Filmbe illő akció készül, megindulnak az amerikai különleges erők, az iráni atombomba a tét "valakinek oda kell menni és meg kell szereznie"

Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy a háború egy későbbi szakaszában különleges erőket küldjenek Iránba, hogy megtalálják és biztosítsák a magas dúsítású iráni urán készleteket – mondta négy, a megbeszéléseket ismerő forrás az Axios hírportálnak.

Irán nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozása Trump elnök egyik deklarált háborús célja. A rezsim 450 kilogrammnyi, hatvan százalékos dúsítású uránja – amely néhány héten belül fegyverminőségűvé alakítható – kulcsfontosságú ehhez a célhoz.

Szárazföldi művelet szükséges

Az anyag megszerzésére irányuló bármilyen művelet valószínűleg amerikai vagy izraeli csapatok jelenlétét igényelné iráni területen. A csapatoknak megerősített, nagy erőkkel védett föld alatti létesítményekben kell, hogy navigálniuk - egy háború közepén. A lap szerint egyelőre nem világos, hogy amerikai, izraeli vagy közös művelet lenne. Az akcióra valószínűleg csak akkor kerülne rá sor, ha mindkét ország biztos lenne abban, hogy az iráni hadsereg már nem jelent komoly fenyegetést az érintett erőkre.

Marco Rubio külügyminisztert kedden egy kongresszusi tájékoztatón arról kérdezték, hogy az iráni dúsított uránt biztosítják-e. 

 – mondta, anélkül hogy megnevezte volna, kikről van szó.

Egy izraeli védelmi tisztviselő szerint Trump és csapata komolyan mérlegeli, hogy különleges műveleti egységeket küldjenek Iránba konkrét feladatokra. Egy amerikai tisztviselő szerint a kormányzat két lehetőséget vitatott meg: 

• az anyag teljes elszállítását Iránból, vagy 
• nukleáris szakértők bevonását, akik a helyszínen hígítanák azt fel.

A küldetésben különleges műveleti katonák és tudósok is részt vennének, akár a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől (IAEA). Két, az ügyet ismerő forrás szerint az ilyen műveletek is szerepeltek azon lehetőségek között, amelyeket a háború előtt mutattak be Trumpnak. Az NBC News pénteken arról számolt be, hogy 

Egy amerikai tisztviselő így vázolta a műveleti kihívást az iráni urán biztosításával kapcsolatban:
„Az első kérdés az, hogy hol van. A második kérdés az, hogyan jutunk el hozzá, és hogyan szerezzük meg a fizikai ellenőrzést felette. Ezután az elnök, a Pentagon, és a CIA döntése lenne, hogy fizikailag elszállítjuk-e, vagy a helyszínen hígítjuk fel.”

Elfoglalnák az iráni stratégiai olajterminált is

Trump szombaton az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta, hogy a szárazföldi csapatok bevetése lehetséges – de csak „nagyon erős indokkal”. Azt is hozzátette, hogy erre csak akkor kerülne sor, az irániak veszteségei akkorák lennének, hogy nem tudnának harcolni a szárazföldön. A kormányzati tisztviselők az Axiosnak azt is elmondták, hogy az uránon túl 

Hol lehet az iráni urán?

Az Egyesült Államok és Izrael tavaly júniusban végrehajtott csapásai az iráni nukleáris létesítmények ellen romok alá temették az iráni uránkészletet. Amerikai és izraeli tisztviselők szerint az irániak maguk sem tudták azóta elérni. A csapások szinte az összes iráni centrifugát is megsemmisítették, és nincs bizonyíték arra, hogy az urándúsítás újraindult volna. Amerikai és izraeli tisztviselők szerint a készlet nagy része az iszfaháni nukleáris létesítmény föld alatti alagútjaiban van, a többi pedig a fordói és natanz-i telephelyek között oszlik meg. 

Az Egyesült Államok és Izrael komoly fenyegetésnek tekinti Irán 450 kilogrammnyi, hatvan százalékos dúsítású uránját, mivel annak fegyverminőségűvé dúsítása csak néhány hetet venne igénybe. Ha az egész készlet kilencven százalékos tisztaságot érne el, az elegendő lenne 11 nukleáris bombához. A lap amerikai forrásai hangsúlyozták, hogy 

„Amiről szó volt, azt nem úgy kell elképzelni, mint klasszikus szárazföldi inváziót” – mondta egy harmadik forrás. „Az emberek Fallúdzsára gondolnak. Nem erről van szó.”