Zelenszkij teljesen kétségbeesett, őrült tervvel állt elő: az iráni háború elhozhatja Ukrajna vesztét – minden úgy alakul, ahogy Putyin szeretné

A közel-keleti háború, az Egyesült Államok és Izrael kontra Irán nem mozdítja elő az ukrajnai válság békés megoldását. Egyfelől az Ukrajna számára létfontosságú fegyverzet utánpótlását akadályozza, másfelől pedig lerombolja a tárgyalásos megoldás egyik fontos elemét, a tárgyalások helyszínébe vetett bizalmat. 

Az iráni katonai csapások folytán az emirátusok, a Perzsa-öböl gazdag olajsejkségei mint tárgyalási helyszínek kiesnek. Egyben az EU, Nyugat-Európa vezető hatalmai, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország – amelyeket mostanában E3-ak néven is emlegetnek – diplomáciai figyelmüket Iránra, az energiahelyzetre összpontosítják. Kijev attól tart, hogy ez a figyelemmódosulás csökkentheti az EU-államok és London hajlandóságát az ukrajnai háború finanszírozására.

Zelenszkij tűzszüneti javaslata eleve hamvába holt

Zelenszkij ukrán elnök azt javasolta a közel-keleti vezetőknek, Washingtonnak, hogy cserébe a megbékélés előmozdításáért 

Ezalatt Kijev elküldi drónelfogó szakembereit és felszerelését a Közel-Keletre. Tekintve, hogy az oroszoknak kitűnő kapcsolataik vannak Teheránnal, nem lesz nehéz egy hónapos tűzszünetet kialkudni – mondta Zelenszkij a Bloombergnek. Moszkva az Ukrajnából tervezett ütközőzóna két érzékeny pontján, délen Odesszánál, északkeleten Poltava nagymegyében erős dróntámadásokat hajtott végre ukrán erők ellen – számolt be a BBC. 

Kijev továbbra sem hajlandó területet feladni 

Zelenszkij hajlandó lenne találkozni Putyinnal, béketárgyalásokat folytatni, de ukrán területet továbbra sem hajlandó feladni – mondta az elnök a Sky Newsnak.  Az ukrán vezető sürgette a Nyugatot, hogy szigorítsák a szankciókat az oroszországi felső vezetés családtagjai ellen, továbbá hogy szállítsanak még korszerűbb fegyverzetet Ukrajnának.

• Általános meglepetést keltett, hogy az USA a már réginek számító dróntechnológiát, az iráni Sahid 131 és 136 modellekkel vívott háborút tekintette mércének a mostani háborús szakaszban is. 
• A Carnegie alapítvány két drónszakértője, Steve Feldstein és Dara Massicot értekeztek erről az alapítvány Emissary nevű médiarészlegében. 
• Feldstein szerint a Sahid–136-ost (amit Oroszországban Gerany–2-nek neveztek el) továbbra is bevetik a drónháborúban, noha nem a legújabb konstrukció. 
• Közrejátszhatott ebben Moszkva döntése, amellyel kétmilliárd dolláros költséggel ezeket a Gerany–2-es modelleket gyártó megavállalatot hoztak létre. 

A közel-keleti háború átrendezi geopolitikai prioritásokat

Ukrajna számára a közel-keleti háború legnagyobb hátránya a modern légvédelmi rakéták elhasználása. Az USA és Izrael a Kijev által vártnál jóval több korszerű lég-, és rakétavédelmi elleneszközt használ fel a közel-keleti villámháború során.

Ez nagyon nehéz helyzetbe hozza az ukrán felet, amely az orosz támadók ellen korábban könnyelműbben, egy ideje azonban nagyon is átgondoltan és magas szinten hagyja jóvá a darabonként jóval több, mint négymillió dolláros SM–6-os ellenrakéta minden egyes darabjának bevetését.

Ez vonatkozik a minimálárakra vagy a 3,7-3,9 millió dolláros Patriot PAC–3 kinetikus (ütközéssel a célt megsemmisítő) eszközök bevetésére is. A folyamat bonyolultabbá tétele természetesen rontja az ukrán légvédelmi rakétatüzérek teljesítményét is. 

Egekben a légvédelmi berendezések ára

Az irányzat nem biztató Ukrajnára nézve. A legmodernebb rakétavédelmi rakéták ára az égbe szökik. Néhány példa az egyik rakétavédelmet népszerűsítő amerikai honlap árairól.

Noha eddig Oroszország nem vetett be interkontinentális ballisztikus rakétákat (angol rövidítésükkel ICBM-eket), a jövőre nézve azonban nem lehet bizton állítani, hogy Ukrajna ellen nem is fog ilyen támadófegyvereket bevetni. 

Ezekhez az amerikaiak most fejlesztik ki az elfogórendszereket – horribilis áron. 

Ezeknek még nevet sem adnak, NGI-ként, új generációs elfogóeszközként beszélnek róluk.

Megroppant a híres Vaskupola is

Az irányzat „mellékhatásaként” az eddig legyűrhetetlennek tartott izraeli többrétegű Vaskupola rakétavédelmi rendszer babérjai is némileg megfakultak. A legújabb harctéri jelentések szerint iráni rakéták áttörték a Vaskupola védelmi szintjeit, és egy részük becsapódott az izraeli célpontokba. 

Wolfgang Pusztai – aki vélhetően magyar gyökerekkel rendelkező osztrák állampolgár, Ausztria katonai attaséi hivatalának felelős munkatársa, Olaszországban, Tunéziában, Líbiában és Görögországban szolgált a követségen – mint az Al Jazeera bécsi katonai szakértője, azt mondja: Irán ballisztikai rakétákkal Izraelre való csapásmérési képessége jelentősen csökkent, még akkor is, ha Irán fürtös rakétákkal (cluster weapons) támadta Izraelt.