Ez Magyarország új kitörési pontja – fontos feltételeknek kell teljesülni, már tart az egyeztetés

Felül kellett írni a Kehop Plusz 4.2.3-24 kiírás azon elvárását, amely szerint a támogatást nyert pályázónak a földhőt áramtermelés mellett hőként is kell hasznosítania, együtt legalább 55 százalékos hatásfokkal. A geotermikus energia egyelőre egyetlen kivétellel csak hőként segít be a lakossági és a piaci igények kielégítésébe, míg a kérdéses pályázat elsősorban az áram előállítását ösztönözné. A kivétel a kínai tulajdonú és üzemeltetésű, a tervezettnél kisebb teljesítménnyel üzemelő turai létesítmény. 

Arra, hogy mi a gond a két említett, lényegében a hasznosítás növelését segítő feltétellel, a Magyar Geotermális Egyesület (MGTE) mutatott rá hírlevelében. Az egyesület egyik kifogása az volt, hogy mivel egy beruházónak kötelezés nélkül is elemi érdeke az áramtermelésből kikerülő geotermikus folyadék jelentős maradék hőtartalmának további hasznosítására, a pályázati kötelezés már teljesen felesleges.

Nem éri meg messzire szállítani a geotermikus energia hőjét

Problémásabb a kapcsolt (áramot és hőt is termelő) rendszer elvárt, legalább 55 százalékos hatásfoka. Míg ugyanis a geotermikus erőműtől a megtermelt villamos energiát nagyobb távolságra is el lehet szállítani, a hőt már nem. A hőszállítás adott távolságon felül gazdaságtalan, de a hő hasznosítása nélkül letehetünk a kapcsolt energiatermelés 55 százalékos hatásfokról is. A termálvíz hőként való hasznosítása akkor éri meg, ha van a termelés viszonylagos közelségében fűtendő létesítmény, lakóépület. 

Ehhez már csak a Világgazdaság teszi hozzá, hogy a hő hasznosításának feltétlen elvárása kizárná a versenyből azokat a pályázókat, amelyek bár egymaguk is több villamos energiát termelnének és gazdaságosabban, mint egy kapcsolt projektet ígérő riválisuk, a hőként való hasznosítás nem éri meg számukra. Így, amennyiben ezen a pályázaton múlna – de már nem múlik –, hasznosítatlan maradna az országnak a lakott, illetve az ipari és a mezőgazdasági területekről távoli geotermikus kincse.

Pillanatnyilag ott tartunk – tudta meg lapunk Szita Gábortól, az egyesület elnökétől –, hogy a pályázat társadalmi egyeztetésre küldött javaslatában már nem szerepel sem a hőtermelés mint elvárás, sem az 55 százalékos hatásfok. Miután e két feltétel kikerült a javaslatból, a geotermikus alapú villamosenergia-termelés támogatásának társadalmi egyeztetésén az MGTE három javaslattal élt:

• Szerencsés lenne megcélozni legalább három projekt támogatását a tervezet szerinti egy-kettő helyett. Emiatt egyrészt 6 milliárd forintra kellene csökkenteni az egy pályázatra jutó támogatás maximumát, másrészt elég hosszú időt, legalább egy évet kellene adni a pályázatok benyújtására.
• Az egyesület örül, hogy bekerült a tervezetbe a geotermikus villamoserőmű-telepítés beépített teljesítményre vetített 1 milliárd forint per megawattos fajlagos beruházási költségére vonatkozó előterjesztése, de jobbnak látná, ha a projekt elszámolható költsége kizárólag a beépített villamos teljesítményre vetítődne, nem a hő- és villamos teljesítmény összegére.
• Az előkészítésre és tervezésre elszámolható költségének felső korlátját az egyesület javasolja felemelni a tervezett 2 százalékról 4 százalékra. Indoklása szerint enélkül a gyenge lehet az előkészítés minősége, a tervezés pedig silány.

Gázkiváltás kontra naperőművek  

A szakmai egyeztetéseken felmerült, hogy a föld hőjét elsősorban az áramtermelésben vagy a hőszolgáltatásban érdemesebb-e hasznosítani. Szakértők korábban egyértelműen a hőtermelés mellett tették le a voksukat, mert a földgázt a termálvíz hőként való hasznosításával lehet a legnagyobb hatásfokkal kiváltani.

A mixben ugyanis mára számottevő súlyt szerzett a napenergia, amelyre azonban csak a napszakok, az évszakok és az időjárás függvényében számíthatunk. Ráadásul előtte vagyunk az energia ipari méretekben történő tárolásnak is. Márpedig folyamatos, kiszámítható és könnyen az igényekhez igazítható áramtermelésre van szükség. 

Ebben a naperőművek teremtette helyzetben tehát felértékelődik minden stabil és kiszámítható áramtermelés kisebb vagy akár alacsony hatásfokkal is. Ez pedig indokolja az áramtermelő célú földhőhasznosítás támogatását is az egyesület érvelése szerint. Mint közli, ezzel érvelt az energetikai albizottság elnöke, Horváth Viktor helyettes államtitkár is az állami támogatás szükségessége mellett.