Európa egyre nagyobb bajban: menet közben váltanak hirtelen irányt a kontinens felé tartó LNG-tankerek – már tudni, hová mennek, ennek csúnya vége lehet
Egyre több cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajó fordul menet közben Európa helyett Ázsia felé, miután az újabb közel-keleti válság felborította az ellátást és felfelé hajtja az árakat.
A szakértők figyelmeztetése szerint az iráni háború hosszú távon az olajársokknál sokkal durvábban érintheti az LNG világpiacát. Ennek az az oka, hogy az LNG-t nehezebb szállítani, mint a kőolajat, ráadásul a termelése is koncentráltabb a Perzsa-öböl térségében: minden ott található ország hoz felszínre olajat, LNG-t azonban csak Katar gyárt, de azt már a konfliktus legelején kénytelen volt leállítani.
A globális LNG-felhasználás 20 százaléka halad keresztül a Hormuzi-szoroson, a katari termelés leállítása pedig
beindította az árversenyt Európa és Ázsia között, aminek az amerikaiak lesznek a legfőbb nyertesei.
A Kpler adatai szerint ugyanis tavaly
- az Egyesült Államok 108,6,
- Katar 81,
- Ausztrália 77,7,
- Oroszország 31,3 millió köbméter LNG-t exportált, a többiek összesen 129,6 milliót.
Az Európai Unióban felhasznált LNG 60 százaléka amerikai, és emellett jelentős exportőre Algéria és egyelőre Oroszország is. Katar részesedése ugyan csak 6 százalék körüli uniós szinten, Lengyelország esetében azonban már 20 százalékos. Katar vis maiorra hivatkozva már figyelmeztette is a lengyel Orlent, hogy két tavaszi gázszállítmány késhet vagy akár el is maradhat.
Ennyi hajó ilyen gyorsan nem szokott irány váltani
Alex Munton, a Rapidan Energy tanácsadó cég földgázpiaci szakértője a CNBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem tudja tovább növelni a termelést, mert gyakorlatilag teljes kapacitáson működnek a telepek. Arra viszont van mód, hogy a keresletnek megfelelően átirányítsák a szállítmányokat – magyarul: annak adják el a gázt, aki a legtöbbet fizeti érte.
Pontosan ez is történik. Március 3-a óta egyre több, eredetileg Európába tartó LNG-szállító változtatott menet közben irányt Ázsia felé, múlt pénteken például az Elisa Ardea, amely Texasból tartott Hollandiába. Az új célállomás a Kpler árupiaci adatszolgáltató cég szerint a japán Csiba prefektúra.
Legalább hét-nyolc hajó változtatott útirányt, mióta eszkalálódott a közel-keleti helyzet
– mondta a Nikkei Asiának Go Katayama, a Kpler vezető elemzője. Bár az LNG-szállító hajók irányváltása nem mindig ritka, „ennyi hajó ilyen rövid időn belüli irányváltása szokatlan” – tette hozzá.
Az Európába tartó hajókat a két piac közötti árkülönbség növekedése vonzza Ázsiába. A módosítás különösen könnyű az amerikai és a nigériai cégek számára, azok ugyanis olyan szerződéseket kötnek, amelyek ezt lehetővé teszik.
Kell az LNG, egymást licitálják felül a vevők
Az árkülönbség megéri a hosszú utat Afrika megkerülésével: az S&P Global Energy által közzétett, áprilisi szállításra szóló ázsiai LNG-ár az azonnal piacon a hét elején 24,80 dollár/millió brit hőegység (Btu) volt – az európai 20-21 dollár.
Előbbi egyébként több mint a kétszerese a február 27-i, vagyis az iráni háború kitörése előtt árnak, de még messze nem a csúcs. Kavaszaki Acuko, a S&P Global Energy szakértője szerint
a szűkös kínálat tovább hajtja majd az árakat, ha folytatódik a Hormuzi-szoros de facto zárlata.
A magasabb ázsiai árat az magyarázza, hogy ők függenek jobban Katartól. A Kpler adatai szerint évente 86 millió tonna LNG-t exportálnak a szoroson keresztül, és ennek a 90 százaléka irányul Ázsiába.
Kína a legnagyobb vásárló évi mintegy 20 millió tonnával, ami az ország importjának a 30 százaléka. A világ második legnagyobb gazdaságának azonban vannak más opciói, ráadásul fel is készült a helyzetre, így a legtöbb országnál könnyebben átvészeli a fennakadásokat az olaj és a földgáz esetében is.
Alig maradt gáz az európai tárolókban
Nehezebb helyzetben van Tajvan és Dél-Korea. Előbbi 8,2 millió tonnát, az importjának 34 százalékát, utóbbi 7,4 millió tonnát, az importjának 15 százalékát szerzi be a Közel-Keletről, és egyik sem tud otthon gázt kitermelni vagy vezetéken importálni, mint Kína a Szibéria Erején keresztül.
Japán évi 4,1 millió tonna LNG-t vásárol a térségből, ami a teljes importjának csupán 6 százaléka. Ez kezelhetőnek tűnik, viszont idénre tervezték több nukleáris erőmű karbantartási munkálatait,
így nagyobb szüksége lenne az LNG-re, mint általában.
Az Európai Unió is rosszul jár, mert jövőre leállítja az orosz importot, és a transzatlanti feszültségek miatt egyre aggasztóbb a túlságosan nagy függés ezen a téren az Egyesült Államoktól.
A tárolók kapacitása ráadásul a Gas Infrastructure Europe adatai szerint mindössze 30 százalék – a legalacsonyabb 2022 óta. „Európának végül nem lesz más választása, mint gázt vásárolni, ami versenyhez vezet Ázsiával, és tovább emeli az árakat mindkét régióban” – figyelmeztetett Macuo Ko, a japán Energia-gazdaságtani és Társadalomkutató Intézet vezetője.
