Magyarország összeszerelő-üzem: itt a végső érv – bejelentették a gazdasági dimenzióváltást, a technológiai forradalom élén járhat hazánk

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a Siemens Mobility egy kutatás-fejlesztési projekt keretében több mint hatmilliárd forint értékben újgenerációs informatikai megoldásokat fejleszt a magyar fővárosban a kötöttpályás közlekedés automatizációjához kapcsolódóan, amihez a kormány nagyjából 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve negyven új, magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét.

Beszédében kifejtette, hogy a német vállalat itteni kutatóközpontjában így mára több mint négyszázan dolgoznak hetven, csúcstechnológiás megoldásokat alkalmazó projekten. Valamint leszögezte, hogy a további bővítési törekvéseket a magyar kormány is támogatni fogja, mivel hazánk a legmagasabb szintű együttműködésben érdekelt. Aláhúzta, hogy a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, körülbelül 300 ezer embernek adva munkát, évente 3-4 milliárd eurónyi fejlesztést végrehajtva.

Szijjártó Péter: Gazdasági dimenzióváltás zajlik

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy miután az utóbbi időszakban duplájára nőtt az ipari termelés és közel került a teljes foglalkoztatottság, szükségessé vált a gazdaság dimenzióváltása is, hogy hazánk a globális technológiai forradalomban ne pusztán követő legyen, hanem az élen járjon. Úgy vélekedett, hogy ehhez a technológiai színvonal és a hozzáadott érték növekedésére, az innováció, a kutatás-fejlesztés szerepének bővülésére van szükség.

– szögezte le. Óriási eredménynek nevezte, hogy az itt termelő vállalatok jelentős része más tevékenységeit is Magyarországra hozta, például a kutatás-fejlesztést, ami megalapozza a dimenzióváltás legfontosabb lépését.

Üdvözölte, hogy tavaly először ezermilliárd forint fölé ment a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke, s a szektorban foglalkoztatottak száma meghaladta a 90 ezret. Illetve tudatta, hogy a kormány az elmúlt tíz évben hetvenegy kutatás-fejlesztési beruházáshoz nyújtott támogatást, amelyek összesen 374 milliárd forintos értéket képviseltek. Végül hozzátette, hogy az ilyen fejlesztésekért éles verseny zajlik, ezért több változtatást is eszközöltek a beruházásösztönzési rendszerben, hogy Magyarország még vonzóbb környezetet jelentsen, és ezáltal a nagy technológiai forradalom nyertesei közé tartozhasson a jövőben.

A miniszter ezután érintette a közelmúlt legsúlyosabb kihívásait is, és aláhúzta, hogy a magyar gazdaság mindezek ellenére is meg tudta őrizni stabilitását, ugyanis az utóbbi tizenöt évben megerősödött. Erre példaként említette, hogy tíz év alatt a kétszeresére nőtt az ipari termelés, amelynek értéke 2014-ben 25 ezer milliárd forint volt, míg 2024-ben 53 ezer milliárd forint. „Ennek egyrészt következménye, másrészt az előfeltétele is volt, hogy az ország munkába álljon. Tíz év alatt egymillió új munkahely jött létre, ez azt jelenti, hogy ma 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt, hogy egy teljesen más adórendszerrel menjünk, mint korábban. A munkát támogató, a munkáról terheket levevő adórendszer az előfeltétele volt annak, hogy Magyarországon gyakorlatilag a teljes foglalkoztatást el tudjuk érni” – összegzett.

Összeszerelő-üzem vagyunk? 

Nehéz felidézni, mióta tart hol kisebb, hol nagyobb intenzitással az a gazdasági természetű vita a magyar közéletben, hogy mit ér a magyar ipar, mikor csak összeszerelésre alkalmas. A „Magyarország összeszerelő-üzem” elméletet a kormány és a szakértők egy része sokszor igyekezett már cáfolni, ám Szijjártó Péter bejelentésével ehhez megérkezett egy újabb érv. De ha a külügyminiszter mai bejelentésén túl a számadatokon keresztül akarjuk ezt a kérdést megvizsgálni, akkor érdemes megnézni a vonatkozó augusztusi Eurostat-adatokat. Abból az derül ki, hogy a csúcstechnológiát képviselő feldolgozóipari és tudásintenzív szolgáltatóágazatokban foglalkoztatottak aránya Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az Európai Unióban 2024-ben.

Az Eurostat a feldolgozóipari ágazatokat a technológiai intenzitás alapján sorolja be négy különböző technológiai szintre, továbbá a szolgáltató szektort is több területre bontja az alkalmazott technológiai szint, illetve az alapján, hogy a tevékenység mennyire tudásintenzív – magyarázta az Eurostat számait már a nemzetgazdasági miniszter egy facebookos bejegyzésében a nyáron. 

Nagy Márton tovább szálazta:

1. A 2024-es adatok alapján Magyarországon a munkavállalók 2,7 százaléka dolgozott a csúcstechnológiát alkalmazó feldolgozóipari ágazatokban, ami Írország után a 2. legmagasabb arány volt az egész EU-ban.
2. A csúcstechnológiát képviselő tudásintenzív szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya hazánkban 4,0 százalék volt, ami megfelel az uniós átlagnak.
3. A két, technológiai élvonalat képviselő területen együttesen tehát a magyar munkavállalók 6,7 százaléka dolgozott. 

Ez tehát az uniós tagországok között a 4. legmagasabb arány volt, csak az EU legfejlettebb országaiban, Írországban, Svédországban és Finnországban magasabb a munkavállalók hányada a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban.

Tudás alapú gazdaság

A vállalkozói innovációt növelő képzési programok életre hívásáról beszélt az MKIK elnöke szombaton, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen bejelentették a vállalkozásoknak nyújtott, fix, 3 százalékos kamatozású hitelt. Nagy Elek kifejtette, a kormány és a kamara együttműködése rendkívül fontos, hiszen a tudásalapú gazdaságban hisznek, aminek egy tudásalapú kamara tudja biztosítani az alapját. Szeptemberben indult két vállalati innovációs pályázat, összesen 182 milliárd forint értékben a Ginop Pluszban. A pályázatok közül az egyik az innovatív magyar vállalkozások termékfejlesztésének támogatását célzó fókuszterületi pályázat, a másik pedig a mikro- és kisvállalkozások üzleti folyamatainak innovációját támogató pályázat. Az előbbinek a második, az utóbbinak a harmadik szakasza indul el.