Fájdalmas, nem maradt más megoldás: ledózerolják a legendás magyar gyárat, de lesz újjászületés – videón a bontás

A salgótarjáni öblösüveggyár bontása történelmi pillanatnak számít, mivel az egykori jelentős ipari üzem, amely több száz család megélhetését biztosította és a szocialista időszak egyik legsikeresebb vidéki gyára volt, most végérvényesen eltűnik a városképből. A bontási munkálatokat a terület jelenlegi tulajdonosa kezdte meg, és nem részleges lebontásról, hanem a teljes ipari terület felszámolásáról van szó – írja a Nool.

Ez a lépés a jövőbeni fejlesztések előfeltétele, mivel az önkormányzat és a tulajdonos közösen alakítják át a területet vegyes funkciójú területté, amely gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató és közlekedési célokat egyaránt kiszolgál majd, emellett zöldfelületeket és parkolókat is kijelölnek. A környék közlekedési infrastruktúráját is fejlesztik, többek között körforgalom épül a forgalmas kereszteződésben.

Az öblösüveggyár története egészen 1893-ig nyúlik vissza, amikor az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. hatodik gyáraként indult. Kézi fúvással készítettek palackokat, amelyek országszerte ismertek voltak. A gyár 112 évnyi működés után, 2005-ben kezdte meg felszámolását, és az utolsó években sok nehézséggel szembesült, például pénzügyi problémákkal és a termelés fenntarthatatlanságával.

Más üveggyárat is bontanak

Újabb szakaszához érkezett az Ajka Kristály épületének bontása, a Veszprém vármegyei város hajdan világhírű üveggyára még meglévő tanúinak az eltüntetése. Már eltűnt a hatalmas épület fél oldala, egy markoló takarítja a törmeléket. A 19. század végén, a sűrű bakonyi erdőkre alapozva épített gyárnak voltak már nehéz időszakai az elmúlt évszázadokban. 

A rendszerváltásig állami tulajdonként üzemelt, majd működtetése egy tőkeerős cégcsoport (akkor Fotex) kezébe került. A Világkereskedelmi Központ ikertornyai ellen intézett támadások után szinte megszűntek megrendelései, de akkor is sikerült talpra állnia. Bár ezt követően működési költségeikre az energiaárak 10-30 százalékos emelkedése negatívan hatott, és piaci lehetőségeik is fokozatosan szűkültek, mindig sikerült alkalmazkodniuk a külső körülményekhez.

Később a Covid-járvány sem múlt el hatástalanul az ajkai üveggyár életében, ahogy akkor már nem is működtek az üvegolvasztó kemencék. 2020-ban jelentős létszámleépítés történt, 110-ről mintegy 20 főre csappant a létszám. És akkor már meg is kezdődött a fölöslegessé vált épületek bontása.