Zelenszkij-felár épült a forint árfolyamába, a magyarok ezt nem fogják megköszönni

Látványosan elfelejtették a devizapiacon a gyermeteg „Tisza-spekulációt”, a helyét az iráni konfliktus hírei mellett a „Zelenszkij-spekuláció” foglalta el. Nem hat újdonságnak vagy meglepetésnek, hogy az energiaárakat megbolondító iráni események a feltörekvő devizákkal együtt visszavetik a forintot is. A forint árfolyama egy másik hozzánk hasonló gazdaság devizájával szemben ugyanakkor megmutatja: a gyengülés tekintélyes részét a magyar választásba avatkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek köszönhetjük, akit brüsszeli és magyar pajzshordozók segítenek ártani a magyaroknak.

Többször írtunk már róla: nagyon ráfaraghatnak a profi spekulánsokkal szemben, akik a hamis és ezenfelül félrevezetően prezentált közvélemény-kutatásokon felbuzdulva vásároltak bele a forintba.

A forintvásárlók tekintélyes része – nem tudni, mekkora hányada – pontosan tudja, hogy olyan lóra nem fogadunk, amiről nem tudjuk, nem sánta-e, és egészen más tényezők vezettek a forint világverő ralijába a múlt év eleje óta. Különös tekintettel 

• Varga Mihály Magyar Nemzeti Bankjának hiteles politikájára
• és a magyar gazdaság és politika stabilitására, 
• amely a dollár más feltörekvő devizákat is segítő nemzetközi gyengülésével párosult.

A forint-tiszások látványosan eltűntek, miután az iráni konfliktushoz kötődő energiaár-robbanás visszavetette a feltörekvő piaci devizákat az egész világon, így nagyon nehéz lett volna azt állítani, hogy Magyar Péter felülírja a világpiacot.

Ilyen rossz a Covid óta nem volt a feltörekvőknek: az iráni konfliktus odavert

Az Irán elleni amerikai és izraeli támadást követő időszak a feltörekvő piaci részvények és devizák legrosszabb hetét produkálta a Covid-világjárvány beütése óta – jelentette szombaton a Bloomberg. A hírügynökség hétfőn már azt írta, a feltörekvő devizák teljes idei nyersége eltűnt, a dollárban számolt MSCI Feltörekvő Piaci Index egy ütésre 3,4 százalékot szakadt reggel, és kiemelték

• a dél-afrikai rand, 
• a magyar forint 
• és a lengyel zloty zuhanását.

Ha minden szakad, külön nem kell magyarázni a forintot – gondolhatnánk –, a bajt a csillapodás helyett eszkalálódó iráni konfliktus okozza, amely elapasztotta a globális olaj- és gázszállítások tekintélyes hányadát, a válság szélére zavarva vissza az Európai Uniót.

Van azonban egy árfolyam, ami rámutat: a forintjuk árfolyamát féltő magyarok problémáját egy másik, az iráni hatást felnagyító hatás okozza. 

és nem értjük, miért nem zavarja ez a választásra készülő Tisza Pártot, vezetőjét Magyar Pétert, és energiapolitikusát, a Shelltől igazolt Kapitány Istvánt.

Forintárfolyam: egy kevéssé figyelt kereszt mutat rá, mit tettek a magyarokkal

Habár a forint árfolyamkilengéseire kíváncsiak elsősorban az euróval és a dollárral szembeni rátát szokták figyelni, tekintsünk rá most egy kevésbé szemmel tartott árfolyamra: a zloty/forintra.

Ennek azért van értelme, mert miközben az iráni háború az egész Európai Uniót sújtja – az euró a kilenchavi mélypontok felé közelít a dollár ellenében –, a zloty esetében velünk azonos befektetési kategóriában kezelt régiós devizáról van szó. A forinttal együtt a régió legmagasabb forgalomban kereskedett, egyúttal legnagyobb ingadozásokra képes devizájáról.

