Sokkoló videóüzenetet kaptak a magyar gazdák a Tisza párttól: ne is próbáljanak meg versenyezni Ukrajnával

Az ellenzék számára politikai atombombával ér fel egy, a Tűzfalcsoport által lehozott felvétel, ahol Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke a magyar mezőgazdaságot becsmérli. Ez az alábbi videón tekinthető meg.

Tarr Zoltán szó szerint azt mondja, hogy

Ezzel lényegében vérig sérti a gazdákat, elfogadhatatlan és alaptalan kijelentéseket tesz rájuk és a szakértelmükre. „Ma Magyarországon nagyjából egy nyolcnapos felkészüléssel bárkiből lehet aranykalászos gazda, és kezdhet el termelni ezeket az igénytelenebb, búza, kukorica, stb." – hangzik el a felvételen, a 41. perctől beszél erről a cikkünk végén elhelyezett videóban. 

A képzésről is valótlanságot állít ezzel Tarr, hiszen az aranykalászos vizsga olyan tudást ad, amit egy nagyobb gazdaságnál is fel lehet használni, ráadásul több agrártámogatást végzettséghez kötnek. A Tisza Párnál itt is teljes a képzavar és a tájékozatlanság. 

Ezért baj, amit a Tisza mond 

Ahogy Orbán Viktor korábban  felfestette a veszélyt, a háború miatt eleve az ukránokat támogató hangulat uralkodik, de ha az után úgy kapcsolódik majd Ukrajna az európai gazdasághoz, ahogyan azt Brüsszelben akarják, akkor a magyar gazdák becsukhatják a boltot, ahogyan a lengyelek is, de könnyen lehet, hogy a franciák is rámennek erre.  Ukrajna európai uniós tagsága, a gazdasági kapcsolatok kellő szigorú szabályozása nélkül a teljes európai agrártársadalmat fenyegeti ez a veszély.

Az ukrán gabonatermelés például jóval nagyobb méretű üzemekben, hatalmas táblákon zajlik, amelyek művelése jóval gazdaságosabb, miközben az ukrajnai talajok humusztartalma lényegesen magasabb az uniós földekénél.  Eközben pedig sokkal kevesebb szabályt kell betartaniuk az ukrán termelőknek, mint az uniós gazdálkodóknak.

Az EU kinyilvánította, hogy szociális, környezetvédelmi és gazdasági szempontból is a fenntarthatóbb mezőgazdasági rendszer létrehozására ösztönzi a termelőket. Ukrajnában viszont erről szó sincs, és számos olyan hatóanyagot használnak a növényvédelemben, amely az EU-ban már nem megengedett. Ezenfelül az állattenyésztésben ellenőrizetlen az antibiotikumok használata.

A saját vesztébe rohan az Európai Unió?

Az Európai Unió jövőjét veszélyezteti, ha felszámolja a jelenlegi, kétpilléres agrártámogatási rendszert – hangsúlyozta már Viski József agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A bizottság új költségvetési javaslata szerint 2027 után jelentősen csökkennének a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai, ráadásul megszűnne a kétpilléres szerkezet, helyette a tagállamok szakpolitikái egymással versenyeznének a pénzekért.  Magyarország mellett több tagállam és az Európai Parlament is tiltakozik, mert szerintük ez a modell aláásná a gazdatársadalom létalapjait, a vidéki térségek fejlődését és az uniós élelmiszer-önrendelkezést.

A magyar gazdák támogatása a javaslat szerint 21 százalékkal csökkenne, inflációval számolva még drasztikusabb a visszaesés. Ezzel párhuzamosan Brüsszel az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importját is jelentősen bővítené – a búza, kukorica és méz behozatalát –, ami kettős csapás lenne: egyszerre venné el a forrásokat és árasztaná el az uniós piacot olcsó importtal.

A bizottság a tagállamokra hárítaná a politikai felelősséget, miközben a lényeges döntéseket továbbra is maga tartaná kézben. Viski József szerint a KAP eredeti céljai – az élelmezésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidékfejlesztés – csak akkor teljesíthetők, ha megmarad a független, kétpilléres struktúra és az erős költségvetés. A magyar kormány ezért minden fórumon következetesen a jelenlegi rendszer megőrzéséért lép fel, együttműködve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az európai gazdaszervezetekkel, köztük a Copa-Cogecával is.