Olyan magyar falu került fel a turizmus zöld világlistájára, amelyet már a Michelin és a NATO is észrevett

Idén két magyar település, Hosszúhetény és Miskolc fenntarthatósági projektje is bekerült a világ top 100 fenntartható turisztikai desztinációjának versenyén a bolygó legjobbjai közé. Az eredményeket a hétfő esti díjkiosztó gálán mutatták be a franciaországi Montpellier-ben.

„Az eseményen több mint 400 fenntartható turisztikai szakember vett részt 44 országból, így Hosszúhetény és térsége sikere valóban nemzetközi közegben vált láthatóvá.
A Green Destinations független szakmai zsűrije a „Virágzó Tiltakozás – A bánáti bazsarózsa, amely megváltoztatta egy régió jövőjét” című jó gyakorlatot választotta be a világ élvonalába – írta Facebook-bejegyzésében Csörnyei László, Hosszúhetény polgármestere.

A településvezető kiemelte, hogy a projektet Benkő Bianka fenntartható turisztikai szakember készítette Poór Gabriella és Herbert Tamás képviselő támogatásával.

„Ez az elismerés nemcsak a természet védelmét igazolja, hanem azt is, hogy Hosszúhetény és térsége képes példát mutatni abban, hogyan lehet a helyi értékeket, hagyományokat és a fenntarthatóságot összehangolni. A 2004-es »Zengő csatája« óta a bánáti bazsarózsa és a Zengő szimbólummá váltak, erősítve a térség turisztikai és kulturális identitását” – írta Csörnyei, aki szerint Hosszúhetény és térsége példája bizonyítja, hogy a természet és a közösség értékeinek megőrzése nemcsak helyi ügy, hanem nemzetközileg is elismert jó gyakorlat lehet.

A másik magyar díjazott Miskolc „Ehető Erdő” programja lett. A program Miskolc új turisztikai arculatának egyik alappillére. A város az utóbbi években tudatosan fordult a természet és a helyi értékek felé: a „Miskolc, a Bükk városa” koncepció célja, hogy a régió vadon gyűjthető alapanyagaiból (gombák, bogyók, gyógynövények, vadhús) születő gasztronómiai élményeket – erdei séták, kóstolók, tematikus vacsorák, fenntartható vendéglátóhelyek – helyi közösségi összefogással szervezzék meg.

A HelloMiskolc közleménye szerint a programot létrehozó Bükki Kör séfekből, borászokból, szállásadókból, erdészekből és kreatív szakemberekből álló hálózat, közösen dolgoznak a fenntartható kínálat kialakításán. A zászlóshajó események – mint a Taste of Bükk vacsorasorozat, az Erdei GasztroExpressz kisvonatos túra kóstolóval az erdei fogásoknak elsőként otthont adó Végállomás bisztróban, vagy az Avasi Borangolás – minden évszakban új élményekkel várják a látogatókat. A lillafüredi Hotel Palota – amely a régió első Good Travel Seal minősítésű szállodája – az egyik kiemelt helyszíne a kezdeményezésnek.

A gasztronómiai innovációval szimbiózisban Miskolc számos étterme rendszeresen szerepel az étteremkalauzok toplistáin, legyen az akár a Michelin Guide, a Dining Guide, a Street Kitchen vagy a Gault & Millau étteremkalauz.

Hosszúhetény: valamit nagyon tudnak itt a nők – újabb világraszóló siker kapujában a Michelin-rekorder kis magyar falu

Három éve a zöld Michelin-csillagos Almalomb és az ugyancsak Michelin-ajánlásos Hosszú Tányér révén robbant be a köztudatba az apró zengőaljai falu, Hosszúhetény. Méltán, hiszen itt a legnagyobb az egy lakosra jutó Michelin-ajánlások száma hetedhét határban.

Azóta újabb nemzetközi siker kapujába került Hosszúhetény, ahol alig egy évvel a nevezetes Michelin-kalauz megjelenése után megnyitott a StagLand Cabins első két háza, amely tavaly december óta folyamatosan fogadja a vendégeket. Az már csak a hab a tortán, hogy a fenntartható szálláshelyek egyik megálmodója és megvalósítója a két elismert hosszúhetényi étteremhez hasonlóan egy nő, Benkő Bianka, a StagLand Cabins Kft ügyvezetője.

A hosszúhetényi családi vállalkozás innovatív módon közelít a turizmushoz: a jakuzzis dézsával, saját szaunával felszerelt wellnesskabinok prémiumkategóriás zöldszállásként épültek fel a falu határában.

A NATO térképére is felkerült Hosszúhetény

A Baranya vármegyei falu bő két évtizeddel ezelőtt a NATO-nak is megmutatta magát. A Zengő hegyi csata a környezetvédők és a környező települések lakóinak akciója volt 2004. február 13-án, amikor megakadályozták, hogy fakivágó munkások az érvényes engedélyek birtokában és biztonsági őrök kíséretében megkezdjék a Zengőre tervezett NATO rádiólokátor-állomás építéséhez szükséges munkájukat. Az időzítés azért volt fontos, mert a következő napokban lejárt volna az a határidő, amikor még törvényesen lehetett volna fákat kivágni a hegytetőn.

Az esemény Wikipédia-oldala szerint a környezetvédők nem szálltak szembe a biztonsági őrökkel, hanem a testükkel védték a kivágandó fákat. Amikor közülük valakit elvonszoltak, más állt a helyébe. Az órákig tartó huzakodásnak az vetett véget, hogy a helyiek szervezte riadóláncnak köszönhetően egyre többen érkeztek a hegyre, ráadásul a helyszínen tévékamerák és rendőrök is megjelentek.

A huzakodásban egy Greenpeace-aktivista könnyebben megsérült. A vérző fejéről készült fotók, egy hosszúhetényi amatőr videófelvételei és a beszámolók az incidensről bejárták az országos médiát, és nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy tovább romlott az amúgy is népszerűtlen Zengő-projekt társadalmi megítélése. A konfliktus a környezetvédők győzelmével ért véget, végül nem került sor újabb próbálkozásra a fák kivágására.