Ha minden ugyanaz lenne, akkor az iráni sokk következtében a két deviza körülbelül ugyanolyan mértékben gyengülne. 

A sokk valóban megütötte a zlotyt is, az euró ellenében kilenchavi mélypontra, miközben a forint héthavi mélypontok körül jár (miközben az utóbbihoz hasonló a cseh korona teljesítménye). Csakhogy ha a forint zlotyval szembeni árfolyamát tekintjük, azt látjuk, hogy a forint tavaly szeptember óta nem volt ilyen gyenge a lengyel devizával szemben. A zloty a gyengülés közben is vastagon túlteljesít.

Ez már csak azért is lehet zavarba ejtő, mert az iráni konfliktus a lengyelek számára hozzánk képest még egy pluszpofont is hozott, ha a hatóságok nyugtatnak is. 

A lengyelek jelentős mértékben – a fogyasztás egyötödében – katari cseppfolyósított gázra (LNG-re) álltak át az ukrajnai háború hatására, a most zajló háború miatt azonban ennek a termelése leállt, és ki tudja, mikor áll helyre. Amit helyette sikerülhet venniük, az az orosznál sokkal drágább katari gáznál is sokkal drágább lesz.

Ez a lengyel hendikep. Meg is látszik az euróval és a dollárral szembeni zlotyárfolyamokban. Lássuk, mi szól mellette, ha a forinthoz hasonlítjuk. 

A Zelenszkij-, Von der Leyen- és Tisza-felár: a magyarok ezt kapták, pedig még hol a választás?

Miképpen működik az energiaalapú kizsebelés és árfolyamgyengülés, ezt legtisztábban elmagyarázni talán a Tisza Párt fő energiapolitikusa, Kapitány István tudná, aki magát „magyar Jockey Ewingnak” nevezi. Alelnökként első kézből értesülhetett, miképp aratta le a Shell olajmulti az ukrajnai háború hasznát, kitörése után irgalmatlan profitra szert téve. 

Az ukrajnai háború okozta energiaárrobbanás csak Magyarországon és csak egy év alatt forint-ezermilliárdokkal tolta feljebb az importált energia már korábban amúgy is megemelkedett költségeit. Szorozzuk ezt fel az energiaimportőr Európai Unió méreteivel, hogy lássuk, mennyi pénz vándorolt éhes zsebekbe – ahol nem volt a magyarhoz hasonló, Brüsszel és a Tisza által megszüntetni kívánt rezsicsökkentés, ott egyenesen a háztartások számláiról.

Mivel az energiáért devizával fizetünk, és a külföldi energiának kitettek vagyunk, nem csoda, hogy ez gyengítette a régiós devizák árfolyamát, a mozgékony forinttal az élen. 

Ugyanez történik most is. 

Az olaj- és a gáz ára az egész félkontintens számára felszökött, beleértve a lengyeleket is. Abban a „szerencsében” azonban csak Magyarország és Szlovákia részesült, hogy az ő számukra még a biztonságot jelentő Barátság kőolajvezetéket is elzárta Ukrajna, brüsszeli, zágrábi és magyarországi szövetségesei asszisztálásával. 

Ez helyezi a felárat a forint árfolyamába, és ez okozza, hogy jobban gyengül, mint a zloty: a spekulánsok a gyenge Tisza-fonal helyett erősebb zsinegre tettek szert a Magyarországnak, Szlovákiának és a régiónak egyszerre ártó energiakalózkodás révén. 

Az áram- és gázszámlán keresztül nem tudják a rezsicsökkentés miatt, de az Európai Unió minden országának energiaszámlája fel fog szökni, mivel vezetői úgy gondolták, a biztos orosz energiaszállításokról át kell állniuk a most befuccsolt bizonytalan közel-keletiekre. Magyarország közben védeni kényszerül energiaintézményeit a martalócokkal szemben.