Hiába térítették észhez Ursula von der Leyent, már rászabadított egy újabb démont Európára és az nem megy el

Az orosz vagyon körüli vita nemcsak jogi, hanem békepolitikai fordulóponttá vált az EU-ban. Miközben Brüsszel az Ukrajnának szánt támogatás finanszírozására akarta elkobozni a befagyasztott orosz állami vagyont, Moszkva jogi és gazdasági ellenlépéseket helyezett kilátásba. A csütörtökön kezdődött európai uniós csúcs végül más megoldást talált Ukrajna pénzelésére – a közös hitelfelvételt, amiből Magyarország kimarad –, a dzsinnt azonban már nem lehet visszatuszkolni a palackba. Ursula von der Leyen szörnyet teremtett, amely megette – fogalmazott egy európai diplomata, az uniós politikai színtérre utalva. A szörnyeteg azonban a globális színen is elszabadult: az Európai Bizottság pénzügyi háborúba sodorta Oroszországgal az EU-t.  

Végül az a döntés született, hogy 90 milliárd eurós hitelt nyújtanak Ukrajnának, amelyet az EU közös költségvetésének terhére vesznek fel. Erről azután döntöttek, hogy meghiúsult az a javaslat, hogy a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával finanszírozzák a támogatást.

Ursula von der Leyen terve Belgium ellenállásán siklott ki – náluk van a befagyasztott orosz vagyon jórésze, és a Euroclear elszámolóház előre figyelmeztetett: a kisajátítás nem lesz jogilag védhető, az oroszok rablásról beszéltek, és elindult a per. Von der Leyen és szövetségese, Friedrich Merz terve nélkül talán soha nem került volna erre sor, hiszen a világ arra vár: hoznak-e megoldást az ukrajnai háború problémahegyére a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezte béketárgyalások.

Az uniós tagállamok hónapok óta vitáztak arról, hogy felhasználják-e Oroszország 210 milliárd eurónyi befagyasztott vagyonát, amelynek nagy részét Belgiumban tartják. Belgium a tárgyalások során átfogó garanciákat követelt minden pénzügyi kockázat fedezésére, és amit kapott volna, az nem nyugtatta meg őket. 

Orosz vagyon: fizikai háborút hozhatott volna, de a pénzügyi háborúhoz már a terv is elég volt

A magyar miniszterelnök értékelése szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna céljaira hadüzenetként értelmezhető, azonnal belerántott volna bennünket egy háborúba, ettől sikerült megóvni magunkat, ez egy nagyszerű siker. Arról is beszélt, hogy olyat még nem látott, hogy ha 200-300 milliárd eurónyi vagyont elvesznek, annak nincs következménye.

Oroszország pedig nem várt sokat: beperelte Európát, és mintegy 230 milliárd dollár (körülbelül 83 ezermilliárd forint) kártérítést követel. Az Európai Unió jelenleg nagyjából 210 milliárd eurónyi (megközelítőleg 82 ezermilliárd forint) orosz jegybanki eszközt tart befagyasztva, döntően az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta. 

A beadvány 18,2 ezermilliárd rubelről szól, ami a befagyasztott orosz szuverén eszközök teljes értékének felel meg. 

Jogi szakértők szerint a bíróság gyors döntést hozhat az ügyben, és nagy valószínűséggel a Euroclear számára kedvezőtlen ítélet születik. A Euroclear a belga székhelyű elszámolóház, amelynél a befagyasztott orosz vagyon döntő része található. A cég a sajtómegkeresésekre egyelőre nem reagált.

Vlagyimir Putyin év végi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy egyszerű rablás az orosz vagyonok elkobzása. Kijelentette: Moszkva bírósági úton fogja megvédeni az érdekeit. Az orosz elnök szerint 

Oroszország nemzetközi jogi győzelemre is hajtana

Egy orosz bírósági ítélet külföldön is jogi lépésekhez vezethetne. Az orosz fél megkísérelheti az ítélet végrehajtását más joghatóságokban is, különösen olyan országokban, amelyeket Oroszország baráti államoknak tekint. Jogi elemzők szerint ide tartozhat Kína, Hongkong, az Egyesült Arab Emírségek és Kazahsztán. Vagyis olyan pénzügyi központok és régiók, ahol a Euroclearnek vagy a kapcsolódó intézményeknek azonosítható vagyona lehet.

Moszkva már korábban is többször figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a befagyasztott állami tartalékok felhasználását lopásnak tekinti, ami aláássa a központi bankokba és az euróba vetett bizalmat. 

Orosz részről megtorlást is kilátásba helyeztek, beleértve az oroszországi európai magánbefektetések lefoglalását. 

Kirill Dmitrijev, az orosz elnök befektetési megbízottja szerint lényeges kérdés, hogy milyen befektető tartaná továbbra is biztonságosnak az európai pénzügyi infrastruktúrát, ha azt látja, hogy az állami döntések felülírhatják a tulajdonjogot.

Moszkva tudja, hogy óriási a tét

Az Oroszországban maradt uniós vagyon nagyságáról meglehetősen hézagosak az információk, csak durván lehet becsülni. 

A Bruegel brüsszeli kutatóintézet tavaly nyáron tett közzé egy kutatást, amelyben 90 milliárd dollárra (mintegy 80 milliárd euróra) becsülték a még Oroszországban maradt vállalati EU-vagyont, de ez azóta tovább apadhatott. Ha nem sokat változott volna, és hozzátesszük a Euroclear pénzét és a C-számlákat, még akkor is csak a Brüsszel által elkobozni tervezett orosz vagyon fele lenne.

Ha Oroszország egy csapásra be tudná söpörni a teljes nála maradt EU-vagyont, még akkor is irdatlan nagyságú saját vagyont veszítene, amit pereskedéssel egyszer majd visszakaphat.

Beszélni akarnak Putyinnal 

A francia elnök kijelentette, hogy az európai vezetőknek és Ukrajnának fel kell készülniük arra, hogy közvetlenül együttműködjenek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ha az Egyesült Államok közvetítésével zajló tárgyalások kudarcot vallanak.

„Ha az Egyesült Államok vezette béketárgyalások kudarcot vallanak, a következő hetekben meg kell találnunk a módját annak, hogy az európaiak újrakezdhessék a teljes párbeszédet Oroszországgal, Ukrajna teljes átláthatóságának feltételei mellett” – mondta Emmanuel Macron az újságíróknak az EU-csúcstalálkozó után.

„Hasznos lesz hamarosan újra beszélni Vlagyimir Putyinnal” – tette hozzá.

A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner szombaton ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival, hogy megvitassák a háború lezárására vonatkozó folyamat fejleményeit, ami az amerikai béketerven alapul.