Tizenöt év vállalkozásfejlesztése: így támogatta a kormány a magyar cégeket 2010 óta
Több százezer vállalkozást érint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kormányzat megállapodásából létrejött, 11 pontból álló adócsökkentési csomag, melyet Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, az MKIK elnöke jelentett be november 17-én Budapesten. Ennek apropóján megnéztük, hogy az elmúlt években miben segítette a magyar vállalkozásokat a kormány. A 2010 óta bevezetett intézkedések közül számos ma is aktív, és meghatározza a magyar kkv-k működési környezetét: a tartósan alacsony járulékterhek, a mérsékelt vállalati adózás, a stabil finanszírozási programok és a fejlesztési források folyamatos rendelkezésre állása együtt olyan vállalkozói ökoszisztémát alakított ki, amely érdemben javítja a cégek növekedési esélyeit és versenyképességét.
Az elmúlt másfél évtizedben a vállalkozói terhek csökkentése maradt az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai irány. A szociális hozzájárulási adó fokozatos mérséklésével a munkáltatói bérköltségek történelmi mélypontra kerültek: a jelenlegi 13 százalékos kulcs jelentős könnyebbséget ad a munkaintenzív szektoroknak. A kisvállalkozások számára ma is működnek az egyszerűsített adózási formák – az átalányadózás, a kiva vagy az alanyi áfamentesség –, amelyek célja továbbra is az adminisztráció csökkentése és az átlátható működés ösztönzése. A foglalkoztatás területén a Munkahelyvédelmi Akcióterv több eleme fennmaradt: bizonyos munkavállalói csoportok után ma is érvényesíthetők kedvezmények, amelyek mérséklik a cégek bérterheit.
Orbán Viktor adócsökkentési akcióterve: a legkisebb vállalkozások járhatnak a legjobban
A miniszterelnök által bejelentett 11 pontos csomag nem okozott nagy meglepetést, ám több adónem sávhatárának emelése, a halasztások és az adminisztrációcsökkentés így is több százezer hazai vállalkozás terheit mérsékelheti. A módosítások elsősorban a legkisebb cégeknek és egyéni vállalkozóknak kedveznek, miközben több intézkedés a következő két évre is kiszámítható keretet ad. A lapunk által megkérdezett elemző szerint az átalányadó esetében a költséghányad emelése, illetve a főállású egyéni vállalkozók esetében a szochoalap csökkentése nagyobb teret enged a vállalkozóknak.
Fejlesztési források a vállalkozásoknak
A vállalkozások beruházásaiban máig meghatározó szerepet játszanak a hazai és EU-s fejlesztési programok. A GINOP és GINOP Plusz keretében technológiai fejlesztések, digitalizációs beruházások és exportbővítési projektek nyerhetnek támogatást. A feldolgozóipari modernizáció és az ipar 4.0 fejlesztései továbbra is kiemelt területet jelentenek, amelyhez célzott források kapcsolódnak. A vállalati finanszírozást hosszú távon is meghatározta az MNB Növekedési Hitelprogramok rendszere: a kedvezményes, célzott vállalati hitelek filozófiája ma is a kkv-finanszírozás stabil eleme, és több új konstrukció alapjául szolgál.
A Széchenyi Kártya Program 2010 után vált a kkv-szektor egyik legfontosabb pénzügyi támaszává. A program keretében ma is elérhetők kedvezményes:
- folyószámlahitelek,
- beruházási hitelek és lízingkonstrukciók.
A vállalkozások számára ez a legkiszámíthatóbb finanszírozási csatorna, amelyet a kormányzat évről évre jelentős kamattámogatással tart fenn. Az energiapiaci változásokra válaszul a cégek energiahatékonysági és zöld beruházási programokat is igénybe vehetnek, amelyek a költségek csökkentésére, a korszerűsítésre és a fenntartható működésre fókuszálnak.
Folyamatos egyszerűsítés és digitalizáció
A vállalkozói adminisztráció csökkentése az elmúlt évtized egyik leginkább érzékelhető változása. A NAV digitális rendszerei, az elektronikus számlázás, a könnyített beszámolási kötelezettségek és az egyszerűsödő cégeljárások mind a működés gyorsítását és átláthatóbbá tételét szolgálják. Az elmúlt években a vállalkozások számára egyre több hatósági folyamat vált automatizálttá, ami csökkenti a hibalehetőségeket és időt szabadít fel a napi működés számára.
Digitalizálódó kkv-k: a magyar gazdasági növekedés motorja
Noha az elmúlt években a hazai mikrovállalkozások és kkv-k digitális képességei valamelyest erősödtek, még mindig jelentős potenciál mutatkozik a fejlődésre ezen a területen, ami nemcsak a vállalkozások, hanem a teljes nemzetgazdaság versenyképességét is pozitívan befolyásolná.
