréséhez miért szükséges a javasolt mértékű beavatkozás. Az Európai Unió felé teljesítendő kötelező adatszolgáltatás a gázkereskedelmi szerződések lényegi tartalmáról.

Az indoklásban megjegyzik, hogy „a rendelettervezet nem biztosít valódi hozzáadott értéket uniós szinten. Nem készült hatástanulmány, amely feltárná a tagállamokra gyakorolt eltérő következményeket, és figyelmen kívül maradt a hosszú távú szerződések kapcsán a jogbiztonság elve is. A szabályozás különösen hátrányosan érintené a közép-európai, tengerparttal nem rendelkező tagállamokat – így Magyarországot –, mivel indokolatlanul magasabb energiaárakat és súlyos költségnövekedést okozna. Összességében a bizottság javaslata nem tartja tiszteletben a tagállamok hatásköreit, aránytalan terheket róna rájuk, és valós uniós hozzáadott érték nélkül központosítaná az energiapolitikai döntéseket. Emellett a választott jogalap gyakorlatilag megkerülné a kül- és biztonságpolitikai döntéshozatalban előírt egyhangúságot, ami az uniós működés egyik alapvető garanciáját üresítené ki.”

Az orosz földgáz és kőolaj alapvető a magyar gazdaság működéséhez, Trump és az EU mégis megfosztaná az orosz energiától

Donald Trump az elmúlt hetekben egyre inkább sürgeti az Európai Uniót, hogy minél hamarabb teljesen váljon le az orosz energiáról, benne az orosz gázról is. Habár az EU az utóbbi években tett ez irányba intézkedéseket, a folyamat lassan halad, ráadásul két tagállamnak, Szlovákiának és Magyarországnak, időhatár nélküli engedményt adott arra, hogy vezetékes földgázt és olajat importáljon Oroszországból mindaddig, amíg a két országnak nem sikerül más forrást találnia az energiaellátására.

Vélhetően Donald Trump nyomására is az EU megelégelte ezt a helyzetet, és most már döntéshelyzetbe kényszerítené Magyarországot és Szlovákiát. Ha nem válnak le az orosz olajról, akkor olyan kereskedelmi intézkedéseket vezetne be, amelyek ellehetetlenítenék, hogy a két tagállam orosz olajat importáljon a Barátság kőolajvezetéken keresztül. Ez hatalmas csapás lenne a magyar gazdaságra, amely jelentősen függ az ezen a vezetéken keresztül érkező olajtól.

Lengyelország szerint a térség stabilitását leginkább az orosz olaj és gáz vásárlásának felszámolása garantálhatná. Varsó ezért Magyarországot és Szlovákiát is a források lecserélésére ösztönzi.

Néhány napja felröppent a hír, hogy Bulgária 2026-ban felmondja az orosz földgáz tranzitjáról szóló szerződést. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter azonban nem sokkal később arról számolt be, hogy  Zecso Sztankov energiaügyi miniszter biztosította arról, hogy „Bulgária továbbra is megbízható tranzitpartnere lesz Magyarországnak, Bulgária nem hozza nehéz helyzetbe Magyarországot”.

Szijjártó Péter szerint Magyarország a földrajzi adottságai miatt nem tud elszakadni az orosz energiától. A politikus képmutatással vádolta a nyugat-európai országokat, mivel ázsiai közvetítőkön keresztül továbbra is vásárolnak orosz olajat.

Magyarország kőolajszükségletének 87,5 százalékát orosz import fedezi, valamint évente mintegy 4,5 milliárd köbméter földgázt vásárol Moszkvától: 2024-ben 4,8 millió tonna orosz kőolajat importált, míg 2025 első felében további 2,78 millió tonnát. Szlovákia szintén jelentős mértékben támaszkodik az orosz olajra és gázra.

Az orosz olaj- és gáz kitiltása hátrányosan érintené a magyar gazdaságot, elsősorban az árak emelkedése és az ellátásbizonytalanság miatt. A gyárak versenyképessége romlana, a beruházások elhalasztása pedig hosszabb távon a foglalkoztatást is visszavetné.

Orbán Viktor elmagyarázta Donald Trumpnak a valóságot

A kormányfő éppen lecsót főzött otthon, amikor az Egyesült Államok elnöke hívta telefonon múlt hét szerdán.

A beszélgetésnek Magyarország szempontjából hatalmas tétje volt, ugyanis hazánk – infrastruktúra híján – nem tud leválni az orosz gázról. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az orosz energia nélkülözhetetlen a magyar gazdaság számára, egyúttal pedig arról is tájékoztatta az amerikai elnököt, hogy mindent megtett az energiaforrások diverzifikálásáért.

A magyar kormányfőnek érdemes volt megszakítani a vacsorakészítést, mert meggyőzte az Egyesült Államok elnökét. Ezt egyértelműen ki is jelentette Donald Trump az Ovális Irodában másnap tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, míg más országok számos forrásból szerezhetnek energiát, Magyarország földrajzi helyzete és infrastrukturális korlátai miatt nehéz helyzetben van.